De hol van Verebes?

Járom az antikváriumokat és felvásárolom azokat a régi szakanyagokat, amikből futballmúltunk szakmai része tanulmányozható.Járom az antikváriumokat és felvásárolom azokat a régi szakanyagokat, amikből futballmúltunk szakmai része tanulmányozható.

Legutóbb ráakadtam labdarúgásunk egyik izgalmas időszakának szakmai dokumentumaira a Labdarúgó Edző újság 1975-1986 közötti számaira.

Érdeklődve nyálaztam végig az évfolyamok tartalomjegyzékeit és azonnal szemet szúrt, hogy az 1980-as évek elején, Magyarországon futballforradalmat csináló Rába ETO-ról és annak edzőjéről Verebes Józsefről egy szó sincs.

Nincs egy riport, nincs egy mintaedzés a győri Aranycsapatról és annak Mágusáról.Mindenről szólnak ezek a szakcikkek, csak arról nem, hogy azt a tapasztalatot és tudást átörökítsék az utókornak, ami akkor és ott Győrben megszületett.

Felmerült bennem a költői kérdés:

• Miért nincs szakújságban szakmai cikk egy klubkultúra-teremtő időszakról és annak eszmefelelősének munkájáról, gondolatairól?

Azért, mert a demokrácia a középszer hatalma.

Ami nem tud mit kezdeni a másképp gondolkodókkal, a zsenikkel. Azokkal a zsenikkel, akik széllel szemben pisálva is kitartanak elveik, meglátásaik mellett.

Így történt ez Verebessel is.

Abban az időbenaz egész futballiparág arra szakosodott, hogy ellehetetlenítsék, tönkre tegyék azt a futballkísérletet, ami Győrben lezajlott.

Az újságok és az újságírók folyamatosan fikázták Verebes munkáját.

Az edzői szakma egy emberként tört hitet amellett, hogy Verebes egy tályog a magyar futball testén, amit ki kell irtani, hiszen szembe ment mindenféle futballtanítással és különben is felkavarta a hatalmon lévők által évtizedek alatt tengerré duzzasztott állóvizét.

Az MLSZ átigazolási bizottsága minden adminisztratív trükköt bevetett, hogy a Rába ne tudjon erősíteni a nemzetközi kupameccsekre. Ami politikai akarattal sikerült is, hiszen még NB II-ből sem tudtak játékost igazolni a győri bajnokcsapatba.

Győzelmi tort ült Magyarország, mikor a Rába kiesett a BEK selejtezőn.

A közvélemény folyamatos agymosást kapott, hogy Verebes egy szakmai sarlatán, aki a Vörös Báró (Horváth Ede a Rába vagon és Gépgyár első embere) pénzének köszönheti sikereit.

Miközben Verebes 10 éven keresztül szállította az érmeket csapatainak úgy, hogy mindenki ellene dolgozott.

Ütötte az újságíró, ellene fújt a játékvezető, bundáztak a csapatok csak hogy sikertelen legyen a Rába.

Botrányokat, fegyelmiket akasztottak a nyakába. Megtalálták minden létező kritikával, ami segítette lenullázni munkáját.

Miközben futballforradalmat csinált Magyarországon.

• A 70-es években válságba jutott belterjes magyar futballt állította modernizációs pályára. Játékstílusban a világszínvonalat hozta Magyarországra.
• Képzési és felkészítési rendszerével 10 évvel előzte meg Európát. Tanításai időtállóak.
• A "visszatámadás" az ő agyszüleménye.

Verebesnek az edzőképzésen tananyagnak kéne lennie.

24 órában kéne figyelni és dokumentálni minden gondolatát, hogy tudása megmaradjon az utókornak.

És mi a valóság?

Még a saját kortárs edzői sem ismerik fel nagyságát. Persze miért is tennék, hiszen nincsenek is ezen a szinten.

Az átlagedzőben meg olyan képek maradtak csak meg, hogy nagy fotelban, háttal ül a pályának.

Verebes egyszerre Mágus, Futballforradalmár és klubkultúra-teremtő Főpap.

Ha akarsz találkozni Magyarország egyetlen EDZŐEGYÉNISÉGÉVEL, élő legendájával, akkor gyere el a Postás Sportegyesület szervezésében megrendezett interaktív beszélgetésre, továbbképzésre.

Időpont: 2015. június 14. Vasárnap 16 óra.

Helyszín: Bp. 14. Róna u. 86-100 Postás Sportegyesület üvegterme.

A részvétel ingyenes, azonban 2000 Ft támogatói hozzájárulás fizetendő az Egyesület részére.

A részvételi szándékról előzetes jelentkezéseket kérnék: ferenczi.attila@gmail.com

Gondolatébresztőnek Verebes bölcseletei:

• A stílus, a taktika elemeinek az elsajátítása, alkalmazása nem a játékosállomány kérdése. Szerintem minden magyar játékost meg lehet tanítani erre a játékra. A kvalitás kérdése megint más dolog, ez viszont az eredményességet határozza meg. Tény, hogy nem mindenkinek van világsztrája, de van egy hasonló szerepkörben mozgó játékosa, akinek a kvalitása meghatározza, hogy a csapat milyen színvonalon játssza ezt a stílust.
• Bebizonyosodott, hogy nem kell ahhoz világklasszisnak lenni, hogy ezt a stílust valaki meg tudja tanulni, sőt minden szinten meg lehet tanítani a magyar játékost erre.
• A cél érdekében működő feladatmegoldó rendszer a fontos.
• Nem lehet a játék összetevőit külön-külön hangsúlyozni a másik rovására.
• Nem a játékosok tehetségével van a probléma, hanem a szemlélettel, a játékfelfogással.
• A hollandoktól nem a rendszert vettem át, hanem a szellemiséget, a stílust, a játékfelfogásra jellemző jegyeket és ezt adaptáltam a magyar játékosokhoz.
• Az új játékfelfogás alkalmazása kimondottan játékszervezési és szakmai kérdés.