Hová lett Daniel Amokachi?

Tervezzük sorozatunkat kibővíteni egy nagy hatású csapatokat körüljáró „alrovattal”, és bizton számíthatunk rá, hogy egyik részének címe ez lesz: Legendás csapatok – nigériai válogatott, 1996.

Ebben a cikkben szót ejtünk majd arról az úriemberről, aki 1972-ben Daniel Owefin Amokachi néven látott napvilágot, és nem igazán a fenti olimpiai bajnoki címe miatt emlékszünk még ma is rá sokan, hanem azért, mert ő szerezte meg a Bajnokok Ligája első gólját 1992. november 25-én 20 óra 17 perckor, az orosz CSZKA Moszkva ellen.

Bár katonatiszt édesapja az ő pályájára szánta, a keménykötésű ifjú inkább a futballpályákon tüzelt, nem is akármilyen hatékonysággal, hiszen a középcsatár a hazai Ranchers Beesből 1990-ben (miután a FC Bruges későbbi pályaedzője, Ronny Desmedt felfedezte egy utánpótlás-tornán) az FC Bruges-be került. „Olyan mint Papin, gyors, remekül lő, hidegvérű végrehajtó” – érvelt mellette felfedezője. Amokachi ennek megfelelően szépen termelte a gólokat, mígnem 1992-ben kidőlt egy máig rejtélyes betegség miatt – a mindig segítőkész bulvársajtó gyorsan el is terjesztette róla, hogy AIDS-es.

Kupagyőztesként és bajnokként 1995-ben csaknem ötmillió akkori dollárért az Evertonhoz igazolt, amelynek színeiben közönségkedvenc és FA-kupa-győztes lett; majd kétmillióért nem sokkal később a Besiktashoz távozott, amelynél szintén nem csodagóljairól volt híres, hanem ehelyett összeveszett a vezetőkkel. 1996-ban még „afrikai bronzlabdás” lett, de 27 évesen visszavonult nem gyógyuló térdsérülése miatt (a Besiktasból egyébként már az 1860 Münchenhez került, de szerződésén még meg sem száradt a pecsét, szinte azonnal felbontották, amikor a német orvosok rájöttek, alkalmatlan már Amokachi térde a magas szintű futballra).

Később csak gyógyult valamicskét a testrész: hősünk a Colorado Rapids és a Nassarawa United csapatában is profiskodott, 2002 és 2005 között. Előbbi állomáshelyén végül nem lépett pályára, pedig Carlos Valderrama adta volna számára a passzokat, előtte kevés híján a francia Créteilbe, az angol Darlingtonba, utána az egyesült arab emírségekbeli al-Emiratesbe igazolt, de ezek meghiúsultak. A Nassarawa Unitedben pályára lépett végre tétmérkőzésen is, mégpedig játékos-edzőként – jó barátja, Nassarawa állam kormányzója, Abdullahi Adamu kérésére vállalta egyébként a munkát.

Később átült az Enyimba Aba kispadjára, majd a válogatott egykori edzője lett több egykori csapattársával (Samson Siasia, Austin Eguavoen) együtt, ma egy másik ex, Stephen Keshi asszisztense a „szuper sasoknál”. Ahol aktív korában 42/14-es statisztikával zárt, megfordulva az 1995-ös Konföderációs Kupán (ezüstcipős lett) és két világbajnokságon is. Különösen 1994-ben remekelt, szinte a hátán cipelte a „Bika” társait, a görögöknek és a bolgároknak is betalált.

Az Evertonnal megmaradt jó kapcsolata, nem véletlenül utazott a klub legendás támadója, a skót Duncan Ferguson Amokachi nigériai esküvőjére csaknem tízezer kilométert, amikor az elvette feleségül tunéziai szupermodell barátnőjét; és ezért is ajánlotta fel hősünk 2010-ben az angol klubnak ikerfiait. Ragadt rá némi angol humor is, mondván, a srácok ugyanabban a mezben játszhatnának egy-egy félidőt, és a bíró semmit nem venne észre… Nem ilyen vicces dolog miatt került be a sajtóba tavaly, hiszen szülőhelyükön, Kadunában lelőtték rablás közben legfiatalabb öccsét, Tekinbi Emmanuelt.

Jelenleg a televíziós közvetítések során ismerhetünk rá jellegzetes arcélére, ha a sajtópáholyt mutatják, hiszen 1994 Afrikai Nemzetek Kupája-győztese az afrikai kontinensviadalon tevékenykedik mint televíziós kommentátor (ha már az övéi nem jutottak el oda). Felbukkant egyébként a kifutókon is, természetesen modell felesége hatására.