HIRDETÉS
HIRDETÉS
KOVÁCS ERIKA
KOVÁCS ERIKA
2018.06.13 09:06 Frissítve: 2018.06.13 09:48

Úszás: Semmit nem adtam fel – Wladár Sándor

Immár kilenc hónapja a Magyar Úszószövetség elnöke az 1980-as olimpián aranyérmet nyert Wladár Sándor, aki a megválasztása óta eltelt időszakban lecserélte az apparátusa nagy részét, és úgy érzi, a hangulat jó a szövetségnél, és bírja az úszótársadalom bizalmát.

HIRDETÉS

 

Wladár Sándor néha úgy érzi, magaslati edzőtáborban van, ahol keményen kell küzdenie a kitűzött célokért (Fotó: Tumbász Hédi)

– Szeptember végén választották meg a Magyar Úszószövetség elnökének, adódik a kérdés: hogy van?
– Valahogy úgy érzem magam, mint versenyzőként éreztem a felkészülési időszakban. Vannak nehezebb és könnyebb periódusok, leginkább az arányokkal van bajom, nagyobb a terhelés, mint a siker által adott endorfin – válaszolta Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke, az 1980-as olimpia aranyérmese. – Néha olyan, mintha magaslati edzőtáborban lennék: keményen kell küzdeni és dolgozni azért, hogy a saját magam által feltett lécet átugorjam, és teljesítsem, amit a tagság elvár. Talán leginkább az a baj, hogy túlzottan is próbálok segíteni.

HETI KÉT ALKALOM
 Wladár Sándor hallani sem akart róla, hogy feladja állatorvosi munkáját, és elnökké választása óta is komolyan veszi a másik életét is.
„Péntek délután és szombat délelőtt rendelek, valamiért sokkal több páciensem van, mint korábban volt. A megbecsülés talán nemcsak annak szól, hogy én vagyok a MÚSZ elnöke, hanem annak is, hogy jól végzem az állatorvosi munkámat. Mindenesetre érdekes kihívás a kettőt együtt csinálni, bevallom, nekem a rendelések adják a felüdülést.”

– Vagyis belefolyik mindenbe.
– Igen, többen mondták már, hogy nem így kell ezt így csinálni, például Magyar Zoltán, a tornaszövetség elnöke, de mások is – mindannyian beleestek abba a hibába, hogy mindent kézben akartak tartani.

– Nem bízik a munkatársaiban?
– Nézze: az apparátusunk december végéig nem is tudott jól működni. Volt egy leamortizált, kedvetlen és fásult emberekből álló irodánk, amelyikben többekkel szemben is aggályaim voltam, nem bíztam bennük – később igazolódtak is a megérzéseim.

– Vagyis megvált tőlük?
– Igen, többüktől elbúcsúztam. És nemcsak azért, mert nem voltak lojálisak, hanem azért, mert nem végezték jól a munkájukat, nem voltak kellően motiváltak, ezt elég hamar észre lehetett venni.

– Szóval, akkor hogy van?
– Volt egy nagyon kemény időszakunk, amikor megfeszített munkát végeztünk – felállt egy öttagú operatív csoport, és közösen szerveztük meg a meleg égövi edzőtáborokat. Ez a csoport nemcsak a főtitkári feladatokat látta el, hanem minden mást is: például többéves elmaradásunk volt a velünk kapcsolatban álló szervezetekkel, az Emmivel és a MOB-bal szemben, ezen a téren pótoltunk minden hiányt.

– Vagyis most már rendben van minden?
– Igen. Február végére kialakult egy olyan csapat, amelynek tagjai tényleg akarnak és tesznek is a magyar úszósportért: lelkesek, szívükön viselik a feladatukat. Összetartanak, értenek ahhoz, amit csinálnak, és megvan bennük az úszás iránti szerelem is.

– Elnökként hogy látja, milyen manapság a hangulat a magyar úszósportban?
– A tagság nyolcvanöt-kilencven százaléka dolgozik, és jól dolgozik, vagyis alázattal, kitartással és elkötelezetten. És van tíz százalék – olyanok, akik mindig megtalálnak, kérések tömegével állnak elő. De már képesek vagyunk ezt is kezelni. A válaszom pedig az, hogy úgy érzékelem, a hangulat jó, megvan a bizalom a szövetség és az elnök iránt is. Kritikusok nyilván mindig vannak és lesznek, az észrevételeket meg is kell hallgatni, értékelni kell, s ha olyan, változtatnunk kell a kifogásolt területeken.

– Hogyan viseli személyesen a kritikákat, egyáltalán: kap ilyeneket?
– Szemtől szembe nemigen kapok, de már mindenféle kritikát jól kezelek, éspedig azért, mert mostanra teljes rálátásom van a működésre: ismerem a munka legapróbb részleteit, az elosztási elveket, a különböző szabályzatokat és az elnökség által elfogadott határozatokat.

– Ha tudja, mi vár önre, harcba száll az elnöki pozícióért?
– Ha látom, milyen emberfeletti küzdelmet, milyen odafigyelést igényel, akkor nem. A korábbi nyugodt és rendkívül jó életemet váltotta fel ez a napi tíz-tizenkét órát is igénylő munka, nyilván igénybe vesz, viszont van másik válaszom is: korábban is kerültem hasonlóan nehéz helyzetbe, és mindig megtaláltam a megfelelő megoldást, no meg soha semmit sem adtam fel. Amibe belekezdtem, azt végig is csináltam – úszóként és állatorvosként egyaránt. Kézenfekvő, ha elindulok kétszáz méteren, száznál nem szállok ki, nem? Hogy nézne ki, ha felnyitnám egy állat hasát, majd úgy hagynám? De egyedül nem menne… Rég belebuktam volna, ha nincs mellettem az az öt-hat ember, aki mindennap segíti a munkámat, ha az elnökség nem bízna bennem maradéktalanul, ha nem fogadná el, hogy most más történik, mint amihez korábban szoktak.

– Segített kicsit a szavaival, hiszen Hosszú Katinkával sem az történik mostanság, mint az elmúlt öt-hat évben. Mondja meg őszintén, tartott tőle, hogy olimpiai bajnokunk visszavonul?

– Szemernyi kétség sem volt bennem afelől, hogy Katinka folytatja, fel sem vetődött bennem, hogy elveszítjük. Hogy miért? Ne feledje, én is az úszásból jövök, emellett Katinka felkészülését 2012 óta nyomon követem: érzékeltem a megnyilvánulásait, ismerni vélem a motivációit, és látom a benne lévő potenciált. Volt alkalmam többször beszélgetni vele, s ez megerősítette bennem, hogy ő a tokiói olimpiáig úszni fog.

A MUNKA KELLŐS KÖZEPÉN
Wladár Sándor büszke arra, hogy az elmúlt hónapokban új irányt szabott a Magyar Úszószövetségnek, hogy rengeteg munkával sorban pipálhatták ki a megoldott feladatokat, és mára hosszan lehet sorolni az elért eredményeket:
„Mire felpörgött a versenyidőszak, megcsináltuk a teljesen átlátható infrastrukturális támogatási rendszert, megkötöttük a sportolói szerződéseket 2020-ig, húsz úszó kapott gépjárművet, na, ilyenre sem volt példa évek óta. Van új weblapunk, felállítottunk egy szervezőbizottságot a szombati nyílt vízi világkupaversenyre, valamint az őszi budapesti medencés vk-viadalra, új szponzorok érkeztek, a régiek közül, akik korábban felmondták a szerződéseket, többen visszajöttek, ez mégiscsak egyfajta bizalmat jelent. Kialakítottuk a régiós szakmai felügyeleti rendszert, átalakítottuk a bizottságainkat, felállt a sportegészségügyi, jogi és gyermekvédelmi munkacsoport, az edzői és utánpótlás-bizottság. Már él az az átfogó nyilvántartási rendszer, amely a magyar úszósport aktív résztvevőinek teljes adatbázisát tartalmazza – ez is többéves elmaradás volt, végeztünk a feladattal. Kész a 2020-ig szóló olimpiai programunk, hamarosan együttműködési megállapodást kötünk Fudzsi és Koriama városával, ennek értelmében csekély térítés ellenében összesen nyolc alkalommal edzőtáborozhat Japánban a magyar válogatott, így már az olimpia előtt megismerkedhetnek a Tokióban rájuk váró körülményekkel, a helyi adottságokkal, a klímával, az időeltolódással – az első csapat már ősszel utazik Japánba. És amire különösen büszke vagyok: életre hívtuk az olimpiai bajnokok testületét.”

– Milyen a kapcsolatuk?
– Normális. Nem baráti, de nem is hiszem, hogy annak kell lennie. A legfontosabb, hogy Katinka és a szövetség között újra van kommunikáció.

– Egyetért azzal az állásponttal, hogy Hosszú Katinka megérdemli a megkülönböztetett figyelmet, hogy olimpiai bajnokként természetes, hogy kiváltságokat élvez?
– Hosszú Katinka évek óta a magyar úszósport legeredményesebb versenyzője, egyúttal különálló szigete, és igen, járnak neki a kiváltságok, ám nem én adom neki őket! Általában sok minden jár neki, kell is, hogy járjon, de a mértékre nem tudok józan választ adni, merthogy a mértéket nem ismerem. Annyit bizonyosan elmondhatunk, hogy Katinka politikai és társadalmi támogatottsága igen nagy, és én a magam részéről ennek örülök.

– Azt nyilatkozta nemrég, semmi esélyt sem lát arra, hogy Shane Tusup visszatér Magyarországra.
– Az elmúlt hetek történéseit figyelve ezt továbbra is tartom. Valami nagy csodának kellene ahhoz történnie, hogy beilleszkedjen a magyar edzők közé, és azt is nehezen tudom elképzelni, hogy lesz még egy olyan versenyzője, mint Hosszú Katinka, akit fel tud vezetni a világ tetejére.

– Csak Tusup a hibás azért, mert nem tudott beilleszkedni az itthoni trénerek közé?
– Kölcsönös az ellenszenv a két, egyébként egymástól nagyon messze lévő pólus között. Ennek vannak szakmai, emberi és kommunikációs okai, de a két pólus annyira taszítja egymást, hogy sohasem fog találkozni, ebben biztos vagyok.

– Nagy József, Gyurta Dániel edzője sem találta meg a helyét a hazai közegben.
– Az egy másik eset. Én elnökként Nagy Józsefnek évi ötmillió forintos támogatást ígértem azért, hogy korszerűsítse a magyar mellúszást, hogy neveljen mellúszókat itthon, de nem talált olyan klubot, amelyikbe be tudott volna illeszkedni.

– Ezek után újabb kérdés vetődik fel: a sok munka, a megfeszített tempó mellett azért képes élvezni a sikereket is?
– Megtisztelő figyelmet vonz az, hogy én vagyok a Magyar Úszószövetség elnöke, és külföldön legalább akkorát, mint itthon. Persze akadnak jóleső pillanatok, órák, esetleg napok, ám nincs igazán idő arra, hogy az ember kiélvezze, mert mindig jönnek az újabb és újabb feladatok. Azért ezek a pillanatok megérintenek, ahogyan az is jólesik, hogy látom az edzők szemében a bizalmat – de összességében kevesebbet örülünk, mint dolgozunk.

HIRDETÉS
HIRDETÉS
2018.11.10 23:05:58

Úszás MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Ifjan is felnőttként tekint a világra.

2018.10.08 10:20:32

Úszás KOVÁCS ERIKA

A háromszoros olimpiai bajnoknál kezd visszatérni a régi érzés, közelít az egyéni legjobbjaihoz.

2018.10.06 20:12:20

Úszás nemzetisport.hu

„Petrov Árpáddal megbeszéltük még az elején, hogy nagyon őszintén állunk neki ennek a munkának.”

2018.10.06 18:18:41

Úszás nemzetisport.hu

A Budapesten 400 vegyesen második helyen célba érő magyar úszó nem indul a világbajnokságon.

2018.09.30 00:29:36

Úszás BALLAI ATTILA

ALAPVONAL. Jó buli, ha az úszó a csúcsjavítás helyett kalimpálva az életéért küzd, a síugró épp csak leesik a sáncról, a bobos az első kisebb kanyarban érintő irányban zuhan ki a jégcsatornába. Az esendők számíthatnak együttérzésünkre, őket nézve akár még saját kicsinységünk is felértékelődhet.

HIRDETÉS
HIRDETÉS