A Fradi távolról, az Újpest közelről a legjobb - gólelemzés

Vágólapra másolva!
2013.12.20. 10:58
null
Az FTC az Újpest ellen közelről szerezte a góljait, pedig egyébként Bödéék távolról is veszélyesek voltak (Fotó: Meder István)
A labdarúgó NB I-ben 405 gól született az ősszel. Szokásos gólelemzésünkben ezúttal is a részletekre voltunk kíváncsiak. Elemzésünkből kiderül, hogy kontrákból a Mezőkövesd volt a legeredményesebb, az ötösön belül az Újpest, a tizenhatoson kívülről a Ferencváros és a Videoton szerezte a legtöbb találatot. A meccseket a Debrecen kezdte a legjobban, Balajcza Szabolcs és Jova Levente kapta a legtöbb gólt – 405 találat, és ami mögöttük van, a Nemzeti Sport Online 2013-as őszi gólelemzése.

 

A labdarúgó NB I 2013–2014-es szezonjában 17 forduló alatt 405 gól született (ebből 12 volt öngól), 55-tel több (13.5 százalékos emelkedés), mint egy évvel, és 23-mal több (5.7 százalékos emelkedés), mint két évvel ezelőtt ilyenkor.

A 405-ből 76 találatot (18.8 százalék) fejjel értek el a csapatok, 146-ot rögzített helyzetből (36 százalék), azaz szabadrúgás, szögletrúgás vagy bedobás után, illetve tizenegyesből.

A gólok átlagosan 9.38 méterről születtek, ez a szám csökkenést mutat az egy (10.23), illetve két évvel ezelőtti (10.11), valamivel 10 méter fölötti adathoz képest. (A gólok elemzését ezúttal is „manuálisan”, az összes találat végignézésével, kategorizálásával végeztük).

IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETI AZ NB I GÓLLÖVŐLISTÁJÁT.

MEZŐKÖVESDI KONTRÁK, DIÓSGYŐRI SZABADRÚGÁSOK, ÚJPESTI SZÖGLETEK – HOGYAN SZÜLETTEK A GÓLOK?

Az előző év tapasztalata volt, hogy csökkent a gyors ellentámadásokból elért kontragólok száma. Tendenciáról azonban a jelek szerint nem beszélhetünk, hiszen ebben a szezonban már 63 gól (15.5 százalék) született ebben a műfajban, 18-cal több, mint tavaly ilyenkor.

KONTRAGÓLOK
SZERZETT KAPOTT
Mezőkövesd 8 FTC 6
Pápa 5 KTE 6
Újpest 5 Mezőkövesd 5
Győr 5 Újpest 5
Haladás 5 Puskás AFC 5
Videoton 5 Paks 5
Puskás AFC 4 Diósgyőr 4
Paks 4 Pécs 4
Debrecen 4 Debrecen 4
Honvéd 3 Pápa 4
FTC 3 Honvéd 3
MTK 3 Videoton 3
KTE 3 Kaposvár 3
Kaposvár 2 MTK 3
Pécs 2 Győr 2
Diósgyőr 2 Haladás 1
Összesen
63 Összesen 63

A legeredményesebb ebben a mutatóban nyolc találattal a Mezőkövesd volt. Ez nem meglepő, lévén, hogy az újonccsapat ritkán tudta uralni a meccseit, ellenben a kontra lehetősége – ahogy azt a mellékelt ábra mutatja – mindig benne volt az alapvetően támadó felfogású Véber György csapatának játékában. A kövesdieket a kontragólok sorában a második helyen öt csapat követi – Pápa, Újpest, Győri ETO, Haladás, Videoton –, egyaránt öt-öt góllal. A legtöbbször pedig a Ferencvárost és a Kecskemétet kontrázták le gólt érően, egyformán hatszor-hatszor. Ez alighanem összefügg azzal, hogy sem az FTC, sem a KTE védelme nem tartozik az NB I leggyorsabb hátsó alakzatai közé. Ráadásul, mint az korábbi elemzésünkből már kiderült, mindkét csapat sokszor (a Fradi 13-szor, a Kecskemét 12-szer) került hátrányba, vagyis rá is volt kényszerülve arra, hogy kitámadjon. A zöld-fehéreknek egyébként már régóta a kontra elleni védekezés az egyik gyengéjük, hiszen egy évvel ezelőtt is a legtöbb kontragólt kapott csapatok között volt a Ferencváros, akkor öt találattal.

A gólok egy másik speciális típusát a rögzített helyzetet követő találatok, vagyis a szabadrúgás, szögletrúgás vagy bedobás után, illetve tizenegyesből született gólok jelentik. A 42 értékesített büntetőből a legtöbbet, hatot a Honvéd váltotta gólra (cikkünk második részében részletesen is foglalkozunk a tizenegyesekkel). Közvetett szabadrúgásból 36 találatot jegyezhettünk fel (ebből kettő legurított labda volt, a többi beadás, beívelés), négyet (ez a legtöbb) a Videoton jegyzett. Közvetlen szabadrúgásból mindössze 11 gól született, (2.71 százalék) míg tavaly 18, ez 2.4 százalékos csökkenésnek felel meg.

SZÖGLETEK
SZERZETT GÓLOK KAPOTT GÓLOK
Újpest 6 Kaposvár 7
Pécs 5 Paks 6
Debrecen 5 KTE 4
Honvéd 4 Újpest 4
Paks 4 MTK 3
MTK 4 Puskás AFC 3
FTC 3 Pápa 3
Pápa 3 Diósgyőr 3
Győr 3 Debrecen 3
Puskás AFC 2 Mezőkövesd 3
Videoton 2 FTC 3
Diósgyőr 2 Haladás 2
KTE 2 Videoton 2
Kaposvár 2 Honvéd 1
Haladás 2 Győr 1
Mezőkövesd Pécs 1
Összesen 49
Összesen 49

Érdekesség, hogy a DVTK három találatával annak ellenére vezeti a szabadrúgásgólok listáját, hogy a specialistának számító José Luque nyáron távozott a klubtól (befejezte pályafutását). A három gólon három különböző játékos osztozott: a bosnyák Senad Husic, valamint Tisza Tibor és Gohér Gergő. A Diósgyőrön kívül még nyolc csapat szerzett egy-egy gólt közvetlenül szabadrúgásból, ami azt is jelenti, hogy hét együttesnek nem volt egyetlen találata sem ebben a műfajban, köztük az Újpestnek sem, pedig a lila-fehérek egy éve még a rangsor elején álltak Kabát Péter három szabadrúgásának köszönhetően.

Ami nem megy szabadrúgásból, az megy szögletből – mondhatják a Megyeri útiak, ugyanis a sarokrúgásokat követően a hatgólos Újpest volt a legeredményesebb, köszönhetően Balogh Balázs és Kabát Péter jobbról középre csavart labdáinak (mind a hat újpesti találat jobb oldali szögletből született). Sarokrúgás után egyedül a Mezőkövesd nem szerzett gólt, míg aszögletek hárításával a sereghajtó Kaposvár védelmének gyűlt meg leginkább a baja, a somogyiak hét gólt kaptak szögletből.

A bedobásokat követően elért gólok nagy mestere továbbra is a Győr. Az ETO már az előző szezonban is többször eredményes volt Djordje Kamber bedobásaiból, és a szerb középpályás az új idényben is több veszélyhelyzetet teremtett a nagy bedobásaival, négyszer is eredményes volt az ETO ilyen helyzetből (második a Videoton két bedobás utáni góllal).

JÓL FEJELŐ GYŐRIEK, FRADI-BOMBÁK, GÓLERŐS DEBRECENI KEZDÉS – MIVEL, HONNAN ÉS MIKOR SZEREZTÉK A GÓLOKAT?

FEJES GÓLOK
FEJJEL SZERZETT GÓLOK
KAPOTT FEJES GÓLOK
Győr 8 Újpest 8
Pécs 7 KTE 8
Honvéd 7 Pécs 7
Diósgyőr 6 Mezőkövesd 7
FTC 6 Kaposvár 7
Pápa 5 Haladás 6
Videoton 5 Pápa 5
Újpest 5 MTK 5
Kaposvár 5 FTC 4
Debrecen 4 Honvéd 4
KTE 4 Diósgyőr 4
Paks 3 Puskás AFC 3
MTK 3 Győr 3
Mezőkövesd 3 Paks 3
Puskás AFC 3 Videoton 1
Haladás 2 Debrecen 1
Összesen
76 Összesen
76

A gólok kicsivel több mint a felét, 204 találatot jobb lábbal, 112-t ballal, 76-ot fejjel szereztek a csapatok, egy találat pedig mellel született (az újpesti Bavon Tshibuabua melléről Pakson pattant be a labda, közvetlenül a gólvonalról). Jobb lábbal a Videoton (19 gól), ballal a Debrecen (19 gól), fejjel a Győri ETO (nyolc gól) játékosai voltak a legeredményesebbek – vagyis mindhárom dobogós kiemelkedett egy-egy kategóriában. A legtöbb fejes gólt az Újpest és a Kecskemét kapta (nyolcat-nyolcat).

A gólok több mint egynegyede (105 találat) az ötösön belüli területről született. A számok azt mutatják, az Újpest a legveszélyesebb közvetlen közelről, a kapu elé belőtt labdákból – 13 góllal, de a Debrecen és a Győr is ott van az élmezőnyben tíz-tíz góllal. Az ötös és a tizenhatos közötti területről esett találatok listáján a Debrecen az éllovas 27-tel. Egy évvel ezelőtt a Ferencváros volt a legeredményesebb a büntetőterületen kívülről hét góllal, most hat találattal végeztek az élen a zöld-fehérek, igaz, ezúttal a Videotonnal holtversenyben. (A Fradi két, talán legemlékezetesebb távoli gólja a Győr ellen született Holman Dávid és Julian Jenner révén – a két gól 2–1-es győzelmet eredményezett). Közelről (ötösön belülről) a mezőkövesdieket mattolták a legtöbbször (11-szer), az ötös és a tizenhatos között a kaposváriakat (25-ször), a tizenhatoson kívülről a Paksot (kilencszer).

Ami a gólok átlagos távolságát illeti: az MTK szerezte a legmesszebbről a találatait (átlagosan 12.56 méterről), az Újpest pedig a legközelebbről (6.43 méterről).

Infografika: Dancsák András
Infografika: Dancsák András

 

A GÓLOK ÁTLAGOS TÁVOLSÁGA
MTK 12.56 méter
Honvéd 11.04
Videoton 10.7
Kaposvár 10.6
KTE 10.38
Paks 9.81
Diósgyőr 9.79
FTC 9.78
Puskás AFC 9.62
Pápa 9.52
Pécs 8.96
Debrecen 8.9
Mezőkövesd 8.67
Haladás 8.11
Győr 7.44
Újpest 6.43
Átlag 9.38

A támadások irányát tekintve a jobb oldalon vezetett akciókból a Debrecen (10 gól), balról a Pécs és a Haladás (hét-hét gól), középről induló támadásból a Diósgyőr (14 gól) volt a legtermékenyebb. A jobb oldalon futó támadásból a legtöbb gólt a Kaposvár (9), balról a Pápa (7), középről a Puskás AFC (17) kapta.

Végül, de nem utolsó sorban lássuk a gólok időbeli megoszlását. A mérkőzéseket a Loki kezdte a legjobban, az első 15 percben kilenc gólt is szereztek Kulcsár Tamásék. A 16. és a 30. perc között az Újpest és a Videoton (öt-öt gól) volt a legeredményesebb, ahogy a 31. és a 45. perc között is (hat-hat gól). A DVSC nemcsak jól kezdte, hanem jól is fejezte be az első félidőket, ugyanis a ráadás perceiben is a hajdúságiak voltak a legeredményesebbek (két góllal). Az első félidőben összességében is a Debrecen szerezte a legtöbb gólt, holtversenyben a Videotonnal (18-18). A fehérváriak eredményét azért is kell kiemelni, mert egy évvel ezelőtt még Nemanja Nikolicsék voltak a sereghajtók az első félidőben elért gólok tekintetében három találattal, most az MTK-é ez a negatív szerep öt góllal. A kék-fehérek mind az ötöt fél órán belül jegyezték – a 31. perctől egyetlen góljuk sem volt az első félidőkben.

A második játékrészekre általánosságban elmondható, hogy több gólt hoztak (228-at), mint az első félidők (177-et). A 46. és a 60. perc között a DVSC, a DVTK, az FTC és a Honvéd is hét-hét gólt ért el. A 61. és a 75. perc között a DVSC, a Győr, a Haladás és a Videoton volt a legveszélyesebb (hat-hat gól), az utolsó negyedórában megint csak a Loki (8 gól), a ráadásban pedig a Honvéd és a Mezőkövesd (3-3 gól). A második félidőt egészében tekintve is a Debrecen emelkedett ki 23 góllal, a Kaposvár pedig lefelé lógott ki kilenccel.

A kapott gólok tekintetében az Újpest kezdte a legrosszabbul a meccseket, ugyanis tíz gólt is kapott az első negyedórában. Ebből csak a Debrecen ellen otthon hármat, a Győr ellen pedig szintén a Szusza Ferenc Stadionban kettőt. Nem véletlen, hogy az Újpest összesen 14-szer játszott hátrányban a szezon során (ez a Puskás Akadémiával holtversenyben a második legtöbb hátrány, a negatív sor elején a Kaposvár van 17 hátránnyal). Hét-hét gólt kapott az első 15 percben a Pécs és a Kaposvár, hatot-hatot a Ferencváros és a Pápa. Az első félidőben a Videoton és a DVSC kapta a legkevesebb gól (hatot-hatot), míg a KTE és a Pécs a legtöbbet (17-17). Ugyanakkor a második félidőben éppen a Pécs kapta a második legkevesebb gólt (tízet) a Videoton mögött (a fehérváriak kilencet kaptak). A második félidőben a legtöbb gólt a bennmaradásért küzdő három csapat kapta: a PAFC 23-at, a Kaposvár 22-t, a Mezőkövesd 20-at. Érdekes, hogy a rendes játékidő hosszabbításában viszont két élcsapat is ott van a legtöbb gólt kapott együttesek között: a Debrecen (három gól) és a Videoton (két gól).

A LENCSE, HARASZTI PÁROS A LEGEREDMÉNYESEBB, BALAJCZA ÉS JOVA KAPTA A LEGTÖBB GÓLT, PÁTKAI A FEJES KIRÁLY

A GÓLOKAT KAPÓ KAPUSOK
Balajcza Szabolcs 31
Jova Levente 26
Szűcs Lajos 24
Ranilovic, Marko 22
Antal Botond 21
Rajics, Nenad 21
Kemenes Szabolcs 21
Rózsa Dániel 21
Hajdúch, Lubos 20
Szántai Levente 20
Molnár Péter 18
Dibusz Dénes 15
Calatayud, Juan 15
Posza Zsolt 14
Hegedüs Lajos 13
Kamenár, Lubos 12
Somodi Bence 12
Gőcze Gergő 12
Verpecz István 11
Csernyánszki Norbert 11
Németh Viktor 10
Novakovics, Nenad 8
Groppioni, Federico 8
Horváth Tamás 7
Sztevanovics, Szasa 6
Ficsór Dávid 4
Nagy Gergely 1
Haruna Jammeh (mezőnyjátékos) 1

Áttérve a játékosokhoz köthető adatokra, kiderül, az NB I legjobb páros kapcsolatát a felcsúti Haraszti Zsolt és Lencse László valósította meg – utóbbi, vagyis a csatár négy gólt is szerzett a középpályás passzaiból.

A góllövőlistát 13 góllal Simon Attila (MVM Paks), a gólpasszlistát a mi kimutatásunk alapján hat klasszikus gólpasszal Kanta József (MTK) vezeti. Simon a 13 találatából 11-et jobb lábbal szerzett, így a csak jobbal lőtt gólok listáját is vezeti. Ballal Ibrahima Sidibe (DVSC-Teva) volt a legeredményesebb (hat góllal).

A legtöbb gólt a bajnokságban a Kaposvár két kapusa, Posza Zsolt és Marko Ranilovic együttesen kapta (36-ot), ráadásul a Rákócziból még egy mezőnyjátékos is kapott gólt: Mezőkövesden Ranilovic kiállítása után – mivel már nem volt több cserelehetőségük a kaposváriaknak – Haruna állt be a kapuba, és bizonyult tehetetlennek Harsányi tizenegyesével szemben. A legtöbbször Balajcza Szabolcs kapujába került a labda, 31-szer, az újpesti kapuvédő ugyanis végigvédte mind a 17 meccset. Őt a ferencvárosi Jova Levente követi (26 gól).

A legtöbb fejes gólt szerző Georges Griffiths (Lombard Pápa), Ulysse Diallo (Ferencváros), Pátkai Máté (Győri ETO) trióból (három-három gól) utóbbi tekinthető meglepetésnek, hiszen neki belső középpályásként nem a gólszerzés az elsődleges feladata, ráadásul 172 centijével nem számít éppen égimeszelőnek sem.

Az ötösön belülről a „műfaj” mesterének számító Újpest szélsője, Simon Krisztián volt a legeredményesebb négy góllal. A tizenhatoson kívülrőlJulian Jenner (FTC) és Pölöskei Zsolt (MTK) célzott a legjobban, egyaránt három gólt szereztek.

Fent már jeleztük, hogy kevés volt a szabadrúgásgól, és azt is látjuk, hogy a 11 közvetlen szabadrúgásból elért találaton 11 különböző játékos osztozott (az MTK-s Pölöskei Zsolt lehetett volna duplázó, de ő mindkét szabadrúgásgólját nem közvetlenül szerezte, hanem Kanta József legurítása után, így az ő találatait nem számítottuk be a közvetlen szabadrúgásból esett gólok közé).

Ez volt az őszi 405 gól története, összegzése. Elemzésünk holnap jelentkező második részében a tizenegyesekkel és az öngólokkal foglalkozunk.

További részletes statisztikai adatokat itt olvashat!

A STATISZTIKÁKAT KÉSZÍTETTÉK: NAGY PÉTER, T. SZABÓ GÁBOR

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik