Dárdaiék szereplése az egyik legnagyobb rejtély – exkluzív interjú a német szakíróval

– Tényleg Milla Jovovich színésznőé a legértékesebb szám a telefonjában?
– Ó, igen! – válaszolta nevetve a Nemzeti Sportnak a 43 éves Raphael Honigstein. – Semmi pénzért sem cserélnem el a számát. Emlékszem, amikor az első kritikusabb hangvételű cikkem után felhívott Uli Hoeness, a Bayern München elnöke – finoman leteremtett. Úgyhogy nyugodtabban nyúlok a telefonomért, ha Milla nevét látom a kijelzőn.

– Amikor legutóbb írt a magyar futballról, a Vasas és Michael Oenning kapcsolatát vizsgálta. Figyelemmel követi az angyalföldiek szereplését?
– Jó szakembert ismertem meg Oenning személyében, áhítattal beszélt a munkájáról. Sajnos magyar bajnoki mérkőzéseket nem tudok nézni, de azt tudom, hogy a Vasas már nem vezeti a tabellát, viszont a Magyar Kupában elődöntős. A feleségem így is túlzásnak találja, hogy egy héten képes vagyok tíz futballmérkőzést is megnézni.

– Oliver Bierhoff azt mondta a németek 2014-es világbajnoki győzelme után, hogy a labdarúgás mindig a társadalom tükre. Mit mutat meg a jelenlegi német válogatott?
– Régebben sokan robotszerűnek minősítették a német futballt. Az a generáció, amely a 2006-os világbajnokságon robbant be, már könnyed és látványos futballt játszik. Mire lehet ebből következtetni? A német társadalom mindig is befogadó lesz, és aminek örülök, hogy át tudjuk venni más nemzetek sajátosságait. Elég csak megvizsgálni a válogatott keret összetételét. A német őszinte nép, megvan benne a hajlam a folyamatos megújulásra, tanulásra.

– Két játékosunk szerepel a Bundesligában, a Hoffenheimnél játszó Szalai Ádám, illetve a Leipzig kapuját védő Gulácsi Péter, de Dárdai Pál révén edzőfronton is képviseltetjük magunkat.
– Gulácsi jó néhány meccsét láttam, megbízhatóan teljesített. Nem is kérdés, jelenleg az ő az első számú kapus, de az újonc törekvését, a különböző posztok megerősítését jól példázza, hogy a nyáron valószínűleg átigazolja Yvon Mvogót, a svájci Young Boys kapusát. Ami a Hoffenheimet illeti, nálam ez a csapat az idény szenzációja. Szalai? Szeretem a játékát, az ő legnagyobb erénye a küzdés, pályára lépése esetén mindig igyekszik bizonyítani, hogy helye lenne a kezdőcsapatban. Nincs egyszerű helyzetben, mert csapattársa, Sandro Wagner hetente hangoztatja, hogy jelenleg ő a legjobb német csatár a bajnokságban. Tartok tőle, hogy a végén még én is elhiszem… Dárdai Pál szereplése a Herthával számomra az egyik legnagyobb rejtély.

– Miért?
– Jól érzékelhető, hogy a csapatban nincs meg az a lendület, amely az ősszel jellemezte. Dárdai nagyszerű munkát végez, a rendelkezésére álló játékoskerettel alapvetően a középmezőnyben kellene állnia, ehhez képest immár második éve az európai kupaindulásért van versenyben, ez megsüvegelendő. Ám tartok tőle, a következő hetekben a Hertha visszacsúszik a tabellán, túl szűk a kerete.

– Visszatérve a harmadik helyezett Hoffenheimhez: mindössze huszonkilenc éves a vezetőedzője, Julian Nagelsmann. Minek köszönheti a sikerét?
– Fiatal kora ellenére nincs gondja a fegyelmezéssel, és meccs közben ragyogó érzékkel váltogatja a taktikai felállásokat. Továbbá nincs nála jobb motivátor Németországban, érte tényleg tűzbe mennének a játékosai.

– Szombaton Bayern München–Dortmund szuperrangadót rendeznek a Bundesligában. A jövő héten mindkét csapat Bajnokok Ligája-negyeddöntő játszik, ennek fényében mennyire lesz éles a hétvégi meccsük?
– Biztos vagyok benne, hogy hatással lesz a játékukra a közelgő európai kupacsata, és ezért nem lehet őket elmarasztalni. Érzelemdús összecsapásra számítok, de nem lesz vérre menő küzdelem. Elképzelhető, ha a hatvanadik percben döntetlen lesz az állás, egyik fél sem erőlködik tovább.

– Nem találja furcsának, hogy a Bayern München rendre elcsábítja a Dortmund legjobbjait?
– A bajorok mindig is más színvonalat képviseltek Németországban, nem új keletű, hogy a riválisuktól erősítenek. Emlékszem, ezt megkerülendő, a Leverkusen eladta a Juventusnak Arturo Vidalt 2011-ben, aki aztán négy évvel később mégis visszatért Németországba – a Bayernhez. Mi a tanulság? Ha a bajorok kinéztek valakit maguknak, azt előbb-utóbb meg is szerzik.

– Mit gondol, a német klubfutball lehet annyira erős és markáns Európában, mint jelenleg a spanyol?
– Erre szerintem egy darabig nincs reális esély. Két meghatározó csapatunk van az európai porondon, a Bayern és a Dortmund. Ezzel szemben a spanyoloknak három, a BL-aranyra is esélyes gárdájuk van, az FC Barcelona, az Atlético és a Real Madrid, míg a Sevilla az Európa-ligában tarolt az elmúlt években. Németországban óriási a szakadék a két gigaklub és a többiek között. Persze vannak szépen fejlődő csapatok, mint a Leipzig és a Hoffenheim, de nekik huzamosabb ideig kell jól játszaniuk, nem csak egy évig. Sokáig vártam az áttörést a Leverkusentől vagy a Schalkétól, de nem következett be. Korai arról beszélni, hogy a német együttesek valós aranyeséllyel vágnak neki az európai kupáknak.

– A jelek szerint a Bayern München sorozatban ötödször is megnyeri a Bundesligát. Nincs ez rossz hatással a versengésre?
– Hosszabb távon biztosan, mert az átigazolások szempontjából így kevésbé lesz vonzó a német bajnokság. Gazdaságilag azonban nincs hatással a többi együttesre, mert az ötven plusz egy százalékos szabálynak hála külföldi befektetők nem szerezhetnek többségi tulajdont az egyesületeknél. Nehéz elhinni, de a német szurkolókat egyáltalán nem érdekli a Bayern dominanciája. Legyen az ember Hamburg- vagy Dortmund-szimpatizáns, azért megy meccsre, hogy a sajátjait buzdítsa. Ők a futballt imádják, ezért mennek ki a stadionba, akár családostul is. Ez a futball igazi varázsa. És ez a varázs minden hétvégén elbűvöli Németországot.