A száguldó cirkusz legdrágább pályája: Sanghaj – kanyarról kanyarra

JANECSKÓ ADRIÁNJANECSKÓ ADRIÁN
Vágólapra másolva!
2008.10.17. 01:08
A Formula–1-es világbajnokság idei szezonjának utolsó előtti futama következik, a Kínai Nagydíj. Ahogy az immár szokássá vált a Nemzeti Sport Online-on, a futam előtt szakmai elemzéssel szolgálunk a sportág iránt fokozott érdeklődést mutató olvasóinknak. Bemutatjuk a – Formula–1-es létesítmények közül a legnagyobb költséggel felépülő, 240 millió dollárt felemésztő – sanghaji pályát kanyarról kanyarra, valamint megtekinthetik Lewis Hamilton tavalyi pole pozíciós körét is.
Az utolsó előtti állomás: Sanghaj
Fotó: Reuters
Az utolsó előtti állomás: Sanghaj
Az utolsó előtti állomás: Sanghaj
Fotó: Reuters
Az utolsó előtti állomás: Sanghaj

1. és 2. kanyar: A célegyenes végén a csúcssebesség 305 km/ó, a versenyzők a bal oldali kerékvető mellől indítják az első kanyart. A kanyarodás megkezdése közben rövid időre fékeznek, és hetedikből ötödikbe váltanak vissza, majd a fék elengedése után negyedikbe. Egészen a belső oldali kerékvető mellett fordulnak, a sebesség 210 km/ó-ra esik. Rövid időre gázt adnak, és egyre szélesebb ívre sodródnak. Itt nagyon puhán kell bánni a fékkel, mert közben egyre csak befelé fordul a pálya, így könnyen alulkormányzottá lehet tenni az autót túl erős fékezéssel, ha eközben erősen kanyarodnak. A pálya közepéről fordulnak rá a csúcspontra, miután egyenletesen váltogattak le kettesig. Mivel egyre élesebben kell kanyarodni, hogy elkerüljék az alulkormányzottságot, a két kanyar között csak nagyon rövid ideig fékeznek, a második csúcspont előtt elengedik a féket, utána csak gurulnak, így hajtva végre a kanyarodás utolsó fázisát, a kanyartempó 100 km/ó alatt van. A második csúcspont ott található, ahol egy bekötőút merőlegesen érinti a kerékvetőt. Középre érkeznek, majd a csúcspont után egyenes vonalban gázt adnak a következő kanyarig.

3. és 4. kanyar: A váltó végig kettesben van, ahogy elhagyták a második kanyart. Az egyenes rövid, csak kis idő van gyorsulni, majd még a kanyar előtt fékeznek. Minimális sebességük a kanyarban 90 km/ó alatti. Középről indítják, ide érkeztek az előző kanyarból, itt ugyanis nincs idő kijjebb húzódni. Puhán bánnak a fékkel, mivel 120 km/ó alatt érnek ide. Durvább fékrúgással könnyű túlfékezni. A kerékvetőn fordulnak, majd a csúcspont után óvatosan gyorsítanak ki. A pálya ugyanis ezután elnyújtva balra kanyarodik, tehát egyszerre kell alacsony tempóról kanyarodás közben kigyorsítani, mindezt kipörgésgátló nélkül, így könnyen túlkormányzottá lehet tenni túl nagy gázadással. Ezért itt fokozatosan lépnek a gázra, egyre nagyobb mértékben adagolva. A centrifugális erőnek engedve a negyedik kanyar csúcspontját néhány méterre elkerülik, és egészen a pálya szélére érkeznek. A két kanyar annyira közel van egymáshoz, hogy ha a négyes kanyart szűken tudod venni, annak valószínűleg az az oka, hogy alacsonyabb tempóról kezdtél kigyorsítani a harmadikból.

5. kanyar: A gyors bal törés előtt csupán néhány méterre távolodnak el a pálya jobb széléről, lecsapva ezzel az ívet 275 km/ó-val, és a végén kiegyenesítik a kormányt, hogy az egyenes végére átérjenek a pálya bal szélére, ami a külső oldal a jobbkanyar előtt.

6. kanyar: 290 km/ó fölött közelítik meg, és második sebességi fokozatban teljesítik 80 km/ó-val. A féktáv 75 méter, a kanyar előtt elhelyezett 50 és 100 métert jelző táblákhoz viszonyítják. A csúcspont előtt elengedik a féket, majd érintik a kerékvetőt, és utána gyorsítanak ki, eközben egészen megközelítve a külső oldali rázókövet. Mivel elég hegyes szögű, ezért sokba kerül egy 1-2 méterrel elmért csúcspont.

A sanghaji pálya grafikája
A sanghaji pálya grafikája


7. kanyar: A pálya leggyorsabb kanyarjai következnek. Az elnyújtott bal kanyar előtt egészen a pálya jobb szélére húzódnak. Hatodik sebességi fokozatban padlógázzal teljesítik 265 km/ó-val. Késői csúcspontot vesznek, mert a végén is balra kell tartani, a következő jobbkanyar miatt.

8. kanyar: A balkanyart elhagyva a pálya közepére érkeznek a két kanyar között. Egyenes vonalban fékeznek, és hatodikból negyedik sebességi fokozatba váltanak vissza, jobbra fordulnak a kerékvetőre, majd várnak a gázadással. Ez gyors kanyar lenne, de a fékezés után csak kacérkodnak a gondolattal, hogy azonnal „megpiszkálják” a gázpedált, mert utána a pálya jobb szélére kell húzódni, a következő balkanyar miatt. Csak akkora gázt adnak, hogy belül tudjanak maradni, és elég széles ívről kezdhessék az éles balkanyart. A kanyarsebesség ennek megfelelően 190 km/ó alatti, de ezt már a csúcspont után érik el, a késői gázadás miatt.

9. és 10. kanyar: A féktáv 30 méter, a pálya jobb széléről indítják, és a csúcspont előtt negyedikből másodikba váltanak vissza. A csúcspont előtt elengedik a féket, a kanyartempó 120 km/ó alatt van, majd óvatosan kezdenek kigyorsítani a csúcsponttól, mert szűk a kanyar kijárata. Ha sikerül elkerülni az egyenesbe érkezésnél a külső oldali rázókövet, onnantól padlógázzal gyorsíthatnak ki, így vágva át a következő kanyaron már 180 km/ó fölött négyesben, és egészen a külső oldali rázókőre érkeznek. A belsőt elkerülik, hogy az ne dobja széles ívre az autót.

11. és 12. kanyar: Az egyenes végén 280 km/ó fölött járnak, majd 75 méterrel a kanyar előtt kezdenek fékezni. 90 km/ó körül teljesítik az éles balkanyart másodikban, és a féket a kerékvetőre történő ráhajtás előtt engedik el. Középre érkeznek, majd kis gázadás, aztán a jobbkanyart fékezés nélkül, csupán gázelvétellel teljesítik mintegy 110 km/ó-val. Itt megfigyelhető, hogy a legnagyobb kormányelfordítást a kanyar csúcspontja után érik el, mert utána is folyamatosan jobbra kell kanyarodni. A külső kerékvetőt el kell kerülni.

13. kanyar: Ez döntött kanyar, ahol folyamatosan gyorsítanak. Két csúcspontja van, belül, ahol a kerékvetők is találhatók. A pálya külső széléről indítják, az első csúcspontot érintik, addigra már 180 km/ó fölött járnak, majd ahogy egyre gyorsulnak, a következő fordulónál néhány méterrel elkerülik a belső oldali kerékvetőt (220 km/ó), majd mire az egyenesbe érnek, egészen a pálya külső szélén, már 260-nál járnak.

14. és 15. kanyar: A pályarajzon a hajtűkanyar kigyorsítását is külön kanyarként tüntetik fel. A pálya leghosszabb egyenesében a végsebesség közel 320 km/ó, aminek csak a leszorító erő szab határt. A hajtű előtt keményen fékeznek kb. 85 méterrel a kanyar csúcspontja előtt, és egészen a befordulás pillanatáig. Egyenes vonalban fékeznek, majd a befordulás előtt egyesbe váltanak, 60 km/ó-val kanyarodnak, és a csúcsponttól padlógázzal gyorsítanak ki. Érintik a kerékvetőt a kiérkezésnél, majd egészen megközelítik a pálya bal szélét, és innen húzódnak át a jobb szélére a következő kanyar miatt.

16. kanyar: Az utolsó kanyar előtt az egyenesben van idejük egészen a hatodik sebességi fokozatba váltani. 260 km/ó-ról fékeznek, az 50 méteres tábla előtt, a külső kerékvető mellett. A féktáv kb. 30 méter, ezalatt harmadikba váltanak, befordítják a kormányt, és már a csúcsponttól padlógázt adnak. A kanyarsebesség 170 km/ó körüli, a kijáratnál pedig a külső oldali rázókőre érkeznek, amit nem érdemes túlmérni, mert utána a célegyenes következik. A célvonal közel van, ezért az időmérőn jobb oldalon tartják az autót a gyors kör végén, nem növelve azzal az utat, hogy áthúzódnak az ideális ívre az első kanyar előtt.

LEWIS HAMILTON TAVALYI KÖRE, AMELY POLE POZÍCIÓT ÉRT

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik