Jó iramú találkozón a japánok gyorsaságukra és passzjátékukra, az olaszok a testjátékra építve kerültek helyzetbe, de így is kevés dolga akadt a két kapusnak. A felek egyike az A-csoportos bennmaradás kiharcolására készül, a másik nem igazán kerül szóba, amikor a másodosztály feljutásra esélyeseit veszik létszámba, a különbség azonban egyáltalán nem köszönt vissza a játéktéren. Ez pedig a japánokat dicséri, ami figyelmeztető jel a leendő ljubljanai ellenfelek, így a mieink számára: bizony ütős kis japán csapat vár rájuk és ránk is áprilisban. De ezt már bizonyították a mieink (5–3) és az osztrákok (5–1) elleni győzelemmel is.
Folyamatos volt a játék, amelyen olasz emberfór jelentett törést. Akkor már Nariszava Juta kapusnak is akadt dolga éppen elég, az eredmény viszont nem változott. A japán emberelőnynél az ázsiaiak nem tudtak hasonló nyomást kifejteni, mégis ők jutottak vezetéshez: legjobb emberüknek, Keller Aaronnak elég volt egy jól lekészített korong, hogy a harmadvonalról piszok nagy gólt lőjön. Ezt az olaszok kettős emberelőnyben játszva egalizálták még a második harmad vége előtt: 11 másodpercnyi összjátékra volt szükségük Patrick Iannone találatához.
A harmadik játékrészben ismét a nagyobb helyzetek nélküli mezőnymunka dominált, és mivel az eredmény nem változott, jöhetett a túlóra négy a négy ellen, amelyen hasonló volt a forgatókönyv. Végül a szétlövés döntött, amelyben 2–1-re az olaszok bizonyultak jobbnak.
| 3. FORDULÓ |
| Japán–Olaszország 1–2 – szétlövés után (0–0, 1–1, 0–0, 0–0, 0–1) |
| KÉSŐBB |
| Magyarország–Ausztria |
| 1. Olaszország | 3 | 1 | 2 | – | – | 7–5 | 7 pont |
| 2. Japán | 3 | 2 | – | 1 | – | 11–6 | 7 |
| 3. Magyarország | 2 | – | – | 1 | 1 | 5–8 | 1 |
| 4. Ausztria | 2 | – | – | – | 2 | 3–8 | 0 |
