Késztetés a spanyolviasz feltalálására

233203 233203233203 233203
Vágólapra másolva!
2014.07.08. 06:07
Címkék
  Késztetés a spanyolviasz feltalálására - hadrend – játékrendszer - összműködés – kiskoordináció - támadásvezetés – alkalmazott...
Késztetés a spanyolviasz feltalálására
- hadrend – játékrendszer
- összműködés – kiskoordináció
- támadásvezetés – alkalmazott koordináció
- autogén tréning – kogni képesség
- gumikötél gyakorlat – TRX gyakorlat
- statikus erőfejlesztés – stabilizációs gyakorlat
- mélybeugrás – pliometriás gyakorlat
- tömörülő védekezés – területszűkítéses védekezés
Néhány szakkifejezést állítottam párba, csak úgy találomra, de még jó néhánnyal megtehettem volna
ugyanezt. Ezek között szerepel taktikára, csapatjátékra, edzéseszközökre vonatkozó fogalom
Mi az eltérő bennük? - teszem fel a találós kérdést.
Amire válaszolok is nyomban: az égvilágon semmi!
Nem ellentétpárokról van szó, hanem a fogalmak mögött ugyanaz a tartalom bújik meg, csak a
második modern köntösbe öltöztetett alternatívája az elsőnek. Ha mégis keresnem kellene a
különbséget, akkor az az „időeltolódás”, vagyis a szembeállított fogalmak közül az első az UEFA -
képzés előtti időszakban volt használatos az edzőtársadalom szaknyelvében, míg a második napjaink
modern labdarúgását hivatott FÉLREVEZETNI.
Egyszerűen azért, mert szeretjük feltalálni a spanyolviaszt.
Vagy a divat körforgása örök, és most ért körbe újra, ami egyszer már divatos volt.
A modernkori „kertészek” úgy gondolták, hogy a labdarúgó szaknyelv átírásával, új fogalmak
bevezetésével forradalmat csinálhatnak, vagy már csináltak is. Az összekuszált szakterminológiával
komoly káoszt okozhatnak, vagy már okoztak is.
Összekuszálták? Egyáltalán volt mit?
Ennek a gondolkodásmódnak az ékes példája az a tendencia, hogy jó pár éve ültetnek olyan
fogalmakat az edzők agyába, ami egyszerűen rossz, amit ha közben nem gyomlálnak, akkor, az szép
lassan elgazosodik. Az egészséges magvak között, hogyha sok a gyom, akkor abból nem lesz virágzó
kert. A tradíció edzői kiváló kertészek voltak, csak valamikor az általuk elvetett magvakat, majd a
kihajtott növényeket később nem gondozták, és így azok szép lassan elszáradtak, és még a
gyökerüket is elrágták a férgek. A gyökerüket vesztett egykor virágzó kerteket kell most újra
egészséges palántákkal teleültetni, és életet lehelni az egykor a világ által megcsodált kertjeninkbe. A
palántáink viszont satnyák, fonnyadtak, a gyökereik sem dúsak, amikkel megkapaszkodhatnának az
anyaföldben. A szerszámaink, eszközeink modernek ugyan, de valahogy mindig összekeverjük őket. A
kapával ásunk, és az ásóval kapálni akarunk, így a művelés valahogy nem lesz hatásos. A gyökér
helyett a levelet locsoljuk, aminek az eredménye az lesz, hogy a levelek zöldellnek a friss öntözéstől,
de valahogy nem akarnak nőni azok a palánták. A nap meg csak szívja őket és előbb utóbb
elszáradnak. A talaj, amibe ültetjük, viszont sovány, kevés benne az ásványi anyag, kevés a
tápértéke, vagy nem volt kellőképpen előkészítve, és a rosszul megválasztott tápoldat sem segíti a
növekedését. Virágzó „kultúrát” teremteni csak kiváló kertészekkel lehet, amiből egyelőre nagyon
kevés van kishazánkban. Futballkibic annál több. Az üvegházakban nevelkedett palántáinkat
kiültetve a „jó magyar földbe”nehezen tudnak gyökeret ereszteni, az öreg kontinens zsíros földjeiről
pedig még csak nem is álmodozhatnak.
Nem gondolom, hogy a vetés, vagy az ültetés és a gyomlálás az én feladatom lenne, de mivel kevés
az önkéntes kertészünk, szívesen megteszem.
Ha rossz egy fogalomrendszer, akkor rossz az a rendszer is, amit hivatott szolgálni.
Nehogy azt higgye bárki, hogyha a tehén kifejezés helyett a szarvasmarha szót használja, akkor egy
teljesen más állatot kap. Nem fog jobban kérődzni, nem fog több tejet adni, de még a testfelépítése
és a belső működése sem lesz más, vagy az összetett gyomra sem vesz be mindent. Az én gyomrom
hasonlóképpen működik, vagyis mindenevő létemre velem sem lehet mindent megetetni. Én már
csak ilyen vagyok. Nem hiszek abban, hogy a szakkifejezések átírásával modernebb lesz a
labdarúgásunk, attól lesznek korszakalkotó edzésmódszerek, vagy jobb lesz az edzés hatékonysága.
Ha valami érthető, világos, konkrét, akkor miért kell egy másik zagyva kifejezéssel felruházni?
A tradíció edzői olyan szakterminológiát használtak és hagytak ránk, ami a mai napig aktuális.(lásd
Ha ezt tudták volna a modernkori nyelvújítók...!
Maradva az előző példánál, a mai napig nem tudtam napirendre térni a fölött, hogy például a
kiskoordináció és az alkalmazott koordináció hogyan írhatta felül az összműködés, a támadásépítés,
támadásvezetés fogalmakat.
Mitől találóbb lényeglátóbb, lényegre törőbb szakkifejezések a fent említett kiskoordináció vagy
alkalmazott koordináció?
Ezzel kapcsolatban nézzünk egy konkrét példát.
Képzeljük el azt a helyzetet, amikor a kisfocista hazamegy edzés után és lelkesen mondja otthon:
Gyerek: „Apa képzeld el, ma olyan alkalmazott koordinációt csináltunk, hogyha láttad volna, akkor
biztosan elájulsz! A cél 5 meg egyenesen szuper volt!”
Apa: „Ok fiam örülök, de azért focizni is tanultok, ugye!”
Ezzel a példával csak azt akartam érzékeltetni, hogy vannak szakkifejezések, amelyeket egyenesen
BŰN volt megváltoztatni. Nem jobb, hogyha egy kisrác támadást vezet, összjátékot, összműködést
kezdeményez vagy éppen átvált támadásról védekezésre, minthogy koordinál kicsiben és nagyban?
Számomra nem kétséges az, hogy ezek a fogalmak közelebb viszik őket a futball megismeréséhez,
mint a modernebbnek beállított, bevezetett fogalomrendszer.
A gondolkodásmód az, ami minden fölött áll, legyen az edzésmódszer vagy más fontos eleme a
labdarúgás oktatásának. A gondolkodásmódnak, edzői szemléletnek valamint a támadójáték és a
védekező játék között zajló örökös harcnak köszönhetően fejlődött a labdarúgás. Az
edzésmódszerek, edzéseszközök csak közvetve segítették, segítik ezt a fejlődést. A gondolkodást
lehet terelgetni bizonyos irányba, de csak úgy nem lehet megváltoztatni, pedig próbálkoztak ezzel
már az elmúl időszakokban is rendesen. Gondoljunk csak arra az időszakra, amikor központosították
az erőnlét fejlesztését, mivel ebben látták az okos vezetők a lemaradásunk okait. Nem hagyták
gondolkodni az edzőket, mindent előírtak.
Mi lett az eredménye?
Még jobban lemaradtunk.
Pedig akkortájt patikamérleggel mérték a futás mennyiségét, meghatározták a távokat, az
edzésmódszereket. Az ellenőrzés sem maradt el. A bizalom jegyében megteltek a vécéablakok a
kíváncsiskodó beépített emberektől. Ettől a „központosított” gondolkodástól való eltérést aztán
„díjazták” az illetékesek. Ennek az utórezgései még a mai napig éreztetik hatásukat, vagyis mindez
nem múlt el következmények nélkül, beleívódott az agyakba.
De térjünk vissza a mához.
A modernkori kertészek úgy gondolták, hogy „a cél szentesíti az eszközt”. Még ha így is van sok
esetben, az edzés felépítésében bizonyosan nem.
A Szalai - korszak előtt az edzés felépítése a következőképpen nézett ki:
Mi ez, ha nem badarság?
Hogyan lehet egy edzésen belül ennyi edzéscélt felállítani, és az edzéseszközöket átírni célokká?
A legújabban alkalmazott edzésfelépítés sem különb, mivel a célok helyett most a főrészből van egy
Hát ez is legalább akkora badarság, mint az előző.
Az edzés felépítésének hármas tagoltsága volt, van, lesz, míg a...
2. főrész (itt vannak az edzéseszközök)
CÉLKITŰZÉS ≠ CÉL1, CÉL2...
AZ EDZÉSCÉL ≠ EDZÉSESZKÖZZEL
FŐRÉSZ= EDZÉSESZKÖZZEL (1,2,3, stb.)
Labdabirtoklás
A másik megjegyzésem a játékállapotokhoz kapcsolódik.
Lássuk csak, hogy mit is tanít az edzőképzés a játékállapotokról?
Három játékállapotot különböztet meg, mégpedig:
- az ellenfél labdabirtoklása
- labdabirtoklásváltás
A játékállapotok ezzel szemben a tradíció edzői szerint a következők:
- átmenetek (támadásból védekezésbe való átmenet, védekezésből támadásba való átmenet)
Mi a problémám a labdabirtoklással?
Egyszerűen az, hogy nem játékállapot, hanem a támadó játék egyik eszköze.
Labdát lehet úgy is birtokolni, hogy nem támad a csapat, hanem időt húz, csalja a játékot, stb. De
nem lehet támadást szőni, vezetni labdabirtoklás nélkül. Vagyis eszköz. Ennek a labdabirtoklásnak
viszont sok fajtája, változata van.
Attól kezdve, hogy a Barca 100-ból 99-szer legyőzi labdabirtoklásban az ellenfeleit, a világ a
labdabirtoklásra fókuszál. Látszólag a labdabirtoklás lett az eredményes futball egyik fokmérője. Ezt a
honi edzőink is előszeretettel tűzték a zászlójukra, csak egyvalamiről feledkeztek meg, mégpedig
arról, hogy ennek meg kell teremteni a feltételeit.
Mitől labdabirtoklás a labdabirtoklás?
A labdabirtoklást a passzok számával, milyenségével jellemezhetjük.
A labdabirtoklás ideje szerint lehet:
- támadásszövés (hosszú idő, sok passz) –kombinációs játék
- támadásvezetés (rövid idő, kevés passz) – egyenes támadás, kontratámadás.
A labdabirtoklás egyik jellemzője a labdaterelés, játékterelés a szélek irányába, ezzel előkészítve az
utolsó fázist, a beadást vagy a mélységi passzt a védők mögé. A passzok fajtáit tekintve pedig az
oldalpassz, a hátrapassz, a keresztpassz dominál a mélységi passzal szemben.
A labdabirtoklásra épülő játékot, manapság a rövidpasszos játékkal azonosítják.
A rövidpasszos játék a Barcelona játékának filozófiájában nyeri el igazi értelmét.
Frank Rijkaard nyilatkozatából ez egyértelműen kitűnik.
"Mi olyan játékot játszunk, melyben igen fontos a labdabirtoklás, kis területen futballozunk, mert
szeretjük lejátszani a meccseinket az ellenfél térfelén. Ez azt jelenti, hogy a játékosoknak kevesebb
területük és idejük van, s ha jobb vagy a labdabirtoklásban, a leszűkített területeken előnybe
kerülhetsz. Szintén szeretünk nyomást gyakorolni az ellenfélre még a saját térfelén, azzal a
szándékkal, hogy nehezen kerülhessenek mögénk. Erre van számos gyakorlatunk, így a játékosok
tudják, hogy miként helyezkedjenek ezekben a helyzetekben."
Ez a rövidpasszos játék filozófiája!
Nézzük meg, milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy mindez tartalmat is hordozzon
- labdabirtoklás,
- játék kis terület,
- az ellenfél térfelén játszani,
- nyomásgyakorlás az ellenfélre a saját térfelén védekezésben, támadásban,
- kevesebb idő és térben előnyszerzés, stb.
A Barca filozófiát és a személyi feltételeket már ne is említsem (Xavi, Iniesta stb.).
Nem lehet csak úgy rövidpasszos játékot játszani!
Kell hozzá futballkultúra, stílus, edzői filozófia, játékkoncepció, játékszervezés, egy kis
futballtörténelem, és már lehet is játszatni a rövidpasszos játékot.
Most jut eszembe, hogy ezt már Jimmy Hogan is alkalmazta az MTK-val a 20-as években. De az már
Van mit átgondolni, rendet rakni a fejekben, előkészíteni a talajt, aztán kezdődhet a palántázás!
Nyíregyháza, 2014. június 21. bary

Írta: bary


- hadrend – játékrendszer
- összműködés – kiskoordináció
- támadásvezetés – alkalmazott koordináció
- autogén tréning – kogni képesség
- gumikötél gyakorlat – TRX gyakorlat
- statikus erőfejlesztés – stabilizációs gyakorlat
- mélybeugrás – pliometriás gyakorlat
- tömörülő védekezés – területszűkítéses védekezés

Néhány szakkifejezést állítottam párba, csak úgy találomra, de még jó néhánnyal megtehettem volnaugyanezt. Ezek között szerepel taktikára, csapatjátékra, edzéseszközökre vonatkozó fogalom

  • Mi az eltérő bennük? - teszem fel a találós kérdést.

Amire válaszolok is nyomban: az égvilágon semmi!
Nem ellentétpárokról van szó, hanem a fogalmak mögött ugyanaz a tartalom bújik meg, csak amásodik modern köntösbe öltöztetett alternatívája az elsőnek. Ha mégis keresnem kellene akülönbséget, akkor az az „időeltolódás”, vagyis a szembeállított fogalmak közül az első az UEFA -képzés előtti időszakban volt használatos az edzőtársadalom szaknyelvében, míg a második napjainkmodern labdarúgását hivatott FÉLREVEZETNI.


Egyszerűen azért, mert szeretjük feltalálni a spanyolviaszt.


Vagy a divat körforgása örök, és most ért körbe újra, ami egyszer már divatos volt.
A modern kori „kertészek” úgy gondolták, hogy a labdarúgó szaknyelv átírásával, új fogalmakbevezetésével forradalmat csinálhatnak, vagy már csináltak is. Az összekuszált szakterminológiávalkomoly káoszt okozhatnak, vagy már okoztak is.
Összekuszálták? Egyáltalán volt mit?
Ennek a gondolkodásmódnak az ékes példája az a tendencia, hogy jó pár éve ültetnek olyanfogalmakat az edzők agyába, ami egyszerűen rossz, amit ha közben nem gyomlálnak, akkor, az széplassan elgazosodik. Az egészséges magvak között, hogyha sok a gyom, akkor abból nem lesz virágzókert. A tradíció edzői kiváló kertészek voltak, csak valamikor az általuk elvetett magvakat, majd akihajtott növényeket később nem gondozták, és így azok szép lassan elszáradtak, és még agyökerüket is elrágták a férgek. A gyökerüket vesztett egykor virágzó kerteket kell most újraegészséges palántákkal teleültetni, és életet lehelni az egykor a világ által megcsodált kertjeinkbe. Apalántáink viszont satnyák, fonnyadtak, a gyökereik sem dúsak, amikkel megkapaszkodhatnának az
anyaföldben. A szerszámaink, eszközeink modernek ugyan, de valahogy mindig összekeverjük őket. Akapával ásunk, és az ásóval kapálni akarunk, így a művelés valahogy nem lesz hatásos. A gyökérhelyett a levelet locsoljuk, aminek az eredménye az lesz, hogy a levelek zöldellnek a friss öntözéstől,de valahogy nem akarnak nőni azok a palánták. A nap meg csak szívja őket és előbb utóbbelszáradnak. A talaj, amibe ültetjük, viszont sovány, kevés benne az ásványi anyag, kevés atápértéke, vagy nem volt kellőképpen előkészítve, és a rosszul megválasztott tápoldat sem segíti anövekedését. Virágzó „kultúrát” teremteni csak kiváló kertészekkel lehet, amiből egyelőre nagyonkevés van kishazánkban.

Futballkibic annál több. Az üvegházakban nevelkedett palántáinkatkiültetve a „jó magyar földbe”nehezen tudnak gyökeret ereszteni, az öreg kontinens zsíros földjeirőlpedig még csak nem is álmodozhatnak.
Nem gondolom, hogy a vetés, vagy az ültetés és a gyomlálás az én feladatom lenne, de mivel kevésaz önkéntes kertészünk, szívesen megteszem.
Ha rossz egy fogalomrendszer, akkor rossz az a rendszer is, amit hivatott szolgálni.
Nehogy azt higgye bárki, hogyha a tehén kifejezés helyett a szarvasmarha szót használja, akkor egyteljesen más állatot kap. Nem fog jobban kérődzni, nem fog több tejet adni, de még a testfelépítéseés a belső működése sem lesz más, vagy az összetett gyomra sem vesz be mindent. Az én gyomromhasonlóképpen működik, vagyis mindenevő létemre velem sem lehet mindent megetetni. Én márcsak ilyen vagyok. Nem hiszek abban, hogy a szakkifejezések átírásával modernebb lesz alabdarúgásunk, attól lesznek korszakalkotó edzésmódszerek, vagy jobb lesz az edzés hatékonysága.
Ha valami érthető, világos, konkrét, akkor miért kell egy másik zagyva kifejezéssel felruházni?
A tradíció edzői olyan szakterminológiát használtak és hagytak ránk, ami a mai napig aktuális.(lásd Ferenczi könyvei)

Ha ezt tudták volna a modern kori nyelvújítók...!
Maradva az előző példánál, a mai napig nem tudtam napirendre térni a fölött, hogy például akiskoordináció és az alkalmazott koordináció hogyan írhatta felül az összműködés, a támadásépítés,támadásvezetés fogalmakat.
Mitől találóbb lényeglátóbb, lényegre törőbb szakkifejezések a fent említett kiskoordináció vagyalkalmazott koordináció?
Ezzel kapcsolatban nézzünk egy konkrét példát.
Képzeljük el azt a helyzetet, amikor a kisfocista hazamegy edzés után és lelkesen mondja otthon:
Gyerek: „Apa képzeld el, ma olyan alkalmazott koordinációt csináltunk, hogyha láttad volna, akkorbiztosan elájulsz! A cél 5. meg egyenesen szuper volt!”
Apa: „Ok fiam örülök, de azért focizni is tanultok, ugye!”
Ezzel a példával csak azt akartam érzékeltetni, hogy vannak szakkifejezések, amelyeket egyenesenBŰN volt megváltoztatni. Nem jobb, hogyha egy kisrác támadást vezet, összjátékot, összműködéstkezdeményez vagy éppen átvált támadásról védekezésre, minthogy koordinál kicsiben és nagyban?
Számomra nem kétséges az, hogy ezek a fogalmak közelebb viszik őket a futball megismeréséhez,mint a modernebbnek beállított, bevezetett fogalomrendszer.
A gondolkodásmód az, ami minden fölött áll, legyen az edzésmódszer vagy más fontos eleme alabdarúgás oktatásának. A gondolkodásmódnak, edzői szemléletnek valamint a támadójáték és avédekező játék között zajló örökös harcnak köszönhetően fejlődött a labdarúgás. Azedzésmódszerek, edzéseszközök csak közvetve segítették, segítik ezt a fejlődést. A gondolkodástlehet terelgetni bizonyos irányba, de csak úgy nem lehet megváltoztatni, pedig próbálkoztak ezzelmár az elmúl időszakokban is rendesen. Gondoljunk csak arra az időszakra, amikor központosítottákaz erőnlét fejlesztését, mivel ebben látták az okos vezetők a lemaradásunk okait. Nem hagytákgondolkodni az edzőket, mindent előírtak.
Mi lett az eredménye?
Még jobban lemaradtunk.
Pedig akkortájt patikamérleggel mérték a futás mennyiségét, meghatározták a távokat, azedzésmódszereket. Az ellenőrzés sem maradt el. A bizalom jegyében megteltek a vécéablakok akíváncsiskodó beépített emberektől. Ettől a „központosított” gondolkodástól való eltérést aztán„díjazták” az illetékesek. Ennek az utórezgései még a mai napig éreztetik hatásukat, vagyis mindeznem múlt el következmények nélkül, beleívódott az agyakba.
De térjünk vissza a mához.
A modernkori kertészek úgy gondolták, hogy „a cél szentesíti az eszközt”. Még ha így is van sokesetben, az edzés felépítésében bizonyosan nem.
A Szalai - korszak előtt az edzés felépítése a következőképpen nézett ki:

- bemelegítés

- kiskoordináció

- nagykoordináció

- cél1

- cél2

- cél3

- ..............stb.

- levezetés

Mi ez, ha nem badarság?
Hogyan lehet egy edzésen belül ennyi edzéscélt felállítani, és az edzéseszközöket átírni célokká?
A legújabban alkalmazott edzésfelépítés sem különb, mivel a célok helyett most a főrészből van egy rakás.
Hát ez sem a legjobb megoldás.
Az edzés felépítésének hármas tagoltsága volt, van, lesz, míg a...

1. bemelegítés

2. főrész (itt vannak az edzéseszközök)

3. levezetés

CÉLKITŰZÉS ≠ CÉL1, CÉL2...

AZ EDZÉSCÉL ≠ EDZÉSESZKÖZZEL

FŐRÉSZ= EDZÉSESZKÖZZEL (1,2,3, stb.)

Ilyen egyszerű!

Labdabirtoklás


A másik megjegyzésem a játékállapotokhoz kapcsolódik.
Lássuk csak, hogy mit is tanít az edzőképzés a játékállapotokról?
Három játékállapotot különböztet meg, mégpedig:

- labdabirtoklás
- az ellenfél labdabirtoklása
- labdabirtoklásváltás
A játékállapotok ezzel szemben a tradíció edzői szerint a következők:
- támadás

- védekezés

- átmenetek (támadásból védekezésbe való átmenet, védekezésből támadásba való átmenet)

Mi a problémám a labdabirtoklással?
Egyszerűen az, hogy nem játékállapot, hanem a támadó játék egyik eszköze.
Labdát lehet úgy is birtokolni, hogy nem támad a csapat, hanem időt húz, csalja a játékot, stb. Denem lehet támadást szőni, vezetni labdabirtoklás nélkül. Vagyis eszköz. Ennek a labdabirtoklásnakviszont sok fajtája, változata van.
Attól kezdve, hogy a Barca 100-ból 99-szer legyőzi labdabirtoklásban az ellenfeleit, a világ alabdabirtoklásra fókuszál. Látszólag a labdabirtoklás lett az eredményes futball egyik fokmérője. Ezt ahoni edzőink is előszeretettel tűzték a zászlójukra, csak egyvalamiről feledkeztek meg, mégpedigarról, hogy ennek meg kell teremteni a feltételeit.
Mitől labdabirtoklás a labdabirtoklás?
A labdabirtoklást a passzok számával, milyenségével jellemezhetjük.
A labdabirtoklás ideje szerint lehet:
- támadásszövés (hosszú idő, sok passz)–kombinációs játék

- támadásvezetés (rövid idő, kevés passz)– egyenes támadás, - kontratámadás.

A labdabirtoklás egyik jellemzője a labdaterelés, játékterelés a szélek irányába, ezzel előkészítve azutolsó fázist, a beadást vagy a mélységi passzt a védők mögé. A passzok fajtáit tekintve pedig azoldalpassz, a hátrapassz, a keresztpassz dominál a mélységi passzal szemben.
A labdabirtoklásra épülő játékot, manapság a rövidpasszos játékkal azonosítják.
A rövidpasszos játék a Barcelona játékának filozófiájában nyeri el igazi értelmét.
Frank Rijkaard nyilatkozatából ez egyértelműen kitűnik.
"Mi olyan játékot játszunk, melyben igen fontos a labdabirtoklás, kis területen futballozunk, mertszeretjük lejátszani a meccseinket az ellenfél térfelén. Ez azt jelenti, hogy a játékosoknak kevesebbterületük és idejük van, s ha jobb vagy a labdabirtoklásban, a leszűkített területeken előnybekerülhetsz. Szintén szeretünk nyomást gyakorolni az ellenfélre még a saját térfelén, azzal aszándékkal, hogy nehezen kerülhessenek mögénk. Erre van számos gyakorlatunk, így a játékosoktudják, hogy miként helyezkedjenek ezekben a helyzetekben."
Ez a rövid passzos játék filozófiája!
Nézzük meg, milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy mindez tartalmat is hordozzon:
- labdabirtoklás,
- játék kis területen,
- az ellenfél térfelén játszani,
- nyomásgyakorlás az ellenfélre a saját térfelén védekezésben, támadásban,
- kevesebb idő és térben előnyszerzés, stb.
A Barca filozófiát és a személyi feltételeket már ne is említsem (Xavi, Iniesta stb.).
Nem lehet csak úgy rövidpasszos játékot játszani!
Kell hozzá futballkultúra, stílus, edzői filozófia, játékkoncepció, játékszervezés, egy kis
futballtörténelem, és már lehet is játszatni a rövidpasszos játékot.
Most jut eszembe, hogy ezt már Jimmy Hogan is alkalmazta az MTK-val a 20-as években. De az már történelem.
Van mit átgondolni, rendet rakni a fejekben, előkészíteni a talajt, aztán kezdődhet a palántázás!

Jó kertészkedést!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik