Egy életre szóló élménnyel gazdagabban

KAPUSOK

Hoffer Csaba: – Örültem, hogy a Fradi ellen játszhattam. A kapott gólunk picit nagyobb odafigyeléssel, jobb védekezéssel elkerülhető lett volna. Kikaptunk ugyan, de úgy érzem, csapatként helytálltunk és a kapott gól ellenére nekem sem ment rosszul a védés.

Balogh Tamás: – Nagyon örülök, hogy játszhattam az Üllői úton, annak meg különösen, hogy kapott gól nélkül úsztam meg a találkozót. Ezt azért nem sok kapus mondhatja el magáról. Volt két nagy védésem, de az indításaim is pontosak voltak. Köszönetet szeretnénk mondani Tamás Gyula kapusedzőnknek, aki nagyon sokat dolgozott velünk, kapusokkal a táborban, és akivel ezen túl sikerült emberi kapcsolatot kialakítanunk egymással. Persze, köszöntet a többi velünk foglalkozó szakembernek is.

VÉDŐK

Kovács Zsolt: – Fantasztikus mérkőzés volt, amely tanulságként számunkra megmutatta, hogy hova, merre kellene fejlődnünk. Ellenfelünk rutinosabb, összeszokottabb volt, ez látható, érezhető volt. Miként az is, ez a mérkőzés számukra kevésbé volt fontos, mint nekünk. Sokan voltak ránk kíváncsiak, családtagok, barátok, ismerősök, és meghívott szakemberek, nekik szeretném megköszönni, hogy eljöttek és sokan közülük még drukkoltak is nekünk. Nekem nem ment olyan jól a játék, szerintem ennél több van bennem, voltak fölösleges megmozdulásaim.

Dömötör Dávid: – A korán kapott gól gyorsan felébresztett bennünket, utána már olyan teljesítményt nyújtottunk, amire büszkék lehetünk. Bár kikaptunk, de szoros eredményt értünk el és mezőnyben is felvettük a versenyt a Fradival, nem rezeltünk be az ellenféltől. Személy szerint nekem elég jól ment a játék, földön és levegőben sem tudtak legyőzni a hazai játékosok.

Kónya Dániel: – Egy életre szóló különleges élménnyel gazdagodtam, hiszen ilyen stadionban ennyi néző előtt még korábban soha nem játszhattam. Sajnos a korána kapott gól után csak futottunk az eredmény után, de a taktikánk védekezési részét azért megoldottuk és a helyzetink is megvoltak az egyenlítéshez, különösen a második félidőben. Persze, a Fradi egyértelműen jobb volt nálunk. A harmadik percben magam alá fordult a bokám, de szerencsére függetleníteni tudtam magam ettől.

Hauptman István: – A csapat egyértelműen helytállt és megfelelt az elvárásoknak. Elég jól levédekeztük a Fradit, bár tőlük azért valamivel nagyobb iramra számítottam. Igaz, egy rúgás után úgy begörcsöltem, hogy cserét kellett kérnem.

Rubint Ádám: – Szenzációs élmény volt a mérkőzés, még külső szemlélőként is, hát még miután becseréltek. Az már egyenesen fenomenális volt. Amikor beállhattam már kellően fel voltam pörögve, fel tudtam venni a mérkőzés ritmusát. Meglátjuk mit hoz a jövő, nekem most speciel nincs is csapatom, úgyhogy várom a jelentkezőket.

Tóth Krisztián: – Az első félidőben a Fradinak több helyzete adódott, szerencsétlen dolog, hogy rögtön az első ki is használták. Főként az a végeredmény ismeretében, hiszen az az egyetlen találat döntött. A bekapott gólunk után jobbára mezőnyjáték folyt, így a döntetlent reálisabb eredménynek éreztem volna. Csereként én is százhúsz százalékkal álltam be, jó volt, hogy tudtuk ugyanazon a szinten tartani a játékot, mint korábban.

KÖZÉPPÁLYÁSOK

Práger Dániel: – Nem mondhatom, hogy kiegyenlített mérkőzést játszottunk, mert a Fradi fölényben játszott, ránk erőltette az akaratát. Viszont sok munkával jó levédekeztük őket, a támadó játékunk meg ehhez a szinthez kevés volt, mert hátul nagyon biztosan állt a lábán az ellenfél. Mi eleve a kontráinkban bízhattunk, vezettük is pár veszélyes akciót, az Egervári Sándor által kért taktikai utasításokat tökéletesen betartottuk. Nekem azért mehetett volna jobban is a játék, több alkalommal hibáztam, de belső középpályásként kicsit idegenül mozogtam a jobb oldalon. Viszont a csapatmunkából úgy érzem maximálisan kivettem a részemet.

Dombai Viktor: – Nagy élmény volt a Fradi ellen játszani, nem túlzok, ha azt mondom: életre szóló. Jól ment a játék személy szerint nekem és a csapatnak is. Sikerült kihoznunk magunkból a maximumot. Nyílt mérkőzés volt, amelyen roppant mód sajnálom a korán bekapott gólunkat, főként a végeredmény ismeretében. Nemkülönben a kapufánkat, mert nagyon közel álltunk az egyenlítéshez.

Kovács Olivér: – A gyorsan bekapott gól megfogott bennünket, de aztán nyolcvanöt percen keresztül egyenrangú ellenfélnek bizonyultunk. Én a huszadik percben átesetem egy holtponton, akkor voltak elszórt labdáim, ütemkéséses belépőim, de aztán helyére kerültek a dolgok, bár úgy érzem, tudok ennél többet is, mint amit mutattam. Életem legnagyobb élménye volt ez a találkozó, köszönet érte a csapattársaimnak, hogy itt lehettem velük, mert ők nagyon sokat segítettek, hogy kiélvezzem ennek a mérkőzésnek minden percét.

Nagy Viktor: – Rosszul kezdődött a mérkőzés, a korán bekapott gól visszavetette a csapatot. Eltelt vagy huszonöt perc, amire belelendültünk és azt játszottuk, amit tudunk, amire képesek voltunk. Magyarország legismertebb, legsikeresebb klubja ellen óriási élmény volt pályára lépni.

Lakó Zsolt: – A bekapott gól ellenére tudtuk tartani a lépést a Fradival, és amint arra számítottunk, elsősorban gondolkodásban jóval előrébb jártak nálunk. Az edzőtábornak köszönhetően azonban fizikai gondjaink nem voltak. Nagy élmény volt pályára lépni, csereként beszállva hozzá tudtam tenni valamint a támadásokhoz és a védekezésből is kivettem a részemet.

Pallaga István: – A mérkőzésből többet láttam külső szemlélőként, mint belülről, hiszen utolsó csereként léphettem pályára. Sok társamon izgatottságot láttam, volt, aki igazából kilencven perc alatt sem tudott feloldódni. Nekem nem volt már plusz motivációm, különösen sok vesztenivalóm sem. Megpróbáltam azt játszani, amit tudok, talán még többet is vállaltam. Középpályásként elsősorban szűrőként vagyok hasznos, most viszont a támadásépítésbe is besegítettem, még volt egy lövésem is, sajnos kapu mellé ment. A Fradi érződött, hogy nem az első csapat játszik ellenünk, de azért voltak ismert játékosok a csapatban. Viszont a fiatalok és a légiósok miatt ők sem voltak azért annyira összeszokva. No persze, még így is előttünk voltak.

Madarász Ádám: – Nagy élmény volt a mérkőzés, amit jónak értékelek. Mármint a találkozó színvonalát és a végeredményt is. Sajnálom, hogy csak ennyi jutott belőle nekem. Amikor beszálltam, éreztem a tempót, viszont a sok ütközés, test test elleni játék számomra szokatlan volt.

Zsákai Milán: – A félidőben léptem pályára, próbáltam a maximumomat nyújtani, nem is ment rosszul a játék. Azt tudtam nyújtani, amit vártak tőlem, akire képes vagyok. Szerettem volna gólt szerezni, ez most sajnos elmaradt. Sajnos korán kaptunk egy gólt és ez kihatott az egész találkozóra. No és a végeredményre.

CSATÁROK

Kazi László: – Az elején megilletődöttek voltunk, kerestük a pozíciókat, közben gyorsan kaptunk is egy gólt. Görcsös volt a játékunk kicsit, de aztán felvettük a meccs ritmusát. Mindez igaz rám is, utána már felszabadultabbakká váltunk, ennek eredményeként a végéra igazán élvezetes és nyílt lett a találkozó.

Zamostny Balázs: – Nagyon izgultunk a találkozó elején, meg is kaptuk a gólt, ami aztán vagy húsz percig rányomta a bélyegét a mérkőzésre és a játékunkra. Utána viszont megvoltak a lehetőségeink, kicsivel több szerencsével gólt vagy akár gólokat is szerezhettem volna, mindenesetre kapufáig eljutottunk. A Fradi többet birtokolta a labdát, több helyzete is volt, ezért az egygólos vereséget jónak értékelem. Ahhoz képest, hogy a bemelegítésnél nemhogy a kaput, jóformán még a labdát sem sikerült eltalálnom, elég jól ment a játék. Amit lehetett, úgy érzem kihoztam magamból és a lehetőségeimből. Ehhez kellett a mérkőzésen az első labdaérintés és utána már minden rendben is volt nálam.