TÓTH ÁDÁM 2017.05.24 15:39 Frissítve: 2017.05.24 15:43

Bundesliga – a világ legstabilabb bajnoksága

Legutóbb 2005-ben fordult elő, hogy egyetlen német csapat sem jutott el az európai kupasorozatok elődöntőjéig. Sokan a Bayern Münchennel azonosítják a Bundesligát, ám a sztárklub kevéssé sikeres szereplése a Bajnokok Ligájában nem egyenértékű a többi együttes gyengélkedésével.

Sokan a Bayern Münchennel azonosítják a Bundesligát, ám… (Fotó: AFP)

 

Szerintem egy darabig nincs reális esély arra, hogy a német klubfutball annyira erős és markáns legyen Európában, mint jelenleg a spanyol mondta nemrégiben a Nemzeti Sportnak Raphael Honigstein, a The Guardian újságírója, akit a Bayern–Dortmund, valamint Dárdai Pál szerepvállalása kapcsán kérdeztünk április elején. – Két meghatározó csapat van az európai porondon, a Bayern München és a Borussia Dortmund. Ezzel szemben a spanyoloknak három, BL-aranyra is esélyes gárdájuk van, a Barcelona, az Atlético és a Real Madrid, míg a Sevilla az Európa-ligában tarolt az elmúlt években. Németországban óriási a szakadék a két gigaklub és a többiek között. Persze vannak szépen fejlődő csapatok, mint a Leipzig és a Hoffenheim, de nekik huzamosabb ideig kell jól játszaniuk, nem csak egy évig. Sokáig vártam az áttörést a Leverkusentől vagy a Schalkétól, ám nem következett be. Korai arról beszélni, hogy az együttesek valós aranyeséllyel vágnak neki az európai kupáknak.”

Fiatalok, előre!

Különleges játékospolitikát folytat a Borussia Dortmund, amelynek célja minél több fiatallal megerősíteni a keretet. Nos, ez kivételesen jól sikerült tavaly nyáron: az érkezők közül Emre Mor 19, Ousmane Dembélé és Mikel Merino egyaránt 20 éves, mellettük Raphaël Guerreiro (23) is a jövő embere. Mario Götze (24) visszacsábításával a címvédőtől vagy Sebastian Rode (26) és André Schürrle (26) átigazolásával a támadójáték erősödött, miközben a csapat átlagéletkora nem nőtt. Michael Zorc, az egyesület sportigazgatója szerint a fiatal tehetségek felkutatása és szerződtetése a helyes irány, amivel ismét eséllyel pályázhatnak a bajnoki cím megszerzése mellett a Bajnokok Ligája-elsőségre is. A szakember a téli átigazolási időszakban sem tétlenkedett: Alexander Isakot, a 17 éves csodagyereket költöztette Svédországból Németországba, pedig számos európai topklub szerette volna megszerezni őt. A Bundesliga egyik kiemelkedő tehetsége, a mönchengladbachi Mahmoud Dahoud (21) is a BVB-é lett. Emellett a 18 éves Christian Pulisic 2020-ig hosszabbított az együttessel – jelzésértékű, hogy immár nemcsak eladni, hanem megtartani is sikerül a futballistákat. A csapat játékát a hektikusság jellemezte ebben az idényben – ez fakadhat az együttes alacsony átlagéletkorából –, ám kár lenne vitatni, hogy a Marco Reus, Pierre-Emerick Aubameyang, Dembélé támadótrió a világ bármelyik védelmét képes megoldhatatlan feladat elé állítani. Nagy kérdés, mi lesz akkor, ha a Real Madrid vagy a Barcelona kopogtat Michael Zorcék ajtaján Dembélé szerződtetése ügyében. Láthattuk tavaly ősszel, hogy idő kellett, amíg Thomas Tuchel vezetőedző beépítette az új igazolásokat együttesébe. Ha a Dortmund hosszú távon is szeretne kihívója lenni a címvédőnek, a tehetségeit meg kell őriznie, a védelmét pedig meg kell erősítenie.

Van-e megoldás arra, hogy a német klubfutball ismét sikeres legyen a nemzetközi porondon, vagy a bajorok dominanciája végleg unalomba fullasztja a bajnokságot?

EGY SZABÁLY MIND FELETT: KÜLFÖLDI MÁGNÁS KIZÁRVA!

Egy-egy csapat lehet bármennyire sikeres, ha gazdaságilag nem megfelelően működik, a sporteredmények sem menthetik meg: megvonják a licencjogát. A Német Labdarúgóliga (DFL) szabályzata szerint az egyesületeknek kötelező megőrizniük többségi tulajdonrészüket, illetve szavazati többséggel kell rendelkezniük. Ez a kitétel garantálja, hogy orosz iparmágnás és arab sejk sem szerezhet meghatározó befolyást Bundesliga-csapatban. Az 50+1 százalékos szabály gazdasági biztonságot jelent: a német első, illetve másodosztály harminchat csapata közül egynek sincs tartozása.

Egyéb esetben csak az rendelkezhet többségi tulajdonjoggal (50+1), aki legalább húsz éve a klub befektetője. A rendszer elleni legemlékezetesebb tiltakozás Martin Kind Hannover-elnök nevéhez fűződik még 2009-ből, mert lett volna olyan befektető cég vagy személy, amely (aki) szerette volna megvásárolni az egyesületet. A beáramló pénz megváltoztatta volna a klub anyagi helyzetét, és ez visszaköszönt volna az átigazolásokkor is, ennek érdekében a szakember olyan indítványt terjesztett elő, amely a szabály megváltoztatására irányult. Beszédes azonban, hogy rajta kívül mindenki kiállt az 1990-es évek óta használt szisztéma mellett, így még azt sem sikerült elérnie, hogy az ügy a bíróság elé kerüljön. Legutóbb tavaly nyáron vetődött fel a szabály létjogosultsága, amikor az országszerte gyűlölt RB Leipzig kijátszotta.

Amikor az újonc a Bundesliga-licencért folyamodott, a tárgyaláson a tizenhét üzletember többsége a Red Bull, azaz a csapatot üzemeltető cég munkatársa volt. A lipcsei klub kérelmét elfogadták, és elvileg az 50+1 százalékos tulajdonosi részvételt rögzítettek, ami ugyebár ellentmond a szabályban leírtaknak. A kritikusok szerint ez is rávilágít a futballban jelen lévő korrupcióra. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a Borussia Dortmund 139 ezer pártoló taggal büszkélkedik, akik évente hatvankét eurót fizetnek. Ezzel szemben a Lipcsénél ez a szám a már említett tizenhét főben merül ki – és a részvétel díja ezer euró.

Rengeteg bírálat éri a csapatot, de kár lenne feledni, hogy anno a Volkswagen a VfL Wolfsburgot, míg a gyógyszeriparban tevékenykedő Bayer a Leverkusent eredetileg az alkalmazottainak alapította. Sőt, Dietmar Hopp első magánszemélyként lett a Hoffenheim többségi tulajdonosa – igaz, a DFL azzal az indoklással adta meg hozzájárulását 2015-ben, hogy a milliárdos üzletember több mint húsz éve megszakítás nélkül jelentős összeggel támogatja az egyesületet.

RÉGI TÉTEL, HOGY A SZÁMOK SOHASEM HAZUDNAK

A Bundesliga januári beszámolójából kiderül, hogy a bajnokságban folytatódik az egy évtizeddel korábban elkezdődő bevételnövekedés. A tavalyihoz képest az első két vonal 36 együttese összesen 3.24 milliárd eurós hasznot termelt – az élvonal tizennyolc csapatból tizenhárom átlépte a százmillió eurós határt. A számok egyértelműen a töretlen gazdasági fejlődést mutatják, ráadásul egyik német egyesület sem tartozik az államnak (ez annak függvényében elismerésre méltó, hogy a spanyol bajnokság, a La Liga állami tartozása kevesebb lett ugyan, de a 643.1 millió euróból 222.7 millió még mindig terheli a klubokat).

Mitől ennyire nyereséges a Bundesliga? A 3.24 milliárd jelentős részét a médiabevételek jelentik (933.3 millió), de a reklámbevételekből (772.5 millió) és a jegyértékesítésből (527.6 millió) is jelentősen merít a bajnokság. A jól felépített rendszer és a gazdasági háttér ellenére a német együttesek nem versenyezhetnek az angolokkal az átigazolási díjak kifizetésében.

 

AZ ANGOLOK SZÍVFÁJDALOM NÉLKÜL IGAZOLNAK

A televíziós jogdíjak a 2016–2017-es szezonban Angliában a legnagyobbak: meghaladják a kétmilliárdos összeget (euróban!), míg a dobogóra Spanyolország és Olaszország fér fel úgy, hogy minimálisan több mint egy-egy milliárdon osztoznak az együttesek. Bár Németországban nézik meg a legtöbben a mérkőzéseket a helyszínen, a 628 millió eurós (jog)díjazás csekélynek mondható. A helyzet azonban változik, hiszen 2017–2018-tól idényenként 1.2 milliárd eurót fizet a Sky Germany és az Eurosport négy éven keresztül a közvetítési jogokért a Bundesliga csapatainak. Noha ez jelentős emelkedést jelent a jelenkori kiíráshoz képest, nem árt megjegyezni, valószínűleg sokkal jobb feltételekkel tárgyalják újra a részleteket jövőre az olaszoknál, majd egy évvel később a spanyoloknál is. A Premier League csapatai a jelenlegi szezont az új szerződés szellemében kezdték: az angol bajnokság 5.136 milliárd fontért adta el három évre az országon belüli televíziós közvetítési jogokat a Skynak és a BT Sportnak.

 

A minap véget érő PL-idényben a Hull City újoncként 170 millió fontot keresett, ebből is látszik, hogy mekkora versenyelőnyben van az angol bajnokság a többihez képest. A Premier League együttesei nem éreznek szívfájdalmat, ha a Bundesligából kell erősíteniük. Az átigazolási piacon a legutóbbi két nyáron történt események egyértelműen megmutatják a szigetországi klubok erőfölényét: huszonkét futballista hagyta el Németországot az angol bajnokság hívó szavára. Csapatot váltott többek között Ilkay Gündogan, Henrih Mhitarjan, Leroy Sané, Granit Xhaka, Roberto Firmino és Kevin De Bruyne – utóbbi átigazolási rekordot döntött azzal, hogy a Manchester City hetvenötmillió eurót fizetett érte a Wolfsburgnak. De Bruyne kapcsán nyilatkozta Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern Münchent működtető gazdasági társaság vezérigazgatója, hogy elérkezett az az idő, amikor a bajorok már képtelenek lépést tartani nemzetközi vetélytársaikkal.

„Egy-egy játékos esetén meg kell vizsgálnunk, megéri-e a befektetést – mondta a sztárfutballistából lett sportvezető. – Elképesztő összegek röpködnek a piacon, így még alaposabban meg kell fontolnunk, hogy melyik játékosra mennyit áldozunk. Érdeklődtünk korábban Kevin De Bruyne iránt, ám amikor kiderült, hogy a Manchester City hetvenötmillió eurót sem sajnál érte, befejeződött számunkra a licitverseny. A középpályás fizetésével együtt ez már eléri a százmilliós vételárat, ami óriási kockázat! Gondoljanak bele, mi történik, ha megsérül, és egy évig nem futballozhat!”

Generációváltás előtt?

A hazája bajnokságában egyeduralkodó Bayern Münchennek arra kellett eszmélnie az utóbbi négy évben, hogy a spanyol együttesek más szintet képviselnek Európában. A 2013-as triplázás (Bundesliga, Német Kupa, Bajnokok Ligája- győzelem) után Jupp Heynckes pótlására a bajorok megszerezték Josep Guardiolát, akinek megítélése a mai napig vegyes a bajor szurkolók körében. Noha a katalán trénerrel a hazai elsőséghez kétség sem férhetett – három bajnoki cím mellett két kupát nyert a Bayernnel –, a Bajnokok Ligájában rendre az elődöntő jelentette a végállomást. Pedig a müncheni vezérkar nem titkolt célja a BL-trófea megszerzése volt, ám a Real Madrid, a Barcelona és az Atlético Madrid elleni párharcok megmutatták, hogy a legmagasabb szinthez (ha kevés is) hiányzik valami a csapatból. Tavaly nyáron Carlo Ancelotti vette át az együttes irányítását, viszont azt már most elmondhatjuk, hogy első idénye csalódásként könyvelhető el: a „királyiak" elleni negyeddöntős BL-búcsú a legfájóbb, de a Német Kupa-kiesést (elődöntő) is sokáig emlegetik a bajor fővárosban. A német bajnok kerete jelentős átalakításra szorul, hiszen Philipp Lahm és Xabi Alonso is visszavonult. A két világklasszis játékos pótlása már önmagában nehéz feladat, ráadásul ebben az idényben bebizonyosodott, hogy Franck Ribéry és Arjen Robben sem képes csúcsformában futballozni kilencven percen keresztül. Az olasz mester eddigi pályafutása alatt mindig jól sáfárkodott az általa irányított csapatok keretével, de a fiatalok beépítésével rendre gondja akadt. Ennek esik áldozatául Münchenben Joshua Kimmich és Kingsley Coman. Ha Ancelotti nem tud bánni a tehetségekkel, a vezérkarnak kell gondoskodnia az említett futballisták pótlásáról. Ám ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy ha a bajorok ismét a szűk európai elithez akarnak tartozni, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – akár már most a nyáron.

S gondoljunk bele, mit jelez, ha már a Bayern legendás játékosa aggódik amiatt, hogy a Bundesliga klubjai nem versenyezhetnek a Premier League csapataival...

HARMINCRÓL HUSZONNÉGY ÉV LETT AZ ÁTLAGÉLETKOR

Amikor a Professzor becenévre hallgató Ralf Rangnick átvette az RB Salzburg és az RB Leipzig felügyeletét sportigazgatóként 2012-ben, a két klub játékosállományának átlagéletkora 29 és 30 év között mozgott. A szakember elmagyarázta a tulajdonos Dietrich Mateschitznek, miért kell ezen változtatni: „A Red Bull a fiatalok célcsoportját szólítja meg, ezért teljesen értelmetlen lenne elvárni a fogyasztóktól, hogy harmincéves játékosokkal azonosuljanak."

Vagyis a csapatok átlagéletkorát a fogyasztási szokásokhoz kell igazítani, ez pedig azt jelenti, hogy 17 és 24 év közötti futballistákkal kell megtölteni a keretet. Ennek a felfogásnak a legjobb példája Timo Werner elcsábítása volt a VfB Stuttgarttól 2016 nyarán: a 2016–2017-es idény legeredményesebb német támadója a lipcsei filozófia megtestesítője a Bundesligában. A fiatal csatár kiváló adottságokkal rendelkezik, robbanékony, mindkét lábbal gólveszélyes, és ami talán a legfontosabb, igazi csapatjátékos. Nem lehet elmenni szó nélkül Naby Keita teljesítménye mellett sem, akiről árulkodó adat, hogy legkevesebb ötvenmillió euróért válna meg tőle együttese a nyáron. A csupa szív középpályás a Lipcse motorja, elképesztő futómennyisége és játékintelligenciája kiemeli őt a Bundesliga futballistái közül. Négy éve az RB Leipzig keretének átlagéletkora csaknem 30 év volt, mára ez 24 lett, ez az egyik legfiatalabb játékosállomány a Bundesligában. Az elgondolás alapja, hogy a mai labdarúgók már sokkal korábban kezdik karrierjüket, majd érik el annak csúcsát, mint korábban. A világ legjobbjai között gyakran huszonéves fiatalok tűnnek fel – ezért az együttes felfogásában az ennél idősebb játékos már nem tekinthető tehetségnek. így ez a felső határ.

Rangnick a Hoffenheim vezetőedzőjeként nem hódította el a salátástálat 2008-ban, ám akkor megalapozta a német futball elméleti aranykorát, és azóta a nationalelf már valóban az egyik leginkább innovatív válogatottá vált taktikai szemszögből. A bajnokságban kiválóan teljesített újoncként az RB Leipzig, hiszen második lett a Bayern München mögött, de az igazi erőfelmérő a Bajnokok Ligája csoportköre lesz Gulácsi Péteréknek.

 

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.08.10 14:58:14

Német labdarúgás nemzetisport.hu

„A lépése nyilvánvalóan tudatos volt, ezért döntöttünk a szankció mellett.”

2017.08.02 15:37:20

Német labdarúgás BACSKAI JÁNOS

NYÁRI TRANSZFERSOROZAT. A Lipcse 75 millió euróért sem adja Keitát, a Hoffenheim „Sületlenül” készül a BL-re.

2017.07.13 15:50:27

Német labdarúgás BACSKAI JÁNOS

NYÁRI TRANSZFERSOROZAT. Münchenbe érkezett Ancelotti egykori önmaga és egyik madridi kedvence, nem kérdés, miért.