Ügyek, botrányok, kudarcok – a Gyárfás-éra árnyoldala

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2016.11.30. 12:59
null
Gyárfás Tamás a tavalyi százhalombattai úszógálán (Fotó: NS-archív)
Gyárfás Tamást a Népsport ambiciózus újságírójaként ismerhette meg a sportot szeretők tábora, később a szélesebb közvélemény előtt sikeres, befolyásos, jó politikai kapcsolatokkal rendelkező üzletemberként, a hazai média egyik meghatározó alakjaként vált ismertté. A Magyar Úszószövetség elnökeként 1993 óta dolgozott szerdai lemondásáig, alelnöki posztig jutott a nemzetközi, az európai szövetségben, és bár a szponzorszerzésben, rangos nemzetközi versenyek magyarországi megrendezésében tagadhatatlanok az érdemei, 23 évig tartó regnálását a sportdiplomáciai és szakmai sikerek mellett kudarcok, ügyek, botrányok is emlékezetessé teszik.

 

1996 – A JEGYZŐKÖNYV-HAMISÍTÁSI ÜGY

A Magyar Úszószövetség több magyar úszót egy meg nem tartott verseny hamis eredményeivel juttatott ki az atlantai olimpiára. Az állítólagos úszóversenyen, amelynek időpontjául 1996. június 6–8-át jelölték meg, tizenegy ifjúsági korú úszó elérte – papíron legalábbis – az „olimpiai nevezés szintidejét”, és résztvevője lehetett az olimpiának – olvasható Jakab György: Az esettanulmányok dicsérete című munkájában, amely a történteket pedagógiai esettanulmányként, oktatási segédanyagként kezelte.

Az akkor három éve hivatalban lévő Gyárfás Tamás szövetségi elnök lemondott, de – a szponzorok támogatását maga mögött tudva – újra versenybe szállt a posztért, és 1996 őszén újra megválasztották.

2006 – SCHMITT PÁL ELMOZDÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE

Politikai szála is volt annak a kezdeményezésnek, amelynek keretében tíz elnökségi tag – köztük Gyárfás Tamás – a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, az EP-képviselőként is dolgozó Schmitt Pál távozása érdekében lépett fel. Gyárfás végül visszakozott, amiben az is közrejátszott, hogy az általa felügyelt úszótársadalom befolyásos alakjai, például Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina, nyíltan ellene fordultak ebben az ügyben.

2006 – A MARGIT-SZIGET FÁI

Az az évi budapesti Európa-bajnokság előtt meglehetősen elhúzódtak az előkészületek. A Margit-sziget fáit védő környezetvédők egészen az európai úszószövetségig, a LEN-ig jutottak, még az is szóba került, hogy a késlekedés miatt elvehetik a rendezvényt Magyarországtól, de ez végül nem történt meg – az akkoriban már a LEN-ben is pozíciót viselő Gyárfás úrrá lett a helyzeten.

2007 – AZ ELBUKOTT FUTBALL EB-PÁLYÁZAT

Az úszóktól „kikölcsönzött” Gyárfás Tamás volt a magyar szervezőbizottság vezetője a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogáért vívott küzdelemben, amelyben a közös magyar-horvát pályázat a bizakodás – és a 2005-ös első rostán való átjutás – ellenére egyetlen szavazatot sem kapott a rendezésről döntő 2007-es cardiffi szavazáson (a lengyel-ukrán pályázat 8-cal nyert, Olaszország 4 voksot kapott).

„Hogy mi a kudarc oka? Nyilván én – idézte az Index a láthatóan meggyötört Gyárfást az eredményhirdetés után. – Ha a pályázat és a prezentáció döntött, enyém a felelősség, ha más politikai vagy üzleti megfontolások, akkor ez a felelősség megoszlik.”

2015 – AZ ELSŐ HOSSZÚ-HADÜZENET

Nem sokkal 2015 karácsonya előtt Hosszú Katinka sajtótájékoztatón támadta meg a hazai úszószövetséget.

„A közvéleménynek úgy tűnhet, hogy minden jól működik, hiszen mi, versenyzők folyamatosan hozzuk az érmeket a nemzetközi versenyekről, de az igazság az, hogy a rendszer hibás és nem tudom tovább azt tettetni, hogy minden rendben van. A Magyar Úszószövetség egy olyan rendszert épített fel, ahol az úszók és edzők arra pazarolják a legtöbb idejüket és energiájukat, hogy folyamatos harcot vívjanak a szövetséggel házon belül” – egy részlet Hosszú terjedelmes leveléből, amelyre a szövetség szerződéstervezettel válaszolt, ám azt az úszónő januári újabb sajtótájékoztatóján látványosan összetépte. Hosszú Katinka és edző-férje, Shane Tusup azóta gyakorlatilag hadban áll Gyárfás Tamással.

2016 – A KISS LÁSZLÓ-ÜGY

Mint ismert, az úszók akkori szövetségi kapitánya, Kiss László múltjából a privatkopo.hu 2016 tavaszán előásott egy bűnügyet. Mint azóta széles körben ismert, Kisst nemi erőszak miatt 1961-ben börtönbüntetésre ítélték, ő a büntetését letöltötte, és úszóedzőként elért nagy sikerei révén idővel a magyar sporttársadalom köztiszteletben álló személyiségévé vált.

Bár Gyárfásnak az ügy kipattanása utáni megnyilvánulásai nem arattak osztatlan elismerést, a sportág ezt láthatóan elnézte neki: a bizalmi szavazáson elsöprő többséggel erősítették meg elnöki pozíciójában.

2016 – A MÁSODIK HOSSZÚ-HADÜZENET

Hosszú Katinka – immár Rio háromszoros olimpiai bajnokaként – november 15-én több dolgot is kifogásolt és számon kért a szövetségen, egyúttal nyilvánosan lemondásra szólította fel Gyárfás Tamás elnököt.

Gyurta Dániel és Kapás Boglárka kiállt Hosszú mellett, gyors egymásutánban egyre több úszó megtette ugyanezt, és követelésük – két nappal a 2017-es vizes világbajnokság kabalafiguráinak szerencsétlen bemutatója után – eredményre vezetett: Gyárfás Tamás lemondott az úszószövetség elnöki posztjáról.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik