A virtuális futóverseny sem az igazi

Pontosan egy évvel ezelőtt, miután megnyerte a Kékes Csúcsfutást, azzal váltunk el, hogy készül a következő, svájci megméretésre.

Mi történt a hátralévő tizenkét kilométeren?

Futottam, sétáltam, futottam. Harmincöt kilométernél eszembe jutott, talán mégis fel kellene adnom, ám végül az óriási akaraterőmnek köszönhetően a folytatás mellett döntöttem. Fogcsikorgatva haladtam át a célvonalon.

Nem. Indultam még egy hegyifutó-kupasorozaton, amelyen összesítésben a tizedik helyen végeztem, mert a tíz állomásból csak két versenyen tudtam részt venni. Kétezertizennégyben és kétezertizenötben is indultam ezen a sorozaton, akkor második, illetve harmadik lettem. Az idén is sok kupasorozatra kaptam meghívást, csak hát a járvány közbeszólt.

A BSI által rendezett Balaton-maratonin első lettem. Azóta nem vettem részt semmilyen versenyen.

A járvány alatt szerencsére nálunk nem volt olyan rossz a helyzet, mert az emberek elmehettek futni. Ön hogyan birkózott meg a kijárási korlátozással?

Többet edzhettem, mint korábban reméltem, hiszen a fodrászüzlet, ahol dolgozom, két hónapra bezárt. A Duna-parton a tököli parkerdőben, egy kis taksonyi szigeten, valamint otthon a futópadon készültem. Nem volt könnyű, mert volt olyan nap, amikor alig bírtam rávenni magam a futásra, de elég jól átvészeltem ezt az időszakot. Talán az volt a baj, hogy túl sokat futottam egyedül, és már hiányzott a társaság. Kicsit elegem lett abból, hogy jó ideje egyedül kell futnom.

Mit terez erre az évre?

Az idén is szerettem volna elindulni a Zermatt-maratonin, amelyet vélhetően nem tartanak meg, és sajnos a világkupafutamok is elmaradnak. Bizakodom, hogy az ősszel már megrendeznek néhány hegyifutóversenyt, amelyeken újra bizonyíthatok.

Hallottam róluk, és meg is hívtak az egyikre, de még nem döntöttem el, nevezek-e, vagy sem. Csak fel kellene töltenem az eredményeimet az oldalra, de valamiért még nem jutottam el odáig. Nagyon szeretnék már valódi versenyen indulni, ezért igyekszem tartani a formámat.

Úgy tudom, a sérülések szerencsére elkerülték.

Szerencsére igen, bár a Balaton-maraton után újra elkezdett kicsit fájni a derekam, emiatt ki kellett hagynom két hónapot. Felvetődött, hogy kisebb korrekciós műtétet hajtanak végre rajtam, de most, hogy két hónapig nem dolgoztam, helyrejött a hátam, így elhalasztottam a beavatkozást. Ennek ellenére úgy döntöttem, nem kockáztatok, soha többé nem futok maratonit betonon. A felfelé futással nincs problémám, abból bármennyi jöhet. Addig csinálom, ameddig a derekam bírja.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!