Az első két futam után a kanadai első számú egység állt az élen, ám előnye mindössze 13 század volt az amerikaiak második számú csapata előtt. A harmadik futamban a kanadaiak indultak elsőként, s miután pályacsúcsot értek el, várható volt, hogy tovább növelik előnyüket. Az őket üldöző amerikaiak ráadásul nagyot hibáztak, így a két duó közti különbség csaknem fél másodpercre nőtt. Az első nap után harmadik német, sőt a negyedik kanadai kettes csapat viszont nagyon jól teljesített, utóbbiak fel is jöttek a harmadik helyre.
Az utolsó futamban fordított sorrendben indultak a versenyzők. Mivel a negyedik helyen álló második számú német csapat óriási meglepetésre felborult, emiatt a kizárás sorsára jutott, gyakorlatilag csak az érmek megoszlása volt kérdéses: a kanadai kettes csapat kiváló idővel – mint később kiderült, ebben a futamban a legjobbal – ért célba, igencsak feladva a leckét az amerikaiaknak. Ők nem is tudták felvenni a versenyt velük, így kénytelenek voltak beérni a bronzzal.
Az aranyhoz a másik hazai egységnek egy biztonsági menet is elég volt, s az előző háromnál lassabban értek le Humphriesék, de így is majdnem egy másodperc előnnyel szerezték meg az aranyérmet.
| NŐI KETTES BOB | |
| 1. Kaillie Humphries, Heather Moyse (kanadai) | 3:32.28 |
| 2. Helen Upperton, Shelley-Ann Brown (kanadai) | +0.85 |
| 3. Erin Pac, Elana Meyers (amerikai) | +1.12 |
| 4. Sandra Kiriasis, Christin Senkel (német) | +1.53 |
| 5. Bree Schaaf, Emily Azevedo (amerikai) | +1.77 |
| 6. Shauna Rohbock, Michelle Rzepka (amerikai) | +1.78 |
