Blogra futottunk: van, ahol kolomp jár a célba érésért

Na, kérem szépen, eljutottam oda a remek edzői munka eredményeképpen, hogy már nem is esik annyira jól a lassú futás. Jó-jó, nem nagyképűsködöm, nyilván nincs is mire, de ami korábban átlagtempó volt, az most bizony elég lassúnak tűnik, főleg, hogy lejtős szakaszon indultam, és elég hűvös is volt. Ilyenkor mindig gyorsabban teperek, hogy minél hamarabb átmelegedjek. Mondjuk, volt olyan szakasz, amikor a Garminom zavart be, mert sokkal jobb tempót mutatott, mint ami ténylegesen volt, ezért néha úgy éreztem, hogy lassan sétára váltok, hogy ne sípoljon már annyit. Utólag persze kiderült a turpisság.

Szóval az aznapra előírt laza, nyolc kilométeres kocogás a viszonylag sík szakaszon is kihívásnak tűnt, ezért kitaláltam magamnak egy városnéző programot.

Ez annyiban indokolt is volt, hogy épült nálunk egy csomó minden, így adta magát, hogy ezeket végre körbefussam és megnézzem. Legelőször a nemrég átadott sportcsarnokhoz kocogtam, egész menő lett, de sajnos körülötte nem alakítottak ki olyan részt, ahol futni lehet. Mellette van a focipálya, régen itt köröztem, amikor elkezdtem rendszeresen futni. Épp meccshez készülődtek, festették fel a csíkot a pálya szélén, így be tudtam futni, és tettem itt is egy tiszteletkört. A pálya körül még mindig csúszós nedves időben a talaj, így inkább a füvön futottam, nehogy eltanyázzak ott szégyenszemre. Ezután a híres templomunk kertjében szaladtam körbe, itt illedelmesen elnémítottam a zenét, majd következett a lovarda és a tó.

Közben anyukámat is felhívtam, elbeszélgettünk, és azon kaptam magam, hogy mindjárt meg is lesz a nyolc kilométer, ideje hazafelé venni az irányt, el is számoltam magam, még jó pár száz méter volt hátra, amikor jelzett az órám, hogy megvan az aznapi penzum.

Ugyan leállítottam, de még toltam hazáig, annyira élveztem, hogy jól megy a futás. Na és mi jött szembe a Facebookon a városi csoportban? Bizony-bizony, nemsokára kész a futókör, amire évek óra várunk! Meg is van a legközelebbi úti cél, ha kocogást ír elő az edzőm – a terepet meglesnem közelebbről. :-)

GYG-TEREPFUTASAI.BLOG.HU
Györgyi Gábor a Zemplén 700 méter fölötti csúcsait érintve végigfutotta a 73.6 kilométert 2993 méter szintemelkedéssel, s minderről részletes úti beszámolót írt. A végén ráesteledett, de neki ez nem jelentett nehézséget, egyedül talán az, amikor időnként úttalan utakon futott, és csak a trackre bízhatta magát. Aki hasonlót tervez, mindenképp érdemes a beszámolót elolvasni, a végén pedig összefoglaló videót is láthatunk a gyönyörű helyekről, amiket érintett.

FUTNIMENTEM.HU
Evetovics-Balla Hajnalka hosszútávfutó, futóedző mindenki kedvenc ébresztőitaláról írt bejegyzést, miszerint a kávé mennyire befolyásolja a teljesítményt, hogyan hat a regenerációra. Mint kiderül, vannak pozitív hatásai, de fontos itt is a mérték és az időzítés.

BARATRUNNING.COM
Nagyon szerettem ezt a beszámolót, mert viccesen őszinte, néhány dologban magamra is ismertem. A szerző a csopaki UB Trailen vett részt, 40 kilométert futott le, s mint kiderült, egész jó helyezést sikerült elérnie.

ZERGETALPAK (Facebook)
A szerző a lengyelországi Lemkoyna Ultra Trail 48 kilométeres szakaszán indult, erről olvashatunk beszámolót. Az 5:19 órás idő a nők között a 12. helyet jelentette, a célban pedig befutóérem gyanánt egy kolompot akasztottak a nyakába.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!