Júlio César portréja

nemzetisége:
brazil
32/0
születési hely:
Rio de Janeiro
ideje:
1979.09.03.
pozíció:
kapus
magassága:
186 cm
súlya:
79 kg
korábbi klubjai:
Grajau, Flamengo Rio de Janeiro, Chievo Verona (kölcsönben)
sikerei:
Rio de Janeiro állam bajnoka (1999, 2000, 2001, 2004), Mercosur-kupa-győztes (1999), Rio de Janeiro állam kupagyőztese (2000), brazil Bajnokok Kupája-győztes (1997, 2001), Guanabara-kupa-győztes (1999, 2000, 2001, 2004), olasz Szuperkupa-győztes (2005, 2006, 2008), Olasz Kupa-győztes (2006), olasz bajnok (2006, 2007, 2008, 2009), U-17-es vb-ezüstérmes (1995), U-17-es Dél-Amerika-bajnok (1997), U-21-es vb-résztvevő (1999), Konföderációs Kupa-résztvevő (2003, 2009), Copa America-győztes (2004), vb-résztvevő (2006), az Év kapusa Brazíliában (2003), az Év kapusa a Serie A-ban (2008, 2009), az Év második legjobb kapusa a Serie A-ban (2007)


Julio César 2004-ben a kiöregedő Francesco Toldo pótlásaként és az uruguayi Fabián Carini leendő vetélytársaként érkezett az Inter csapatához, és időközben mind klubjában, mind a válogatottban (itt Dida utódjaként) kezdővé lépett elő.

Júlio César Soares Espíndola a Rio de Janeiro állambeli Duque de Caxiasban született Jenis Honorato de Espíndola és Maria de Fatima Soares gyermekeként (hmmm...), és a Grajau Country Clubban ismerkedett meg komolyabb szinten a futballal, természetesen, mint minden brazil kissrác, csatárként. 12 éves korában állt be először a kapuba és röpke öt esztendő múlva már a Flamengo profijainak hálóját védte egy Palmeiras elleni Brazil Kupa-mérkőzésen! Végig küzdötte a sorozatot és 20 esztendős korától, a következő esztendőtől már ő számított első számú portásnak a piros-feketéknél, kiszorítva a veterán Clemer Melo da Silvát! Nem számított már ismeretlennek ekkor César a hazai futballrajongók előtt, hiszen 1997-ben ifjúsági Copa America-aranyérmes volt.

Sokszoros állami bajnokként és kupagyőztesként 2003-ben mutatta meg magát a nagyvilágnak, amikor is részt vett a franciaországi Konföderációs Kupán, ám Dida mellett nem kapott szerepet. Otthon egyre inkább elismerték tehetségét, főleg, miután egy emberfeletti repülés végén kihalászta Juninho Pernambucano szabadrúgását a felső sarokból egy Vasco-Fla-rangadón! Bár a remek társak ellenére sem sikerült elnyerni a brazil bajnoki címet (Athirson, Juan, Luiz Alberto, Mozart, Beto, Adriano, Bilica, Gamarra, Edílson, Dejan Petrovics, Juninho Paulista, Felipe játszottak előtte), de 2004-ben bőven kárpótolhatta magát: a Copa Americán ő volt a brazil válogatott első számú portása.

A Chile elleni csoportmérkőzésen esett át a tűzkeresztségen, és íziben őt is választották meg a mérkőzés legjobbjának. A 23 éves korára a legjobb odahaza futballozó portásként számon tartott César is Európába igazolt a tendencia szerint: az Inter csapott le a befutott fiatalra, de Toldo és Carini miatt (no meg mivel betelt az öt nem-EU-s igazolásra vonatkozó létszámkeret) egy szezonra kölcsönadták a Chievo Veronának, ahol meg a veterán Luca Marchegiani miatt nem igazán szokhatta a Serie A légkörét (maximum a kispadról szagolt bele). Massimo Moratti, az Internazionale elnöke ennek ellenére nagyon bízott benne: „Júlio César egy nagyon tehetséges portás nagyszerű személyiséggel. Jó játékos fiatal kora ellenére is”.

Az összes korosztályos válogatottban szerepet kapó kapuvédő 2004 végén pályára léphetett a selecaóval a Németország elleni barátságos mérkőzésen, februárban Hong-Kong ellen is ő kapta meg az egyes mezt Carlos Alberto Parreira kapitánytól, majd az Interben kiszorította Toldót és Carinit is (amit pedig nem tartottak valószínűnek a szakértők a szezon előtt). A 2006-os németországi futballünnepen is a válogatott keret tagja volt, azonban Dida miatt csak a kispad jutott számára osztályrészül.

Klubjában mestere, Roberto Mancini egyértelműen mellette tette le a garast, noha Júlio César hatalmas bravúrokat és látványos potyagólokat egyaránt képes bemutatni, sőt, akár egyetlen mérkőzésen belül is váltogatni. A veterán, 35 esztendős Toldo 2006 tavaszán egy időre kiszorította az elbizonytalanodó brazilt, ám ennek ellenére a jövő egyértelműen a fiatal Césaré, hiszen sem Toldo, sem az uruguayi Carini, sem Paolo Orlandoni nem jelentett komoly veszélyt egyes mezére és kezdőbeli helyére.

A 2006-os vb után az új kapitánynál, Dungánál egyértelműen alapemberré lépett elő, kezdőként harcolta végig a 2010-es nagy versengés selejtezőit és a 2009-es elővilágbajnokságra is kiérdemelte az 1-es mezt. Az olasz bajnokságban a fiorentinás Sebastian Freyjel 2009-ben az idény kapusa lett, megvédve címét.

Nem csak tudása, de iglesiasos külseje miatt is a futballrajongó lányok egyik nagy kedvence. Sokak bánatára 2002-ben megnősült, felesége az ismert modell, Susane Werner, akinek neve bizonyára sok Ronaldo-rajongónak ismerős lehet...

Mottója egyszerű, de annál praktikusabb: „Mindent megteszek, hogy én legyek a legjobb az egész világon!”.

Hazájában hihetetlenül népszerű, nézzünk csak szét az újságokat:

"Soha nem gondoltam hogy Julio Cesar ennyire ügyes. Ő a leggyorsabb kapus Brazíliában."
O Globo

"Szuper Julio Cesar! - Ez a kapus úgy röpköd mint egy madár...."
Jornal dos Sports

"A hős ma egyes mezt viselt."
O Dia

".Julio Cesar az emberek példaképe, tisztelik a fanok, csapattársak és a média egyaránt."
O Dia

"Julio Cesar a biztonság szinonimája."
Jornal dos Sports

"A Flamengo portása bemutatott néhány varázslatos védést...."
Extra

"Senki sem vonhatja kétségbe Julio Cesar tehetségét. Ő az egyik legjobb az országban."
Extra

"Julio Cesar volt 2003 legjobb kapusa a bajnokságban."
Lance!