Vívás: hét év alatt közel a duplájára nőtt az utánpótlásbázis
A 2019-es vívás világnapja alkalmával nemrégiben a Kossuth téren rendeztek flashmobot, amelyen a magyar vívótársadalom apraja-nagyja összegyűlt, hogy méltóképpen népszerűsítse hazánkban az amúgy sem ismeretlen sportágat− több mint háromszázan vettek részt a tizenöt perces„edzésen”. Az esemény kiváló apropót adott arra, hogy szerkesztőségünkben felvetődjön a kérdés: vajon mekkora utánpótlásbázisa van a magyar történelem legsikeresebb olimpiai sportágának.
Több mint háromszáz vívó volt a Kossuth Lajos téren • Forrás: pestisracok.hu
A választ a hazai szövetség elnökével, Csampa Zsolttal kerestük, és mint kiderült, 2013 óta közel duplájára nőtt a versenyengedéllyel rendelkező vívók száma (hat évvel ezelőtt 1628 engedélyt adtak ki, míg idén 2943-at). A vívás esetében rengeteg dolognak betudható a nem hétköznapi népszerűségnövekedés.
A tendencia tehát hat évvel ezelőtt kezdődött, egy esztendővel azután, hogy a kardozó Szilágyi Áron megszerezte Londonban karrierje első olimpiai aranyérmét. Nem sokkal az ötkarikás játékokat követően maga a bajnok is szóvá tette, mennyire örül annak, hogy egyre népszerűbb a sportág.
„Boldog vagyok, hogy az én sikerem hatására kezd el rengeteg gyerek vívni. Nyilvánvalóan, a későbbi sikerek alapja a széles bázis. Fontos, hogy azokra is pozitívan hat az eredményem, akik már űzik ezt a sportot, mivel látják, ha keményen dolgoznak, annak megvan az eredménye”− nyilatkozta az azóta már kétszeres olimpiai bajnok a magyarnarancs.hu-nak 2013-ban.
A 2943 igazolt versenyző egyébként Magyarországon átlagosnak mondható. Elégedett lehet ezzel a számmal a szövetség?
„Ha azt nézzük, hogy rövid időn belül a duplájára nőtt a bázisunk, úgy akár fantasztikusnak is mondható. De persze, továbbra is vannak törekvéseink arra, hogy minél több gyerekkel szerettessük meg a vívást. Valóban, az is megfigyelhető, hogy az olimpiák után gyorsabb ütemben növekedünk, viszont a fejlődés állandó, éppen ezért nem lehet csak ennek betudni. Nagyon fontosnak tartjuk az iskolai vívóprogramot. Hat évvel ezelőtt csupán ötvenhét intézménnyel álltunk kapcsolatban, ez a szám azóta százhuszonkettő. Sokat mondó adat, hogy hat éve ezerhatszázhuszonegy gyereket értünk el ily módon, míg az idén már ötezer-ötvenhetet”− vélekedik az elnök.
A hazai vívósport 37 arany-, 23 ezüst- és 27 bronzérmet tudhat magáénak az olimpiai játékok történetében, és állítani lehet, sikeressége töretlen. Mi a magyarok titka?
„Az eredmények mindig csapatmunkának köszönhetők − így Csampa.− Szükség van a kiemelkedő kvalitású sportolókra, profi edzőkre, segítőkre, a megfelelő háttérre és rengeteg más dologra. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mindenhol megvan a kellő minőségű szakmai hátterünk.”
Az elnök kiemelte a hazai edzőket: „A mesterek tudása talán a legmérvadóbb. A magyar edzők iskolája mindig is különleges volt, hiszen a szakemberek több évtizedes tapasztalatokat adtak át egymásnak. Büszkék vagyunk arra, hogy a Testnevelési Egyetemen két éve indult edzőképzés. Különösen fontosnak tartjuk, hogy minél több jó tréner legyen közöttünk.”
További korosztályos hírekVÍVÁSBANa sportági aloldalunkon.
