SMAHULYA ÁDÁM, SZÖLLŐSI GYÖRGY 2020.05.02 07:14 Frissítve: 2020.05.02 22:38

Spanyol cikk Puskásról: „Lövőereje a legjobb volt a történelemben”

Terjedelmes írással tiszteleg Puskás Ferenc emléke előtt a spanyol konzervatív napilap, az ABC, amely – kisebb tárgyi tévedésekkel – azt eleveníti föl, hogy miként született újjá Madridban a magyar zseni, akiről aztán a FIFA Puskás-díjat elnevezték.

Puskás Ferenc szabadrúgást lő Real-mezben (Fotó: PUSKAS.COM)

 

„A játékos megszökött a kommunista Magyarországról. Napokat sétált a hegyekben, átkelt Svájcon, és végül Olaszországban telepedett le, ahol hónapokig tésztát evett. Carniglia, a Madrid edzője nem akarta (szerződtetni) őt. Bernabéu azonban utasította az edzőt, hogy hozza őt formába. Sikerrel járt” – írja Tomás González-Martín az abc.es oldalon szerdán megjelenő cikke bevezetőjében kissé elnagyoltan, hiszen Puskás nem szökött sehonnan, hanem érvényes útlevéllel hagyta el az országot 1956. november 1-jén a Budapesti Honvéd csapatának tagjaként, a Bilbao elleni BEK-mérkőzésre készülve. Igaz ugyan, hogy a BEK-meccsek, majd a csapat latin-amerikai túrája után, 1957 tavaszán úgy döntött, nem tér haza, de kalandos bolyongásról a svájci hegyekben nem tudunk. Átmeneti bécsi és olaszországi (bordigherai) időszakról annál inkább, viszont súlyfeleslege már 1956 elején is probléma volt, a helyzet később csak súlyosbodott és gyomorfekéllyel párosult, aligha pusztán a sok tészta miatt.

„Ezért becézték Canonazónak (nagyjából Ágyúdörgés) vagy Canoncitónak (Ágyúcskának). A túlsúlya ellenére tíz méteren fantasztikusan sprintelt, a lövőereje pedig a valaha látott legjobb volt a futballtörténelemben. Ezért is alapította meg a FIFA az év góljáért járó, róla elnevezett Puskás-díjat” – írja az ABC, megemlítve, hogy Puskásnak a neve is fegyvert, puskást jelent. A lap szerint a magyar játékost 1958. augusztus 11-én szerződtette a Real Madrid (valójában már májusban, augusztus 15-én pedig már pályára is lépett Buenos Airesben egy hírverő meccsen a San Lorenzo ellen).

„Harmincegy évesen, a Budapesti Honvédtól érkezett a Chamartínba, ahol kulcsszerepe volt a sorozatban nyert öt bajnoki cím elhódításában. Szintén tagja volt a nagy magyar válogatottnak, amely aranyérmes lett az 1952-es olimpián. A szerződtetésével összeállt a Real Madrid legendás csapata, Alfredo Di Stéfanóval, Kopával, Héctor Riallal, Santamaríával, Gentóval, Domínguezzel és Munozzal, aki akkor lett korábbi játékosból az együttes edzője” – fogalmaz az ABC.

„A klub technikai igazgatója, José Samitier nem akarta Puskást. Túlságosan kövérnek tartotta a játékhoz, főleg miután oly sokáig formán kívül volt a hontalan bolyongás miatt” – olvashatjuk, miközben az írás sajnos nem tér ki Östreicher Emil szerepére, aki elnöki tanácsadóként beszélte rá Bernabéut Puskás szerződtetésére, sem a kétéves eltiltásra, amellyel az MLSZ és a FIFA sújtotta az Aranycsapat emigráns játékosait, s amelyet később fél évvel mérsékeltek. A cikk így folytatódik:

„Az argentin edzőnek, Carnigliának a Villalonga-éra után a magyar játékossal kellett együtt dolgoznia. Samitier, Bernabéu technikai igazgatója nem értett egyet a szerződtetésével. Harmincegy éves volt, jókora súlyfelesleggel. Carniglia jó néhány mérkőzésen a kispadra ültette. Egy keddi edzésen azonban Bernabéu megparancsolta, hogy játszania kell, mert nagyszerű egyéniség, amit hamar bizonyít majd. Mennyire igaza volt! Ez személyes ügy volt az elnök számára.” Ez olyannyira így volt, hogy az 1959-es BEK-döntő után, amelyen Carniglia mondvacsinált okokkal kihagyta Puskást a csapatból, Bernabéu elnök kettejük csatájában a magyar játékos mellé állt és a győzelem ellenére elküldte az edzőt.

Az ABC mostani cikke

 

„De miért volt tizenkét kiló súlyfeleslege?” – teszi föl a kérdést a főként ennek megválaszolására íródott emlékezés, amihez hozzátehetjük, maga Puskás egy helyütt arról beszélt, hogy hat hét alatt tizennyolc kilót kellett lefogynia, amit sikerrel meg is tett. „Az emigrálása utáni életmódja miatt” – adja meg a felületes választ a cikk, amely sajnos megismétli a hangzatos tárgyi tévedését:

„Ferenc éppen a kommunista hatalomátvétel után szökött meg Magyarországról, akárcsak Czibor, Kocsis, vagy korábban Kubala és Daucík. Puskás egy barátja segítségével tudott megszökni, aki hamis papírokat adott neki. Áthaladt a svájci hegyeken, az országon, és végül Olaszországban telepedett le.” Ferdinand Daucík, Kubala sógora és az FC Barcelona későbbi edzője Csehszlovákiából menekült, nem Magyarországról, s Olaszországban csatlakozott a Hungária néven túrázó menekültválogatotthoz.

„Ott hónapokon keresztül tésztát evett tésztával, százféle variációban, mivel a világháborút követő nehéz időszakban nem igazán volt más étel. Emiatt azonban jó néhány kilót felszedett, ráadásul futballozni sem tudott” – áll a kissé naiv összefoglalóban.

„Amikor a Real Madrid engedélyt kapott a szerződtetésére – azután, hogy egy évvel korábban az FC Barcelona is megkörnyékezte –, már tizenkét kiló súlyfeleslege volt. Santiago Bernabéu elnök számára személyes ügy volt a megszerzése, ezért arra utasította Carniglia edzőt, hogy hozza formába Puskást. Az edző több meccsen is csak a kispadra ültette, egészen addig, amíg az elnök személyesen beszélt vele, és közölte, hogy Puskásnak játszania kell, mert nagyszerű futballista. Az edző berakta őt a kezdőcsapatba, és sikerrel járt. Kopával, Gentóval, Di Stéfanóval és Riallal olyan csatársort alkottak, amilyenre korábban soha nem volt példa a sportág történetében. »A tízméteres sprintjei, az indulósebessége elképesztő volt« – mondta róla Santamaría. 1958. szeptember 14-én mutatkozott be, az Union Deportiva ellen 2:1-re megnyert mérkőzésen, majd egy héttel később az első gólját is megszerezte, a Sporting Gijón elleni 5:1-es diadal alkalmával. Összesen három gólt szerzett azon az összecsapáson, ez volt az első az idényben szerzett négy triplájából, összesen huszonegy góllal zárta a bajnokságot, a csodálatos bal lábának köszönhetően. Mestere volt a távoli lövéseknek, az 1960–1961-es kiírásban négy gólt szerzett az Elche elleni meccsen, a következő idényben ötöt, szintén az Elche ellen” – írja az ABC, amely részletesen ír Puskás bajnoki teljesítményéről és gólgazdagságáról a La Ligában.

Puskás Ferenc a búcsúmeccse utáni banketten beszél 1969-ben, mellette az előtérben Santiago Bernabéu elnök és Juan Antonio Samaranch akkori spanyol sportminiszter, későbbi NOB-elnök (Fotó: PUSKAS.COM)

 

„Kétszer is triplázott a Barcelona ellen 1963-ban, előbb a Santiago Bernabéu Stadionban, majd a Camp Nouban. Harminckilenc éves koráig nyolc idényt játszott Madridban, 180 bajnoki mérkőzésen 156 gólt szerzett, 0.87-es meccsenkénti gólátlaggal. Az első hat évében idényenként legalább húsz gólt szerzett Spanyolországban, de három alkalommal több mint negyven alkalommal volt eredményes. Négy alkalommal lett gólkirály, 1961 és 1965 között sorozatban ötször lett bajnok, 1962-ben a kupát is megnyerte, és ő szerezte csapata mindkét gólját a Sevilla ellen 2:1-re megnyert döntőben.”

A világhírű rekordjait pedig a Bajnokok Ligája elődjében, a BEK-ben érte el.

„A nemzetközi porondon nyújtott játékával végleg feltette a koronát a teljesítményére. Harminckilenc meccsen harmincöt gólt szerzett, oroszlánrészt vállalt a Real Madrid 1959-es BEK-sikerében. Ő volt az 1960-as, Eintracht Frankfurt elleni, glasgow-i döntő sztárja, amelyet 135 ezer néző előtt 7:3-ra nyert meg a Real Madrid. Puskás négy gólt szerzett, a másik hármat Di Stéfano jegyezte. Annak a mérkőzésnek köszönhetően kapták meg az azóta is jól ismert »Vikingek« becenevet, és vitán felül a világ legjobb csapataként tartották őket számon, a döntőt pedig a történelem legjobb meccseként.

Puskás háromszor nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, a The Times 1960. május 19-én azt írta, a blancók olyan hőstettet vittek véghez, amely idővel történelmi tetté nemesedik majd. A sorozatban elért öt BEK-diadalt azóta sem sikerült senkinek felülmúlni. Puskás később két döntőt is elveszített, a Benfica és az Inter ellen, Di Stéfano 1964-ben távozott. Puskás folytatta, és két meccsen öt gólt szerzett a Feyenoord ellen, ennek köszönhetően a klub bejutott az 1966-os BEK-döntőbe, és tizenegy év alatt nyolcadik alkalommal szerepelhetett a fináléban. Puskásnak ez volt az ötödik, egyben utolsó döntője (az ötből csak három fináléban szerepelt, az elsőn és az ötödiken nem lépett pályára – a szerk).

A nagyrészt fiatal spanyolok, Pachín, De Felipe, Sanchís, Pirri, Zoco, Paco Serena, Amancio, Grosso, Velázquez, valamint a veterán Gento alkotta csapat volt az első, amely kizárólag hazai labdarúgókkal nyerte meg a döntőt. Puskás nem játszhatott a Heysel Stadionban rendezett fináléban, mert kiújult egy korábbi, télen elszenvedett sérülése. A klub hatodszor, Puskás harmadszor nyerte meg a sorozatot, amelynek két alkalommal ő lett a gólkirálya. Az utolsó mérkőzését 1966. május 8-án, 38 évesen (valójában 39 volt már – a szerk.) játszotta, összesen 262 találkozón 242 gólt szerzett, tíz trófeát nyert, és 0.92-es gólátlaggal büszkélkedhetett. A huszadik század legjobb magyar futballistájának, Európa negyedik és a világ hatodik legjobb labdarúgójának választották” – összegez a spanyol cikk, amely tovább méltatja Puskást.

„A visszavonulása után ezt mondta: »Imádtam a futballt! Imádtam a családomat, és mindig a pályán voltam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha belerúghattam«. Egy idős, kövér, tizenkét kiló felesleggel bajlódó ember, akit 1958-ban már sokan leírtak. Ő azonban hamar bizonyította, hogy nagyot tévedtek a kritikusai. Az elképesztő gólérzékenysége kulcsfontosságú volt a három BEK-siker, az öt bajnoki cím és a többi trófea szempontjából. Összesen négy alkalommal lett a bajnokság gólkirálya. Puskás 2006. november 17-én hunyt el, és a FIFA hatalmas elismeréssel tisztelgett a halhatatlansága előtt: róla nevezték el az év góljáért járó díjat” – zárul az ABC cikke.

2020.09.20 18:16:34

Spanyol labdarúgás BACSKAI JÁNOS

Nem parádézott a címvédő a Sociedad otthonában, a nagyobb helyzeteket a hazaiak alakították ki.

2020.09.12 00:20:05

Spanyol labdarúgás BACSKAI JÁNOS

INDUL A LA LIGA. Nem halad semerre az Atlético, a Valencia igen, de ennek nem örülhet. Melyik lesz most a meglepetéscsapat?

2020.09.11 12:05:21

Spanyol labdarúgás nemzetisport.hu

Húsz csapat, melyből a végén négyen a Bajnokok Ligájába jutnak, hárman pedig kiesnek.

2020.09.06 22:44:32

Spanyol labdarúgás BERTA MIHÁLY

ALAPVONAL. A személyes sorsa miatti düh vagy a végzet elfogadása, jelen állás szerint Lionel Messinek is ez a választási lehetősége.

2020.09.02 22:34:44

Spanyol labdarúgás CSINTA SAMU

ALAPVONAL. Ivan Rakitic: »Sosem felejtem el a pillanatot, amikor édesapám kinyitotta a dobozt. Majdnem elájultam a boldogságtól: két horvát válogatott futballmez volt benne. Abban ettünk, aludtunk, jártunk iskolába, nem akartuk levenni magunkról.«