Megdöbbentő! Így nézett ki Mervó Bence térde – de sohasem adta fel

EBBŐL A FIÚBÓL FUTBALLISTA LESZ!

Mervó első sérülését négy és fél évvel ezelőtt szenvedte el, amikor egy bajnoki mérkőzésen elülső keresztszalag-szakadást szenvedett. Ekkor még csak 16 éves volt, nem elég idős egy műtéthez, ezért fél évet kellett várnia a beavatkozásra.

„Fiatal voltam, és nem fejlődött a növekedési porcom – mondta Mervó Bence a Nemzeti Sport Online-nak. – A rehabilitációval együtt ez egy évet elvett a pályafutásomból. Ennek ellenére számomra is meglepő volt, milyen hamar vissza tudtam térni a pályára. Újra elkezdtem gólokat szerezni, és az utánpótlás-válogatottba is hamar ismét meghívót kaptam.”

Néhány hónap elteltével azonban ismét jött a baj, 2012 szeptemberében újra elszakadt a keresztszalagja, így az azt követő év áprilisáig ismét búcsút kellett intenie a futballnak. Ráadásul ekkor már mindkét lábát műteni kellett.

„A bal lábamból helyezték át a patellaínt (ez köti össze a térdkalácson keresztül a négyfejű combizmot a sípcsonttal – a szerk.) a jobba. Több hétig mozogni sem bírtam, a kórházból is tolókocsival vittek ki. Még mosdóba sem tudtam kimenni, amikor otthon voltam, kacsát kellett használnom, vagy megvárnom, hogy apukám vagy a testvérem kivigyen az ölében.”

„Szúrni kellett a hasam injekcióval, és le is fogytam. Mozogni sem bírtam hetekig, ha megmoccant a lábam éjjel, olyan érzés volt, mintha kést dobtak volna a térdemre! Nem volt egyszerű, ráadásul amikor mindkét lábam fel volt vágva, akkor duplaannyi fájdalmam volt. Ebben az időszakban sokat gondoskodott rólam édesanyám, aki az összes műtétemen ott volt mellettem, mind a kórházban, mind otthon. Még szabadságot is kért, hogy ápoljon, nagyon sokat köszönhetek neki!”

„Az egyik kontroll alkalmával alvadt vér volt a lábamban. Az orvosom azt mondta, vagy befekszek egy napra, vagy most érzéstelenítővel kinyomja a vért. Mondtam neki, hogy »Csinálja, doktor úr!«. Azt mondta, ezt kevesen bírják ki, mellettem a betegek rosszul lettek a látványtól. Az orvos azt mondta: »Annyi mindent átéltél, belőled futballista lesz!«.”

Megint következett a visszatérés, de ismét jött a sérülés is. Egy válogatott mérkőzésen 2013 szeptemberében rúgást kapott a térdére, és leszakadt a porca, ám ebből már gyorsabban, két hónap alatt felépült.

„Minden sérülésem alkalmával nagyon sokat segítettek a rehabilitációs edzőim, Radó Krisztina és Holanek Zoltán. Nagyon hálás vagyok nekik, ahogy Csernus Imrének is, aki öt éven keresztül képzett mentálisan.”

MEGERŐSÖDÉS, VISSZATÉRÉS, JÖVŐKÉP

„A sérülések után hamar jól ment a játék, jöttek a gólok is. Nemcsak Győrben, a válogatottban is mindig hamar megkaptam újra a bizalmat, Pisont Istvántól, Mészöly Gézától és Szalai Lászlótól is. Erre nagyon büszke vagyok, hogy mindig fel tudtam állni.”

Mervó Bence állítja, a sérülései csak megerősítették, még céltudatosabban összpontosított arra, hogy profi futballista legyen. Ha jött egy sérülés, kihívásnak tekintette azt, hogy újra felépüljön, és ismét megmutassa, nem kell leírni, elfelejteni őt.

„Hihetetlen jó érzés az, amikor nem kapom meg, amit akarok, és addig dolgozom, amíg el nem érem. Nagyon megedződtem ebben a néhány évben, egészen más személyiséggé váltam ezalatt. Százból kilencvenkilenc ember azt mondta, már nem leszek profi labdarúgó, de én hittem benne, és mindent erre áldoztam.”

„Őszintén megmondom, nagyon sokszor sírtam, hogy nem focizhatok. Amikor láttam, hogy a többiek meccset játszanak vagy akár csak tengóznak, szörnyű volt, hogy nem állhattam be. De megerősödtem mentálisan, és onnantól semmi sem volt lehetetlen. Bíztam magamban, hogy sikerül, elterveztem, hogy ott leszek az Európa-bajnokságon, és ott voltam, kitűztem, hogy a vébén ott leszek, és az is sikerült!”

Nem is akárhogy szerepelt a világbajnokságon: négy meccsen öt gólig jutva ezüstcipős lett. Örök élmény marad számára az, ami Új-Zélandon történt, de már nem a múlt emlékeiben gyönyörködik, hanem csak előretekint.

„Sohasem elégszem meg, ha megelégedtem volna magammal, biztosan nem fociznék már. Örülök neki, hogy harcolhatok! A térdemnek – hála istennek – semmi baja nincs már, ez a vébén is látszott. Sosem volt baja, csak rosszkor voltam rossz helyen… Most már azt mondom, örülök, hogy fiatalon átéltem ezeket.”

KÜLFÖLDI SZERZŐDÉS – FÉL ÉV PIHENŐVEL

Miután a Győr nem indulhatott az NB I-ben, Mervó menedzsmentje, a CMG a nyáron klubkeresésbe fogott. Olaszországból, Angliából, Belgiumból, Hollandiából és Spanyolországból is voltak érdeklődők. Olyan csapatokkal is tárgyaltak, mint a Deportivo La Coruna vagy a Rayo Vallecano. Végül a legjobb lehetőséget Vanczák Vilmos csapata, a Sion jelentette. Ám mivel az aláírás csak az átigazolási időszak után vált lehetővé, januárig Mervó még nem léphet pályára tétmérkőzésen.

„Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek. Új helyen, új környezetben, új motivációk előtt. Bár egy ideig nem játszhatok, sok meccsből nem maradok ki, mivel december elején vége a bajnokságnak. Addig is keményen dolgozom. Nem is árt az nekem, mert kimaradt a felkészülési időszak, így fokozatosan jöhetek vissza. Türelmes vagyok.”

„Erős a csapat, ezt bizonyítja az is, hogy vezetjük a csoportunkat az Európa-ligában. Kiváló játékosok alkotják a keretet, így nyilván nehéz lesz bekerülnöm a csapatba. Ezzel azonban nincs problémám, sőt! Mint már mondtam, szeretem a kihívásokat…”