A boldog gerinc titka

Melyek a gerinccel kapcsolatos legelterjedtebb tévhitek?

Valóban számtalan tévhit él a köztudatban a gerinccel kapcsolatban, éppen ezért a nemrég megjelent A Boldog gerinc című könyvem is ezzel a fejezettel indul – válaszolta a Csupasportnak Almásy Csilla gerincterapeuta gyógytornász. – Mindenekelőtt nem kell agyonfélteni a gerincet és megkímélni a mozgástól. A legtöbbek által ismert tanács, amit már az iskolában is megtanítottak nekünk: mindig húzzuk ki magunkat. Való igaz, hogy az egyenes, azaz semleges helyzetű gerinc alkalmas a leginkább a nagy terhelésre, ha például egy nehéz dolgot kell felemelnünk vagy cipelnünk, de ezt a helyzetet leszámítva bátran mozgathatjuk a gerincet, nem kell állandóan görcsösen tartani a hátunkat. Sőt nem csak mozgathatjuk, hanem muszáj is mozgásban tartani, hiszen a gerinc hátsó részén egy dupla ízületi sor húzódik végig, márpedig az ízületek egészsége megkívánja azok állandó mozgatását. Az ízületek mellett pedig a törzsön lévő izmok és kötőszövetek is igénylik a mobilitást. Mozgás hiányában letapadnak, megrövidülnek.

Azt gondolnám, hogy legalább a sportolók tisztában vannak a gerinc mozgatásának fontosságával.

Ez azt jelenti, hogy a derékszögben történő guggolás árt a gerincnek?

Ezt így nem jelenteném ki, de ha valaki kizárólag félig guggol le, hosszú távon elveszíti a csípője mozgékonyságát és az már akár gerincproblémákat is okozhat. Ezt a saját példámból is tudom, hiszen sokáig aerobikoztam, amelynek során leginkább félguggolásokat végeztem, és bizony jelezte is a gerincem, hogy ez nincs rendben. Viszont azt nem mondanám, hogy soha többé senki se csináljon félguggolást, mert természetesen ennek a feladatnak is megvan a funkciója. Gondoljunk a székre ülésre. Inkább arra kérem a sportolókat, hogy törekedjenek a mély guggolás elérésére, és végezzék rendszeresen az edzések során.

Mi a helyzet az ülő testhelyzettel? Hogyan hat a gerincre az ülés?

Aki számítógépen dolgozik egész nap, kevesebbet tud mozogni. Ebben az esetben mit javasol?

Pontosan tudom, hogy milyen hosszú ideig a képernyő előtt ülni, hiszen nem olyan régen a könyvem írása miatt hetekig voltam a géphez „láncolva”. Igyekeztem azonban mozgásban tartani magam, gyakran változtattam a pozíciómon. Elkezdtem például írni az irodai asztalomnál, majd átültem az ebédlőasztalhoz, onnan le a földre törökülésbe a dohányzóasztalhoz, de használtam álló munkaállomást is, és így tovább. A gerincünk és a környező izmok, szövetek akkor lesznek boldogok, ha mozgásban tartjuk őket, ezért mindenkit arra bátorítok, hogy a körülményekhez képest figyeljen a háta és csípője átmozgatására munka közben is.

Végül szeretnék megemlíteni egy sokat hallott módszert. Igaz, hogy egy jó minőségű sportcipő segít megszüntetni a hátfájást?

Az emberi test ízületei mezítláb állnak az úgynevezett neutrális, tehát természetes helyzetükben. Amikor ezt megváltoztatjuk egy lábbeli viselésével, akkor értelemszerűen az egész tartás megváltozik. Gondoljunk bele, ha megemeljük a sarkunkat, akkor az egész test előre dőlne, hogy mégse essünk orra, minden egyes ízület alkalmazkodik, hogy meg tudjuk tartani a függőleges, stabil helyzetünket. Tehát például a magas sarkú cipő folyamatos viselése megterheli a testünket és a gerincet is. De hogy a kérdésre visszatérjek, úgy gondolom, hogy az emberi test olyan, mint egy puzzle, minden darabjának jelentősége van. Ezért persze figyeljünk rá, hogy jó minőségű cipőt válasszunk, ugyanakkor nem ez az egyetlen dolog, amitől fájhat vagy nem fájhat a derekunk. Érdemes jó minőségű cipőt venni, de nem biztos, hogy a legdrágább lesz a legjobb. Inkább az legyen a szempont, hogy illeszkedjen ahhoz a funkcióhoz, amire használni akarjuk, és ne rójon nagyobb terhelést az adott funkció közben a lábra és a többi ízületre, a gerincre.