MALONYAI PÉTER
MALONYAI PÉTER
2019.11.21 10:55 Frissítve: 2019.11.21 11:33

Búcsú Dömötör Zoltántól

Szerdán beszámoltunk róla, életének 85. évében elhunyt Dömötör Zoltán olimpiai bajnok és Európa-bajnok vízilabdázó, Eb-aranyérmes úszó. A Nemzeti Sport szubjektív nekrológja.

Haláláról értesülve persze, hogy újra (és nem utoljára) meghallgattam Szepesi György örökbecsűjét a tokiói olimpiáról, szó szerinti idézetben: „Lőj..., lőj..., lőj..., lőj, Dömötör..., lő..., gól!” Ezzel 5:2 a pólódöntőben, s aranyérmes a csapat.

Nem ő lett volna, ha utána nem teszi hozzá visszatérően, hogy fabatkát sem ért volna a gólja, ha utána a kapuban Ambrus Miklós nem véd bravúrral, Bodnár András pedig nem szerzi meg a labdát. Arról pedig, hogy végül is a riporteri tanács ellenére nem lőtt, hanem ejtett, elmondta, Igor Grabovszkij kapus mellé beúszott egy védő, így inkább megvárta, amíg mindketten elsüllyednek.

A türelem egyébként is a sajátja volt. Kivárta, mire eljön az ideje annak, hogy tehetségét kamatoztathassa. Újpesten, az Izzó uszodájában Técsői Henrik, a legendás „Doki bácsi” figyelt föl rá, s irányította át Gróf Ödönhöz, aki nem mellesleg a berlini olimpián (1936) a 4x200-as gyorsúszóváltó tagjaként bronzérmes lett. Úszópályafutása blamával kezdődött – mesélte –, hiszen első versenyén kikapott „Gyurikától”, azaz Kárpáti Györgytől, akivel később Tokióban…

De erről már volt szó.

DÖMÖTÖR ZOLTÁN PÁLYAFUTÁSA
Dömötör Zoltán (1935–2019) (Fotó: MTI)

Az 1935. augusztus 21-én született Dömötör Zoltán úszóként kezdte pályafutását, és alig 19 évesen, 1954-ben, Torinóban tagja volt az Európa-bajnokságot nyerő 4x200-as gyorsúszóváltónak. Csak később pártolt át a vízilabdához, ahol úszótudását hasznosítva, ráadásul balkezesként gyorsan a legjobbak sorába emelkedett.
Az ő íveléses góljával nyert a Szovjetunió ellen 5:2-re, és lett aranyérmes az 1964-es olimpián Tokióba a magyar pólóválogatott, amelynek az ötödik góllal lett jobb a gólaránya a jugoszlávokénál.
A klubszinten az Újpesti Dózsában játszó Dömötör a nemzeti együttesben 116 mérkőzésen szerepelt, a legkiválóbb teljesítményt az 1964-es ötkarikás játékokon nyújtotta. Előtte 1960-ban Rómában, utána pedig 1968-ban Mexikóvárosban tagja volt az olimpiai bronzéremig jutó magyar együtteseknek is, miként helyet kapott a Budapesten, 1958-ban, majd Lipcsében, 1962-ben Európa-bajnok keretben is, 1963-ban Porto Alegrében pedig universiade-győztes lett.
Játékos-pályafutása után dolgozott Algériában, majd a KSI szakosztályvezetőjeként. Az Olimpiai Bajnokok Klubjának 2004-től 2012-ig volt elnöke.

Gróf Ödön személye pedig azért nem „mellesleg”, mert neki is a 4x200-as csapat tagjaként volt esélye arra, hogy már Helsinkiben (1952) és Melbourne-ben (1956) olimpikon legyen, ám itthon hagyták. Közben azért a torinói Európa-bajnokságon (1954) aranyérmes lett Till László, Kádas Géza és Nyéki Imre társaságában, a váltó több mint hat másodpercet vert a franciákra, fölény a javából.

Igen ám, de az Eb nem olimpia…

Nem adta fel, csak éppen sportágat váltott. Addig is pólózott, ám 1956-ban tiszta erőből lett vízilabdázó. Nem is akármilyen, hiszen egy évvel később válogatott lett, a franciák elleni bemutatkozásán két gólt lőtt és – 13 kapufát. Kapta is a zrikát, hogy úszófejjel is ideje megtanulnia, hogy a meccseket nem kapufára játsszák.

Megtanulta. Az 1958-as budapesti Európa-bajnokságon a Szovjetuniót legyőző (4:2) csapatban három gólt szerzett, s hőse lett a meccsnek. Nem csupán sporthőse, lévén 1958, két esztendővel a levert forradalom után, így a lelátó népe rendőrségi jelentésekbe is bekerülő ünneplésben részesítette.

A rá jellemző visszafogottsággal viselte a népszerűségét, egyébként sem volt kenyere a hangos szó. A szorgalom, a tudatosság annál inkább. Előbb külkereskedőként diplomázott a „Közgázon”, majd szakedző lett, érthetően, hiszen a póló volt az élete. A római (1960) és a mexikóvárosi (1968) olimpia bronzérme csak ráadás volt – Tokióhoz képest mindenképpen.

Az 1964-es diadalra naponta emlékezhetett. A Szovjetunió elleni meccs végén ugyanis Gyarmati Dezső üvöltötte neki, hogy kérje el a labdát Tomas Batalle bírótól. Megtette, kidobta Gyarmatinak, majd az öltözőben elkérte tőle, s meg is kapta. Ami – ezt is tőle tudom – nagy elismerés volt. Aki tisztában van az uszodai tekintély különleges erejével, érti miről beszélek.

Edzőként 20 esztendőn át állt a KSI pólósok élén, nyolc olimpiai bajnok tanítványra lehetett büszke Benedek Tiborral kezdve, Kásás Tamáson át Varga Zsoltig, csak azért vonult vissza, mert elege volt a kuncsorgásból, a kilincselésből. A méltatlan pénzhiányból.

Volt az Olimpiai bajnokok klubjának elnöke, hetente háromszor leúszta a maga adagját, az öltözőben mindig azzal kezdte, hogy megkérdezte „Hogy vagy?”, miközben az ő hogyléte egyre kevésbé adott okot az örömre.

Isten Veled, Döme, Zoli bácsi, nem a megszólítás a lényeg, hanem a hiányod – fájó.

2020.01.28 00:16:41

Vízilabda MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Hodie mihi, cras tibi, azaz ma nekem, holnap neked.

2020.01.26 23:16:32

Vízilabda SZŰCS ANDRÁS

NS-VÉLEMÉNY. Hogy év közben a bajnokikon – főleg a nőknél – többen vannak a zsűriben, mint a nézőtéren? Igaz. Viszont a válogatott más.

2020.01.26 15:53:06

Vízilabda LAKNER GÁBOR (összefoglaló), RUSZNÁK GYÖRGY (percről percre)

Döntetlen után szétlövéssel nyertünk, Vogel Soma kivédte az utolsó spanyol ötöst.

2020.01.25 18:44:19

Vízilabda RUSZNÁK GYÖRGY

A negyedik negyed döntött az oroszok elleni kiélezett mérkőzésen a Duna Arénában.

2020.01.25 16:49:29

Vízilabda LAKNER GÁBOR (összefoglaló), RUSZNÁK GYÖRGY (percről percre)

A hollandok már három góllal is vezettek, de a magyar lányok visszakapaszkodtak, és két góllal nyertek.