Hevesi örömünnep a Szőnyi úton, 1972 után újra kupagyőztes az Eger

Három kőkemény védőmunka, három hajszálpontos indítás, három megúszás, három hibátlan befejezés. Ahogyan mondani szokták, ha egy üzlet beindul… Hevesen kezdtek a hevesiek, az első negyedben momentuma sem volt a hatszoros bajnok Domino-Honvédnak.

Kovács István alakulata csak kereste önmagát, de nem találta. Az első nyolc perc után az eredményjelző reális képet festett a pillanatnyi erőviszonyokról: 3-0 az Eger javára.

A második negyedből húsz másodperc telt el, amikor Kiss Gergely ötméteresből szépített, de az ellentámadásnál vissza állt a háromgólos különbség: Binder Szabolcs létszámfölényben elemi erővel bombázott a bal felsőbe (4-1).

Egy minutummal később Kis Gábor sem bohóckodott sokáig, ahelyett, hogy valamelyik társat játszotta volna meg, a kapunak háttal, fordulásból egyből rátette a szabadot. Leleményes megoldását siker koronázta, Gergely István rezignáltan vette tudomásul, ötödször is túljártak az eszén. Már négy volt közte (5-1).

Szívós Márton lövése utat talált a kapu bal oldalába, Szécsi Zoltán minden igyekezete ellenére nem tudott közbeavatkozni. Még így is 5-2-re vezetett az Eger, röviddel később már 6-2-re. Hegedűs Gábor is becsapta Gergelyt (6-2).

Kovács István inkább úgy döntött nem várja meg, míg 31 esztendős olimpiai bajnok elsőszámú kapusából végképp bolondot csinálnak Gerendás György tanítványai, ezért inkább a tehetséges fiatal hálóőrt, a 20 éves Bisztritsányi Dávidot küldte a frontra.

Bisztritsányi becsülettel helyt áll, a nagyszünetig egyszer sem mattolták, kétszer is bravúrral védett. Más kérdés, hogy a Honvéd-tábor legnagyobb bánatára nem is lőtt gólt a Domino, megrekedt a csapat két találatnál. Fel volt adva a lecke Kiss Gergelyéknek, de korábban már többször bizonyították, vert helyzetből is képesek felállni. Így hiába állt a zászló az egrieknek, két negyeddel a vége előtt botorság lett volna kijelenteni, hogy eldőlt a kupadöntő.

A fordulás után Varga II Zsolt olyan könnyedén értékesítette a kínálkozó helyzetet, mint ha csak edzésen gyakorolna. A Honvéd védekezésben és támadásban is csődöt mondott, még az időkérés sem segített. Hiába, nagyon belelendült az Eger, s a gólcsapot csak nem akarták elzárni. Varga II után Kis Gábor következett. Ezzel már 8-2. Elképesztő.

A slusszpoén pedig a negyed utolsó másodpercében érkezett, Császár György púpozta ki a hálót a jobb szélről (9-2). Úgy vágta be a labdát a bal felsőbe, hogy a kapu is majdnem rádőlt a kétségbeesett Bisztritsányi Dávidra. Pedig ő tehetett a legkevésbé a Domino vesszőfutásáról.

A tanár-diák meccs negyedik negyedét Kiss Gergely és Nyéki Balázs találata vezette fel (10-3), a hátralévő idő az egri örömpóló percei voltak. Furcsa leírni, de tény és való, agyonverték a Honvédot az MK-döntőben. Agyonverték. Maga Kovács István is ezt a szót használta a találkozó utáni nyilatkozatában.



GYÖNGYÖSI BALÁZS