A futás a sminkre is jó!

LIPICZKY ÁGNESLIPICZKY ÁGNES
Vágólapra másolva!
2020.03.20. 12:50
A tüdőkapacitással sosem volt gondja Cser Krisztián operaénekesnek, a Magyar Állami Operaház művészének, aki négy esztendővel ezelőtt csatlakozott az amatőr futók közösségéhez, és aki az áprilisi, a koronavírus-járvány miatt elhalasztott 35. Telekom Vivicittá Városvédő futáson teljesítette volna első félmaratoni versenyét.

Amikor az ember építkezik, halad az edzésterve szerint, és nem jön el a várva várt pillanat...
Nagyon rossz érzés, de el kell fogadni, hogy tőlem független történet húzta keresztül a terveimet – mondta Cser Krisztián operaénekes, a Magyar Állami Operaház művésze.

Fotó: Löffler Péter

Sokat készült erre a versenyre?
Fél évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni a futással, a Budapest Sportiroda, egész pontosan a Barát Gabriella által küldött edzéstervek alapján készültem. Korábban is futkároztam, indultam versenyeken, tíz-tizenkét kilométereket vállaltam, félmaratoni váltókban vettem részt, de sajnos egy sérülés miatt nyolc hónapot ki kellett hagynom. Részleges izomszakadás volt a vádlimban, amelyen nem is csodálkozom, mert korábban sok mindent elmulasztottam, ami a futással együtt járt volna.

Például?
Például nem pihentettem eleget és megfelelően az izomzatomat, nem szedtem magnéziumot, nem nyújtottam a futások után. Egy szó mint száz, a tudatosság hiányzott belőlem. Sokszor „hűbelebalázs” módjára vágtam bele az edzésekbe, aztán az egyik munka során a színpadon egy fekvőtámasz közben megsérültem.

Hiányzott a futás ezalatt az idő alatt?
Nagyon hiányzott, és nehéz volt visszajönni ebből a sérülésből. Nem vagyok élsportoló, nincs benne tapasztalatom, hogy ilyen hosszú idő után miként kell újraépítenie magát az embernek. Elég nyögvenyelős volt az eleje. A kedvem megvolt az edzésekhez, a tudatosság azonban hiányzott a felkészülésemből. Csak azt csináltam, ami kényelmes volt, nem léptem ki a komfortzónámból. Aztán egy mexikói turné alkalmával megérett az elhatározás, és megérkezett a tudatosság is. Szinte minden nap futópadon edzettem, és ott jött az ötlet, hogy megpróbálkozom a félmaratonival is.

 

A Csupasport magazin első száma március közepén került a standokra, sokan kérdezték, hogyan tudnak ebben a nehéz helyzetben hozzájutni. Az Inmedio és Relay üzletekben jó eséllyel, de a nagyobb postákon is. Aki nem szívesen menne ki az utcára, e-magazinos formában immár a Digitalstandon is le tudja tölteni: egy perc a regisztrálás és egy perc a fizetés, itt is 590 forintba kerül a 100+16 oldalas magazin.


Az edzéseket hogyan tudja összeegyeztetni a munkájával?
Nehezen, általában a próbák idején vagy könnyebb koncertnapokon bátran futok, az előadások napján nem szoktam. És bizonyos hőmérséklet alatt nem megyek ki a szabadba, mert nem kockáztatok meg egy megfázást, torokgyulladást, elvégre a hangomból élek.

A futásra sokan nem sportként, hanem életmódként tekintenek. Sőt, van akinek az életében valóban gyökeres változásokat hoz a rendszeres sport, nemcsak testi, lelki megerősítést is ad. Az ön életében milyen változásokat generált, hogy elkezdett rendszeresen sportolni?
Mondhatom, hogy kicsit olyan, mint a drog, függővé teszi az embert. A kitartásommal és küzdeni tudásommal sosem volt probléma, ha elhatároztam valamit, végigmentem az úton. A futás ezt még inkább megerősítette bennem, és természetesen vannak fiziológiai hatásai is. Jobb az állóképességem a próbákon, előadásokon, könnyebben ugrálok jelmezben, díszletben, sminkben, megvilágítva. Vicces, de kevésbé izzadok, így tartósabb a sminkem. A légzéssel korábban sem volt gondom, az éneklés miatt a tüdőkapacitásom rendben van, most már szívvel-lélekkel jobban bírom a terhelést.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik