Nemzetisport.hu 2011.02.27 10:03 Frissítve: 2015.02.03 01:12

Rettet Ferencváros! Mentsük meg a Fradit!

A labdarúgó-élvonalból 2006-ban kizárt Ferencváros a következő télen szakmailag a lehetőségekhez képest viszonylag jól állt (vezette csoportját az NB II-ben), ám anyagilag annál kilátástalanabbul: a megmentőként várt új tulajdonos keresése közben az adósságok kezdtek a klub nyakába szakadni, és míg gazdasági vonalon az együttest működtető zrt. felszámolása lógott a levegőben, addig adminisztratív téren súlyos pontlevonások fenyegettek. Ebben a helyzetben még a bécsi „testvércsapat", a Rapid is megmozdult, hogy segítsen a Fradin.

A ferencvárosi szurkolók hálásak voltak a sógoroknak (Fotó: Archív)

Négy éve, 2007. február 27-én (is) azon aggódott a NB II Keleti csoportjában élén álló Ferencváros vezetősége, hogy „pillanatokon belül", a hónap végén lejárt a fizetési határidő két ügyben is – márpedig a tartozások rendezésének elmaradása esetén az MLSZ előző évben hozott határozatai szerint többszörös pontlevonással számolhatott a gárda, amely természetesen el sem tudott mást képzelni, mint hogy egyből kiharcolja a visszajutást az első osztályba.

Még az ősszel Udvarácz Milán és Keller József is a labdarúgó-szövetség illetékes bizottságától kért és kapott segítséget, s mivel a pénzükhöz akkor még nem jutottak hozzá, az MLSZ pontlevonással – fordulónként hattal – büntette a Fradit. A határozat persze csak a bajnokság folytatása után léphetett életbe, aminek révén a télre még időt nyertek az ürességtől kongó klubkasszájú Üllői útiak.

Miközben a felszámolás veszélye is fenyegetett a Hrutka János vezette Sportmarketing Kft.-vel meglévő anyagi vita elhúzódása miatt, a Fradinak ezen és az említett két játékos jogos igényén kívül még egy plusz költséggel volt kénytelen számolni: a Gera Zoltán eladása után megszabott 16 millió forintot is át kellett sürgősen utalnia a szövetség utánpótlás-támogató alapjába. Ennek hiányában, szintén az ősszel hozott döntés szerint, három pontot vonhattak le fordulónként a csapattól.

Egyetlen játéknap alatt tehát kilenc pontot bukhatott volna az ezáltal rögtön a Nyíregyháza mögé szoruló gárda, ám e veszély elhárításával az elöljárók foglalkoztak – a futballisták pedig készültek a tavaszi rajtra. Február 21-én például nem is akárhol – egy négyórás odabuszozással teljesített villámtúrán a legendás Hanappi-stadionban, a „bécsi Fradinál".

Vagyis az ikerklub otthonában. Hiszen a Ferencváros és a Rapid Wien egyaránt 1899-ben alakult, mindkét egyesület címerében a zöld és a fehér szín jelenik meg, és hát mind az FTC, mind pedig a Rapid bajban volt. Miközben az itteni drukkerek azért aggódtak hétről hétre, hogy imádott egyletük megszűnik, az osztrák csapat szurkolói „csak" amiatt dühöngtek, hogy kedvenceik botladoztak a bajnokságban: a nyolcadik helyről várták a tavaszi folytatást. Azért ez hatalmas különbség!

Maradva az ikres hasonlatnál: ahogyan az jó testvérektől elvárható, ha az egyik bajban van, a másik a segítségére siet(ett). Amikor a Rapid vezetői, játékosai, hívei tudomást szereztek a magyar „rokon" financiális problémáiról, habozás nélkül mentőakcióba kezdtek.

A klub „Rettet Ferencváros!" (Mentsétek meg a Ferencvárost!) felirattal ellátott pólót dobott piacra, s az eladott ruhadarabokból befolyó összeget, mintegy négymillió forintot átutalta a Fradi számlájára. De hogy ne csak pénzügyi, hanem szakmai téren is megpróbáljon jót tenni az osztrák egyesület, a bajnoki rajt előtti utolsó gyakorló meccsükre a magyarokat hívták meg.

„Amikor megtudtuk, hogy a Ferencvárosnak ilyen súlyos anyagi gondjai vannak, azonnal léptünk – mondta az esemény előtt Rudolf Edlinger, a Rapid Wien elnöke. – Pólókat gyártattunk, és szurkolói gyűjtést szerveztünk. Tudjuk, ez csupán aprópénz a magyar klub tartozásaihoz mérve, de ilyen helyzetben minden egyes euró jól jön. Mivel a mostanra tervezett edzőmérkőzést korábban lemondta az ellenfél, jó ötletnek tűnt, hogy a Fradival játsszunk. Legutóbb tíz éve mérkőzött meg egymással a két fél, így ideje volt egy újabb randevúnak. Gondoltuk, ha a drukkereink saját szemükkel látják a magyar csapatot, talán adakoznak is még egy kicsit..."

Erre meg is volt a lehetőségük mind a Rapid-, mind az FTC-rajongóknak: a Hanappi-stadion ajándékboltjába a felkészülési találkozó előtt csoportosan érkeztek a fradisták, és alaposan átbogarászták a szuvenírkollekciót, hátha rábukkannak még egy-két „Rettet Ferencváros!" feliratú pólóra. Az üzletben már hetekkel azelőtt elfogyott a dressz, ám a stadion főbejáratánál akadt még néhány utcai árus, akinek nejlonszatyrából előkerült egy-egy darab.

„Az utolsó kettőt hoztuk el – mutatta büszkén a már a mellén feszülő felsőt egy ferencvárosi fanatikus. – Tíz euróba került, s bár kétezer-ötszáz forint kicsit sok egy szimpla pólóért, mégiscsak a Fradiról van szó..."

De nemcsak a Magyarországról érkezők húzták magukra a becses ruhadarabot: hattagú helyi társaság várakozott a beléptetőrendszernél, s minden Rapid-szurkolón az alkalmi póló volt. „Borzasztó lehet ez a helyzet a Fradi-drukkereknek – mondta egyikük. – Mi nem a második vonalban játszunk, ám már azt is nehezen viseljük, hogy nem a bajnoki elsőségért küzdünk. Az egyetlen, ami némiképp vigasztal bennünket, hogy a címvédő Austria Wien még rosszabbul szerepel, kieső helyen áll..."

Az összecsapás kezdő rúgása előtt egyedül a Ferencváros labdarúgói által magasra emelt „Danke, Rapid!" feliratú transzparens jelezte, hogy nem tétmérkőzést játszik a két gárda. Egyébként minden igazi meccshangulatra utalt – az aréna egyik szektorában majd' 2500 szurkoló várta és kápráztatta el lenyűgöző koreográfiával a csapatokat.

A drukkerek egyébként végig fantasztikus hangulatot varázsoltak a stadionba, énekeltek, tapsoltak, lengették zöld-fehér zászlóikat. A meccs szünete aztán ismét az adakozás jegyében telt el. A Fradi megsegítésére a rendezők két pénzgyűjtő dobozt is végighordoztak a hazai nézők között, hogy aki tehette, néhány euróval támogassa a haldokló magyar klubot.

Tököli Attila és Laczkó Zsolt viszont azoknak a fradistáknak hozott pénzt a konyhára, akik arra tettek a tippmixen, hogy az FTC legyőzi a Rapidot – az edzőmérkőzés ugyanis rajta volt a fogadólistán. A második félidőben Tököli pazar góllal egyenlített, Laczkó pedig beállította a végeredményt.

A pénz mellett a siker is rájuk fért, így az osztrák fővárosba látogató több mint ezer szurkoló teljes meggyőződéssel ismételhette: danke, Rapid! Egyébként úgy ünnepelték a 2–1-re nyerő Lipcsei Péteréket, mint amikor legutóbb, 2004-ben a bajnoki elsőségért járó aranyérmeket akasztották azok nyakába...

„Nagyon szép gesztusnak tartom, hogy a klubom segíteni próbál a Ferencvároson – nyilatkozta a lefújás után Radek Bejbl, az osztrák zöld-fehérek ekkor már 34 éves, Eb-ezüstérmes cseh középpályás klasszisa, aki korábban a Slavia Prahában, az Atlético Madridban és a Lensban is megfordult. – Sajnálatos, hogy egy csapat anyagi gondok miatt kényszerül alacsonyabb osztályba. A magyarok produkcióján nem is látszott, hogy az együttes a második vonalban szerepel. Persze a végeredmény csalóka, mert mi a második félidőben a tartalékjainkkal álltunk fel."

„Felemelő érzés a bécsihez hasonló légkörű mérkőzésen kispadon ülni – mondta mosolyogva Gellei Imre, a Fradi vezetőedzője. – Közönségünk jelesre vizsgázott – igaz, a drukkerekre eddig sem lehetett panasz, hiszen az NB II-ben is végig kitartottak mellettünk –, míg a gyepen a fiatalok bebizonyították, hogy számíthatunk rájuk."

A tavasz folyamán aztán valamelyest megfordultak a dolgok. A pontlevonás rémét sikerült nagy nehezen elhessegetni, a Ferencváros mégsem jutott vissza az élvonalba, mert éppen a pályán nyújtott teljesítménye nem volt ehhez elegendő: négy ponttal lemaradt végül a nyírségiektől. Legközelebb pedig a Kecskemét és a Szolnok mögött 13-mal (!), illetve eggyel...

Közben a Kevin McCabe-féle cégcsoport révén konszolidálódott ugyan a klub (és az anyaegyesület) helyzete, de éppen az utóbbi hetek-hónapok mutatták meg, hogy ez sem a megnyugtató végső megoldás volt.

Mennyivel más ez a Rapid válságához képest: a bécsi zöld-fehérek már a barátságos edzőmeccs utáni félidényben felkapaszkodtak a negyedik helyre a szégyenteljes nyolcadikról, majd a következő szezonban újra aranyérmet ünnepelhettek. Egy évvel hamarabb, mint a Fradi a másodosztályban...

DANKE RAPID!