Kölyökkutyával az Egri vár romjaihoz

Egy kölyökkutya érkezése fenekestül felforgatja a család életét. Az ember éjszaka arra ébred, hogy valami az ágya szélénél ugrál, képen nyalja, s ha nem kel fel azonnal, még nyüszög is. Nappal a kanapéra ülni lehetetlen, a szomorú szemek bárkit egy szempillantás alatt képesek lecsalni a földre, hogy aztán a kétkilós törpetacskó vidáman ölbe kuporodhasson.

A szobaszőnyeget bizonytalan időre fel kell csavarni, és a parkettán időről időre sárga foltok tűnnek fel. Ha a család nem vigyáz, a kis négylábú hamar a mancsaiba veheti a gyeplőt, és hogy ez inkább fordítva legyen, arra többek között a túrázás kínál remek lehetőséget.

A szóban forgó törpetacskó első túrájának a család az egri vár romjainak meglátogatását választotta, az oda vezető több útvonal közül pedig azt, amelyik a Pilisborosjenőn található Malomdűlő Farmháztól indul.

Itt egy régies fémsorompón kell áthaladnunk, amely könnyen kinyitható, a bal oldalt látható figyelmeztető tábla – bár a felirat óvatosságra int – figyelmen kívül hagyható.

Ahogy elindulunk, az út hamarosan ketté ágazik, mi egyenesen haladjunk az erdő irányába. A zöld sáv jelzést követve hamarosan fenyőerdőbe érünk, a terep könnyen járható, de az ösvény szűk, és beljebb haladva bal oldalt néhol kissé meredek is, így gyerekekkel óvatosan sétáljunk, fogjuk a kezüket.

Ami a Zuma névre hallgató törpetacskót illeti, közvetlenül a sorompó után a fűben jót szaglászott, az erdőben azonban mintha elfogyott volna a bátorsága, pórázzal csak vontatni lehetett volna, így maradt a kézben cipelés. A megoldás hátránya, hogy a dimbes-dombos úton így figyelni kellett a lépéseket, különösen az ereszkedésnél a lejtőkön.

A Jenői-tornyot így sem lehet elvéteni, a jobb oldalt látható sziklaképződmény megtalálását fára festett felirat is segíti, de az ágak között enélkül is könnyen észrevehető. Az út a folytatásban egy darabig még egyemberes, libasorban ajánlott haladni, néhol még a szembejövő fogalom elől is bajos a félrehúzódás.

A bal oldalon idővel a Magyar Honvédség egyik bázisa tűnik fel, a bejárathoz vezető hídnak viszont csak a vázát láthatjuk, az áthaladást segítő fadeszkák szinte kivétel nélkül eltűntek. A hídra így semmilyen körülmények között se lépjünk vagy másszunk.

Továbbhaladva az út néhány emelkedő és lejtő leküzdése után szélesedni kezd, és amikor elérünk egy nagyobb kereszteződéshez, a zöld sávot követve forduljunk jobbra. A földúton gyakoriak a lovas túrák, az időt még mindig többnyire kézben töltő törpetacskó meg sem nyikkant, amikor életében először megpillantott néhány lovat.

Amint egy hármas kereszteződéshez érünk, az egri vár romjait már lehetetlen eltéveszteni, a lényeg, hogy egyenesen vagy balra induljunk tovább. Néhány perc múlva feltűnnek a falak, amelyeket az 1967 nyarán forgatott Egri csillagok című filmhez építettek és használtak fel díszletként. Ha hétvégén megyünk, nagy forgalomra számítsunk, sok család túrázik errefelé szívesen, a várrom egyik szegletében pedig zenészeket is találhatunk.

A várrom környéke ideális hely a piknikezésre, egy kellemes családi szendvicsezés végén pedig nincs más dogunk, mint visszasétálni oda, amerről jöttünk. A túra így a pihenőt beleszámítva 2-3 óra alatt megtehető, kellemes délutáni kikapcsolódás. Érdekes módon a törpetacskó a visszaútra teljesen felszívta magát, amennyire gyámoltalannak tűnt az odaúton, annyira vígan és merészen szaladgált visszafelé.

Talán a kézben hordás, az evés-ivás és a pihenés hozta meg a bátorságát, az viszont biztos, hogy a visszaúton valósággal hajtotta maga előtt a családot: csodálatra méltó tempóban szedte a kis tömzsi lábai, és vette ügyesen az akadályokat. Persze annak rendje és módja szerint az autóhoz érve és a hordozójába téve szinte azonnal elnyomta az álom. Így már nem hallhatta, amint a tapasztalatokat levonva a család megállapodott: a következő túrán is mindenképpen ott lesz a helye.

Nyitókép: Wikipedia / Szenti Tamás

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!