MTK: Végh Bence másfél év alatt került az NB III-ból az élvonalba

Túlzás nélkül állítható, óriásit fordult vele a világ. Végh Bence már elmúlt 25 éves, ám még „csak” az NB III-ban futballozott, de hogy megérett a szintlépésre, jól mutatta, a 2022–2023-as idényben a lehetséges 38-ból 35 alkalommal lépett pályára az NB II-es Mosonmagyaróvár színeiben – valamennyiszer kezdőként. Az újabb nagy lépés nem sokat váratott magára, a nyáron szerződtette az élvonalba visszajutó MTK Budapest, Horváth Dávid vezetőedző 13 forduló alatt nyolc alkalommal is lehetőséget adott neki, ő pedig egyre markánsabb teljesítménnyel bizonyítja, biztos pont a kék-fehérek középpályáján.

„Ha belegondolok, hogy másfél éve még az NB III-ban futballoztam, nem is lehet kérdés, valóban nagyot fordult velem a világ – mondta lapunknak a most 26 éves Végh Bence. – A Komárom-Esztergom vármegyei faluból, Ászárról származom, de már igen fiatalon Győrbe kerültem, és az ikertestvéremmel együtt ott nevelkedtem az akadémián. Aztán amikor beütött a Quaestor-csőd, Komáromba szerződtem, akkor még a megyei első osztályba, feljutottunk, kiestünk, majd újra felkerültünk. Élveztem a munkát, amelyet a korábbi szövetségi kapitány, Bozsik Péter irányított. Miután Mosonmagyaróvárra igazoltam, az idény elején fáradásos sípcsonttörés miatt több meccset ki kellett hagynom, de beverekedtem magam a csapatba, bajnoki címet nyertünk, aztán az NB II-ben is stabilan játszottam. Megtisztelve éreztem magam, amikor a nyáron az MTK megkeresett, mindig is nagy álmom volt, hogy az NB I-ben futballozzak! Nagy boldogságot jelentett, hogy már a bajnoki rajton bemutatkozhattam, és bár szerettem volna egy percnél többet játszani, tisztában voltam vele, új helyre kerültem, időre van szükség, hogy felvegyem az élvonal ritmusát. Fiatalon belső és szélső védőt is játszottam, szerepeltem középpályásként, sőt centerként is, de egyértelmű, a védekező középpályás a posztom. Nem tudom, hol kellene tartanom, de biztos, hogy sokat fejlődtem az MTK-nál. A stábtól, valamint az olyan rutinos labdarúgóktól, mint Kádár Tamás, Stieber Zoltán, Németh Krisztián vagy Bognár István, már az edzéseken is rengeteget lehet tanulni. Örülök, hogy jó visszajelzéseket kapok a teljesítményemről.”

Ahogyan Végh Bence említette, a Paks elleni rajton (1–1) még csak egy percet tölthetett a pályán, aztán a 7. fordulóban az Újpest (2–0) elleni bajnokit már végigjátszotta, csakúgy, mint csapata legutóbbi két mérkőzését a Paks (0–0) és a ZTE (2–0) ellen. Jól mutat, hogy ezen a három találkozón az MTK hét pontot szerzett, s beszédes az is, hogy egyetlen gólt sem kapott…

„Mondtam is a srácoknak viccesen az öltözőben, ha nyerni akarnak, követeljenek a csapatba – reagált nevetve a jó mutatóra Végh Bence. – Az elmúlt két bajnokink jól sikerült, várom a következőt, ugyanakkor vannak hiányzóink, feszített a tempó, nem biztos, hogy rosszkor jött a válogatott miatti szünet. A Ferencváros jó eséllyel bajnok lesz, nekünk az elsődleges célunk a bennmaradás kiharcolása, de bízom benne, odaérünk a mezőny első felébe. Nem mondtam le arról, hogy idővel válogatott legyek, külföldön futballozzak, de szükség van kézzelfoghatóbb motivációra is. Ha úgy adódik, hogy húsz percet kapok a vezetőedzőnktől, legyen, mondjuk, egy jó szerelésem, ami fontos a csapatnak, de nyilván el akarom érni, hogy folyamatosan a pályán legyek.”