Mit ér a korona, ha a trónon más ül? Aranyérem nélküli gólkirályok szerte Európában

Mi a közös Lionel Messiben, Pierre-Emerick Aubameyangban, Harry Kane-ben, Edin Dzekóban, Edinson Cavaniban, Fjodor Szmolovban és Bas Dostban? Mindannyian gólkirályok lettek a mögöttünk hagyott idényben. No meg persze egyikük sem ünnepelhetett bajnoki címet a 2016–2017-es futballesztendőben.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) rangsora szerinti hét (sőt az ukránnal együtt nyolc) legerősebb bajnokságban egyaránt nem a bajnokcsapat adja a gólkirályt. Spanyolországban Messi (Barcelona) 37, Németországban Aubameyang (Borussia Dortmund) 31, Angliában Kane (Tottenham) 29, Olaszországban Dzeko (Roma) 29, Franciaországban Cavani (Paris Saint-Germain) 35, Oroszországban Szmolov (Krasznodar) 18, Portugáliában pedig Dost (Sporting CP) 34 bajnoki gólja bizonyult kevésnek az első helyhez a tabellán.

A hét topligából négyben csupán a 2015–2016-os idényig kell visszatekinteni, hogy bajnok gólkirályt találjunk: a Barcában Luis Suárez, a Bayern Münchenben Robert Lewandowski, a PSG-ben Zlatan Ibrahimovic, a Benficában pedig Jonas ünnepelhetett bajnoki aranyat és gólkirályi címet is 2016-ban.

A Premier League-ben legutóbb a 2012–2013-as évadban Robin van Persie a Manchester Uniteddal végzett az első helyen a két vizsgált kategóriában, a Serie A-ban a 2008–2009-es szezonban Ibrahimovic „duplázott” az Internazionaléval, míg az orosz Premjer-Ligában a 2014–2015-ös kiírásban Hulk gólkirály és bajnok is lett a Zenittel.

Megnéztük, az UEFA-rangsor szerinti első 33 (a magyar NB I épp a 33.) országban mi a helyzet e téren.

A 32 ligából (hiszen a 32. helyen rangsorolt Liechtensteinnek nincs önálló bajnoksága) húsz esetében nem a bajnoki aranyérmesből került ki a gólkirály. Meg kell jegyezni, a tavaszi-őszi rendszerű fehérorosz, svéd, norvég és kazah bajnokság esetében a 2016 őszén véget érő évadot vettük figyelembe, valamint a lengyel első osztályban még nem dőlt el, melyik csapat lesz a bajnok, és ki lesz a gólkirály.

Négy pontvadászatban (belga, cseh, svájci, szlovák) is társgólkirályi címek kerültek kiosztásra. Ezekben az országokban a bajnokcsapatok adják az egyik (társ)gólkirályt.

Idehaza gyaníthatóan „mindenki tudja már”, a Budapest Honvéddal bajnoki címet szerző Eppel Márton lett a gólkirály 16 találattal.

Nem a kispestiek gólvágója az egyetlen magyar, aki európai élvonalban első helyen végzett a góllövőlistán: a horvát első osztályban a Hajduk Splitet erősítő Futács Márkó 18 gólt termelt, ám a bajnokságot a Rijeka nyerte meg.

A vizsgált 32 bajnokságból a hollandról, a fehéroroszról, a norvégról, a bolgárról, a szerbről és a magyarról mondható el, hogy a góllövőlista élén a bajnokcsapat játékosa(i) végzett (végeztek).