Heidum: Az elődöntőben senkinek sem volt a helyén a feje. Nekem sem...

Vágólapra másolva!

2014.02.11. 08:44

Címkék

Továbbra sem csitulnak a hullámok, és megannyi kérdőjel maradt a női rövid pályás gyorskorcsolya-váltó szereplésével kapcsolatban. A kvartett nem jutott be az A-döntőbe – ez önmagában nem lenne tragédia, sőt, valahol ez a realitás –, ám a vasárnap esti tagcsere miatt megbomlott a csapat egysége, a jégen olyan magyar korisok siklottak, akik nem tudtak a feladatukra koncentrálni, így a legjobb formájukat nyújtani. Erről nyilatkozott Heidum Bernadett, a váltó oszlopos tagja, aki a csalódást jelentő szereplést követően elmondta: ez nem az a váltó volt, amelyikkel Eb-bronzot nyert néhány hete. A kapitány viszont amondó: szakmai döntéseket kell hoznia, s nem érzelmieket.

HEIDUM BERNADETT: EGYEDÜL VAGYUNK HAGYVA
– Elárulja, hogy mi történt? – Ez összetett probléma. Benne van az is, hogy három napig nem edzhettünk a verseny helyszínén, és benne van a vasárnapi csapatmegbeszélésen bejelentett döntés is. – Vagyis hogy Telegdi Attila kapitány bejelentette, hogy Kónya Zsófia helyett Darázs Rózsa lép jégre az elődöntőben. Nem értett egyet ezzel a döntéssel? – Nekünk ebbe nincs beleszólásunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs véleményünk a dologról. – Megosztja velünk? – Azért ez elég nyilvánvaló. – Az elődöntő után azt mondta, ez nem az a váltó, amelyikkel Eb-bronzot nyert néhány hete. Sem összetételében, sem egyénenként lebontva – engem ez utóbbi érdekelne igazán. Mire gondolt? – Ezt azért mondtam, mert a hétfői elődöntőben senkinek sem volt a helyén a feje. Senki sem hozta ki magából azt, amit tud. – Heidum Bernadett sem? – Nem. – Beszélt a szövetségi kapitánnyal? – Vasárnap este óta nemigen. Őszintén szólva úgy érzem, kicsit egyedül vagyunk hagyva. – Kik? – Mi, lányok. – Lányok – mármint öten? – Nem. – Négyen? – Igen. – Fel lehet innen állni? – Muszáj lesz, no meg máskor is sikerült már. Megérkezett Szocsiba hétfőn a csapat pszichológusa, és lesz dolga bőven, de azt hiszem, csak egy utunk van: sokat kell beszélgetnünk, és persze sokat kell edzeni. Ha azt nézem, nincs tragédia, hiszen a realitás a B-döntő volt, s ott még mindig odaérhetünk pontszerző helyre, a baj inkább az, ahogyan futottunk az elődöntőben. Csak meg kell nézni az időeredményünket. Az az igazán tragikus…

„Kár lenne tagadni, megfogott minket az első napi szereplésünk, hiszen nem erre számítottunk…”

Telegdi Attila, a rövid pályás gyorskorcsolyázók szövetségi kapitánya nincs könnyű helyzetben, ám az igazság az, hogy már vasárnap este sem volt – akkor hirdette ki ugyanis a versenyzőinek, hogy a női váltó a hétfői elődöntőben a Keszler Andrea, Lajtos Szandra, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett összeállításban lép jégre. Meg is indokolta döntését: hétvégén kétszer is felmérték a lányok teljesítményét, s míg Darázs kilenc másodpercen belüli köröket is képes volt teljesíteni, a még nem teljesen egészséges Kónya ettől elmaradt. „Az én feladatom az, hogy szakmai döntéseket hozzak, s ne az érzelmeimre hagyatkozzak – fogalmazott Telegdi. – Hallottam, hogy Berni azt mondta, úgy érzi, egyedül hagytam őket, ám én éppen azért nem kerestem őt vasárnap este külön, mert semmiképpen sem szerettem volna emocionális irányba elvinni a döntésemet.”

A csapatmegbeszélésen egyébként Csang Csing, a válogatott kínai edzője is kifejtette álláspontját, amely megegyezett Telegdi Attiláéval, csak mielőtt belekezdett volna az okfejtésbe, elmondta: hazájában nem fordulhat elő az, hogy egy szakvezető megindokolja döntését.

Mindezek után tulajdonképpen nem okozott meglepetést az, amit az elődöntőben láttunk – vagyis dehogynem! Mert az, hogy az öttagú női csapat négy plusz egy részre oszlott (magyarul: Darázs Rózsát nemigen szíveli a csapat négy másik tagja), egy dolog, a másik viszont az, hogy ez egy olimpia, ahol mindig és mindenkor a maximumot kell nyújtani. Vagy legalábbis törekedni kell rá…

Ez, pontosabban ennek elmaradása az, ami miatt hatalmas lehet bennünk a hiányérzet, mert az a realitás, hogy a csapat a B-döntőben folytathatja a szereplését jövő kedden. Ahogyan ezt „elérte” a női váltó, az az igazán szomorú. Nem az a fájó, hogy a kanadaiak és a dél-koreaiak méterekkel megelőzték a mieinket, még csak az sem tragédia, hogy az oroszok is gyorsabbak voltak Heiduméknél. Az az elkeserítő, hogy a magyar váltó önmagát verte meg hétfőn.

„A fejekben kell rendet tenni, hiszek is abban, hogy ez sikerül – bizakodott a kapitány. – De nem szeretném, ha bárki is már most temetne minket, hiszen ez csak az első versenynap volt. Mindannyian azon dolgozunk, hogy a többi jobb, sokkal jobb legyen.”

Női ötszáz méteren egyetlen kvótát szereztek a magyar lányok a kvalifikációs versenyeken, s mivel azt Keszler Andrea vívta ki, ő is indult ezen a távon a szocsi olimpián. És nem úgy szerepelt, ahogyan szeretett volna… Hétfőn ezen a távon csak előfutamokat rendeztek, Keszler pedig rögtön kiesett – noha az első két körben kifejezetten biztatóan futott. Vezetett is, ám aztán kiesett a ritmusból, s a negyedik helyen végzett futamában.