„Lászi” az örökkévalóság része

Vágólapra másolva!

2009.09.23. 11:47

Címkék

Senki sem próféta a saját hazájában. Ez Kubala Lászlót illetően különösen igaz – még akkor is, ha ő maga is tett erről. A világon egyedülálló módon három ország válogatottjában (csehszlovák, magyar, spanyol) is játszott, de karrierje az FC Barcelonánál teljesedett ki. Olyan hírnévre tett szert, mint Puskás Ferenc a Real Madridban, kevesen tudják, hogy tulajdonképpen miatta kellett megépíteni a Camp Nout. A spanyol válogatottat 11 évig irányította szövetségi kapitányként. Tiszteletére csütörtökön szobrot avatnak a Barca stadionja előtt.

A szoboravatást eredetileg június 15-ére tervezték – Kubala 1950-ben éppen ezen a napon írta alá szerződését az FC Barcelonához –, de abból a megfontolásból, hogy szeptemberben többen lehetnek jelen az avatáson, módosították az alkotás leleplezésének időpontját.

Kubala a Fradiban játszott, amikor 1946. május 17-én a Népsport ezzel a szalagcímmel jelent meg: „Kubalát Pozsonyba szöktették!” Az SK Bratislava környékezte meg, s a háborút követően sok magyar futballista próbálkozott a szomszédban, mert ott jobbak voltak az anyagi körülmények. Magyarországon akkor a pengő elértéktelenedése következtében óráról órára nőtt az infláció.

KUBALA LÁSZLÓ
Született: Budapest, 1927. június 10. Elhunyt: Barcelona, 2002. május 17. Klubjai: Ganz TE (1938–44), Ferencvárosi TC (1945–46), SK Bratislava (1946–48), Vasas SC (1948), FC Barcelona (1951–63), RCD Espanyol (játékos-edző, 1963–64), FC Zürich (játékos-edző, 1966–67), Toronto Falcons (játékos-edző, 1967–68) Válogatott: csehszlovák, 6 mérkőzés/4 gól (1946. október 27.–1947. december 14.), magyar 3/0 (1948. május 23.–1948. november 7.), spanyol 19/11 (1953. július 5.–1961. április 2.). A világ egyetlen, három válogatottban is szerepelt játékosa. Dicsőséglistája játékosként: spanyol bajnok (1952, 1953, 1959, 1960), Spanyol Kupa-győztes (1951, 1952, 1953, 1957, 1959), VVK-győztes (1958, 1960), BEK-döntős (1961), Európa-válogatott (1953) Edzői karrierje: Barcelona (technikai vezető, 1961–62), Espanyol (játékos-edző, 1963–64, edző 1964–65), Toronto Falcons (játékos-edző 1967–68), FC Córdoba (1968–69), spanyol szövetségi kapitány (1969–80), Barcelona (az ifjúsági csapat edzője, technikai igazgató, utánpótlás-igazgató, 1981–82), al-Hilal (1982–86), CF Murcia (1986 ősz), FC Málaga (1987), a spanyol olimpiai válogatott edzője (1991–92), paraguayi szövetségi kapitány (1995) Dicsőséglistája edzőként: vb-résztvevő (1978), Európa-bajnoki 7. (1980), szaúd-arábiai bajnok (1985, 1986), olimpiai bajnok (1992). A spanyol válogatottat szövetségi kapitányként 68 mérkőzésen dirigálta, mérlege 31 győzelem, 21 döntetlen, 16 vereség, 98–59-es gólkülönbség. A paraguayi válogatott szövetségi kapitányaként 12 mérkőzést dirigált, mérlege 5 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 13–13-as gólkülönbség

Ugyanakkor tény, hogy az 1927-es születésű Kubala apai ágon szlovák származású volt – jóllehet „Kuksi" akkor került Pozsonyba, amikor a papa már nem élt –, és édesanyja is a költözést támogatta.

Származására tekintettel megkapta a csehszlovák állampolgárságot, szinte rögtön válogatott is lett. 1947 májusában elvette edzője, Ferdinand Daucik lányát, Annát.

Egy évvel később Kubala ismét feltűnik Budapesten: „Amikor csehszlovák válogatott voltam, mindig arra gondoltam, megérem-e még, hogy a magyar válogatott mezét magamra húzhatom”– nyilatkozta.

Ahhoz persze magyar csapatban kellett játszania, s ugyan tárgyalt korábbi klubjával, az FTC-vel is, végül a Vasas – a klub vezetői 80 ezer „friss, ropogós” forintot ajánlottak neki – játékosa s nem sokkal később magyar válogatott lett. Aztán nyughatatlan vére 1949-ben (a kommunista rezsim hajnalán fél évet sem töltött itthon) ismét külföldre vitte. (Ugyanakkor említsük meg, hogy az angol wikipedia a Csehszlovákiába költözést majd a repatriálást azzal magyarázza, hogy Kubala itt is, ott is a katonaságot akarta megúszni.)

Az olaszországi magyarok csapatában, a Hungáriában szúrta ki a Barcelona, s annak ellenére, hogy a magyar szövetség a FIFA-nál két és fél évre eltiltatta, szerződést kötött vele.

A legenda szerint Franco spanyol diktátor Kubala játéka láttán azt kérdezte: „Miért nem játszhat a Barcelonában?” Még a FIFA-ból kilépéssel is fenyegetőzött, de a szövetség végül mérsékelte az eltiltást.

Mondják, Alfredo Di Stéfano azért nem a Barcelonához szerződött, mert tartott Kubala népszerűségétől. Hogy mindenre van megoldás, azt egyébként Puskás Ferenc példája igazolja, aki éppen a Realban szerződött Di Stéfano „mögé”, hogy legyen aztán egyenrangú partnere.

Hogy milyen ember volt, arra legjobb példa, hogy amikor 1957-ben Kocsis Sándor és Czibor Zoltán Európában hánykolódott, az ő hathatós közbenjárása is segített, hogy az Aranycsapat két tagja az FC Barcelonában másodvirágzását élje.

Spanyolországi pályafutása kezdetén Puskást is támogatta anyagilag, és jellemző volt rá, hogy a Barcelonába vetődő honfitársain rangtól és foglalkozástól függetlenül segítsen, amiben tud.

„Lászi” – ahogyan keresztneve után Spanyolországban becézték – 11 éven keresztül irányította a spanyol válogatottat, 68 meccsen 31 győzelem, 21 döntetlen, 16 vereség a mérlege, ott volt a vb-n Argentínában (1978) és az Eb-n Olaszországban (1980), ő volt a barcelonai olimpián (1992) aranyérmes spanyol együttes kovácsa.

Munkássága részeként dolgozott Szaúd-Arábiában, több spanyol klubnál és a paraguayi válogatottnál. 2002-ben hunyt el Barcelonában.

CSELEK, GÓLOK KUBALA LÁSZLÓTÓL

„KUBALA A SIKER ÚTJÁRA VEZETTE A BARCÁT"
Ramón Alfonseda, a Barcelona Veteránjainak Szövetsége elnöke is válaszolt kérdéseinkre, aki 1969 és 1973 között a Barcelonában futballozott, valamint részt vett az 1968-as mexikói olimpián a spanyol válogatottal. – Rengeteg aranylabdás futballista játszott a Barcában, mégis Kubala a klub alfája. Miért? – Kubala László volt az a játékos, aki a sikerek útjára vezette a Barcelonát. Fantasztikus futballista volt, és hihetetlen eredményeket ért el vele a klub. Hogy mást ne mondjak, sikerült egy évben öt címet is elhódítania a csapatnak. Új szintre emelte a Barcelona játékát, és az egész spanyol futball előrelépéséhez hozzájárult. Személy szerint igazi úriembernek ismertem meg, aki jó barátom volt. – Igaz-e a legenda, hogy Kubala miatt kellett megépíteni a Camp Nout, mert annyian voltak kíváncsiak a játékára, hogy a nézők nem fértek be a korábbi stadionba? – Teljes mértékben. A Kubala nevével fémjelzett csapat olyan sikereket ért el, hogy a Camp de Les Cortsban már nem fértek el szurkolók, akik látni akarták a Barcelonát. A klub akkori elnöke, Francesc Miró-Sans ezért döntött a Camp Nou megépítése mellett, amelyet 1957. szeptember 24-én adtak át. A Kubala-szobor felavatása is éppen a stadion megnyitásának évfordulóján lesz. – Nem mindennapi, hogy egy sportolónak szobrot emelnek. Ráadásul nem is egy katalánnak... A Kubala, Kocsis, Evaristo, Suárez, Czibor csatársorban hárman is magyarok voltak. Mennyire ismerik ezt Katalóniában? – Az emberek itt nagyon jól tudják, hogy az akkori Barcelonában több nagyszerű magyar futballista is szerepelt. Kubalának pedig szeretnénk méltó emléket állítani azzal, hogy bronzszobrát a Miró-Sans elnöknek emelt emlékmű mellett helyezzük el a Camp Nouban. – Kié a szobor ötlete? – A Barcelona Veteránjainak Szövetsége érezte úgy, hogy meg kell adni ezt a tisztességet a klub legnagyobb futballistájának. – Mennyibe kerül a szobor? – Negyvenezer euróból építettük meg az emlékművet. – Ki állta a költségeket, csak a klub, vagy Barcelona városa is beszállt? – A város nem vett részt a projektben, viszont hosszú ideje zajló kampányunk keretében több mint négyszáz adományozó járult hozzá a költségek fedezéséhez, legalább tizenöt euróval. Ezenkívül a klub és a veteránok szövetsége fizette a szobrot.

A SZOBRÁSZNŐ MEGTISZTELTETÉST ÉREZ

----

A SZOBRÁSZNŐ MEGTISZTELTETÉST ÉREZ

Kubala László két méter magas bronzszobrát a katalán szobrásznő, Montserrat García alkotta, aki megtiszteltetésnek érzi, hogy segíthetett méltó emléket állítani a Barcelona legendájának.

– Hogyan érkezett a felkérés?
– A Barcelona veteránjainak szövetsége nyilvános pályázatot írt ki Kubala László szobrának megalkotására. Jelentkeztem, és nagy örömömre az én terveimet választották ki a projekt vezetői.

– Van bármilyen kötődése a klubhoz?
– A munkán kívül semmilyen kapcsolatom nincsen a Barcelonával.

– Mit tud Kubaláról?
– A szüleim rengeteget beszéltek róla gyerekkoromban. A Barcelona mitikus futballistája volt az ötvenes években. Ezért is hatalmas megtiszteltetés, hogy én alkothattam meg a szobrát.

– Mielőtt elkezdte a szobrot, szükségesnek érezte-e, hogy a futballista családtagjaival beszélgessen?
– A projekt bemutatását szolgáló sajtótájékoztatón volt szerencsém találkozni Kubala rokonaival, és az ő információik is segítettek a szobor elkészítésében. Bízom benne, hogy a szobor avatásakor is összefutunk.

– Meddig kereste a mintát az alkotáshoz?
– A Barcelona kérésére egy híressé vált fotó alapján kellett megalkotnom a szobrot, amelyen Kubala éppen lövésre lendíti a lábát, így ebből a szempontból könnyű volt a dolgom.

– Vannak-e egyéb sporttémájú alkotásai? Van-e kapcsolata a sporttal?
– Kétezer-egyben dolgoztam már a Barcelonának, akkor a két méter magas Kubala-szobornál is monumentálisabb alkotást kellett elkészítenem: egy kilencméteres művet a Barcelona taggyűlésének tiszteletére.

– Mennyire áll közel a szívéhez az alkotás?
– Nagyon sokat jelent számomra ez a szobor. Az elmúlt időszakban – részben a Barcelona sikerei miatt – nagy publicitást kapott a projekt. De nem csak emiatt voltam lelkes munka közben. Mint mondtam, Kubala szüleim korának egyik legnagyobb játékosa volt, így megtisztelő, hogy én is segíthetek méltó emléket állítani neki.