Nagy Zsolt: Ott akarok állni a bajnoki dobogón!

– Jó újra otthon?
– Persze, hiányzott a család, ugyanakkor az edzőtáborban nagyon jó körülmények között dolgozhattunk, mindig örülök, amikor a felkészülés egy része Spanyolországban zajlik – mondta a Puskás Akadémia 16-szoros válogatottja, Nagy Zsolt, aki csapatával tizenkét napon keresztül Marbellában edzőtáborozott. – Tény, Felcsúton is jók a feltételek, de mégiscsak más, ha januárban napsütésben, nagyszerű időben lehet gyakorolni.

– A táborzáró meccsen kettő nullás vereséget szenvedtek a Sparta Prahától. A cseh csapat túlélte az Európa-liga csoportkörét, és februárban a Galatasaray ellen lép pályára a legjobb tizenhat közé kerülésért. Minőségi együttese van a prágai klubnak?
– Az nem kifejezés! Nem véletlenül van versenyben még az Európa-ligában, s úgy érzem, a Ferencvárosnál is nagyobb játékerőt képvisel. A Sparta a mérkőzés elejétől diktálta a tempót, mi próbáltunk stabil védekezésből ellentámadásokat vezetni. Komáromi György kétszer is eltalálta a kapufát az első félidőben, vagyis lehetett volna szorosabb is az eredmény.

– Három mérkőzést játszottak az edzőtáborban: a dán bajnokságban negyedik helyezett Aarhus elleni három hármas döntetlennel nyitottak, azon a meccsen két gólt szerzett, aztán kettő nullára legyőzték az MLS-ben szereplő kanadai Vancouver Whitecapset, majd következett a Sparta. Milyen érzés volt, hogy mindig erősebb riválissal találták magukat szembe?
– Úgy éreztem, a Vancouver elleni mérkőzés könnyebb volt, mint a dánokkal szembeni, igaz, akkor csak az utolsó fél órában voltam pályán – mondjuk, mindkét gólunkat akkor szereztük. Az Aarhus ellen úgymond belealudtunk a meccsbe, gyorsan kétgólos hátrányba kerültünk, de fel tudtunk állni, fordítottunk, más kérdés, hogy a vége döntetlen lett. A lényeg az, hogy elvégeztük a munkát, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy jó állapotba legyünk a bajnoki rajtra. Egyébként úgy látom, szükség van még arra a hétre, amely az első tavaszi fordulót megelőzi: kell a finomhangolás, arról nem is beszélve, hogy a kisebb sérüléssel bajlódó játékosok rendbe jöhetnek addig. Rögtön a Paks elleni idegenbeli rangadóval kezdünk, sűrű lesz a február, sok minden eldőlhet abban az időszakban.

– Amióta Hornyák Zsolt a vezetőedző, a Puskás Akadémia négy idény alatt egyszer ezüstérmes, kétszer bronzérmes lett, csupán tavaly csúszott le a dobogóról, akkor a negyedik helyen végzett. Tizenhét fordulót követően most is így áll, hat pontra az éllovas Pakstól. Lehet ebből érem?
– Ott kellene lennünk a dobogón, azonban túlzottan ingadozik a formánk. Az egyik meccsen legyőzzük a bajnok Ferencvárost, aztán hazai pályán nem tudjuk megverni a jóval mögöttünk álló Mezőkövesdet. Rengeteg döntetlent játszottunk, arról nem is beszélve, hogy a kilenc hazai bajnokinkból csak kettőt nyertünk meg. Ha valamin, ezen a mutatón feltétlenül javítani kell. Amúgy vannak még kérdőjelek a jövő heti csapat összeállításában, ám ez jó, megy a harc a kezdő tizenegybe kerülésért. A hivatalos cél az első öt közé kerülés, de nem tagadom, ott akarok állni a bajnoki dobogón.

– A bajnoki rajt van a célkeresztben, de márciusban már felkészülési meccsek várnak a válogatottra, majd következik az Európa-bajnokság Németországban. A nyári torna ott van már a gondolatai között?
– Mindennap gondolok az Európa-bajnokságra. Sokan írtak az ismerősök közül, hogy már van jegyük valamelyik mérkőzésre, mások afelől érdeklődnek, nem tudnék-e segíteni abban, hogy belépőhöz jussanak. Nincs nap, hogy ne olvasnék valamilyen cikket az Eb-ről, arra készülök, hogy a teljesítményemmel kiérdemeljem a szövetségi kapitány, Marco Rossi bizalmát. Úgy szeretnék futballozni, hogy bekerüljek a keretbe, azzal pedig valóra válna az álmom, ha játszhatnék is a németországi tornán.