Tenisz: Majdnem elsírtam magam – Fucsovics

„Hogy mi az első, amit most érzek ennek a meccsnek a kapcsán? Az, hogy fáradt vagyok... Meg persze büszke, hogy életem első top tízes – aki egyből top ötös volt – ellenfelével szemben ilyen mérkőzést játszottam, ilyen teniszt tudtam bemutatni. És van egy kis hiányérzet bennem, mert volt olyan szituáció is, amikor két labdára voltam a győzelemtől, az elődöntőtől.

A második szettől kezdve gyakorlatilag telt ház volt, a közönség pedig nekem szurkolt. Sok erőt adott, és nem adtam fel, amikor a második játszmában kétszer is brékhátrányba kerültem, és akkor sem, amikor a harmadikban kettős brékelőnye volt Cilicnek. Edzőm, Sávolt Attila azért dicsért meg a leginkább, hogy a második és harmadik szettben háromszor, illetve kétszer vettem el a kétszáz felett szerváló Cilic adogatását. Ő mondta azt, hogy látta a horvát arcán a pánikot, hogy esetleg kikaphat.

Nem ismernek még annyira a topjátékosok, de tudják rólam, hogy egy-egy nagy skalpra azért képes vagyok. Azt hiszem, mindenemet otthagytam a pályán, a közönség űzött-hajtott, a végén pedig felállva megtapsoltak. Sosem volt még ilyenben részem, őszintén mondom, hogy majdnem elsírtam magam.
Mindenki gratulál, a biztonsági őröktől kezdve a riválisokon át az éppen most velem szembe jövő Jonas Björkmanig, Cilic edzőjéig. Nagyon sok erőt ad a folytatáshoz ez a verseny, ez a meccs.

Nagyon örülök, hogy ennyire beérett a munka, amit Sávolt Attilával végeztem el. Remek párost alkotunk, sokat köszönhetek neki. Amikor korholni kell, akkor korhol, ha dicsérni, akkor dicsér. És bár most kikaptam, talán nem kapok a fejemre.

Elképzelhető, hogy az idén már nem versenyzek, a ranglistahelyezésem nem nagyon fog változni, ott leszek az Australian Open főtábláján. A következő cél a jövő évi első Grand Slam-torna.

Köszönöm a szurkolást, eljutott hozzám az otthoniak szeretete.”