Kapus és csatár párharc következik

A DVSC-TEVA a bajnoki arany érmet célozta meg, azonban a Zalaegerszeg nem adja egykönynyen meg magát, hiszen a csapat Csank János kinevezése óta még egyszer sem kapott ki. És ha az egerszegiek rutinos, 35 esztendős kapusán, Vlaszák Gézán múlik, a sorozat szerdán sem szakad meg.

„Jó formában van a csapatunk, hazai pályán, remélhetőleg nagy közönség előtt futballozhatunk, így a köztudottan bajnoki címre hajtó DVSC ellen sem vagyunk esélytelenek – érzékeltette az erőviszonyokat Vlaszák Géza. – Amikor februárban elhalasztották ezt a meccset, egyetértettem a döntéshozókkal, ugyanis hihetetlenül rossz állapotban volt a pályánk. Így nem az egyik bajnokesélyes ellen kezdtük az idényt, hanem a REAC-ot fogadtuk, és mert azóta négy összecsapáson tíz pontot szereztünk, nem bánkódunk a módosítás miatt. Nagy motivációt jelent, hogy a dobogóra is felléphetünk, bár azt mondom, ilyenkor, menet közben felesleges a táblázatot lesni. Volt már abban részem az Újpest játékosaként, hogy szinte végig az élen álltunk, aztán éppen a Loki mögött csak másodikként futottunk be. Vagyis a helyezésnek csak a harmincadik forduló után lesz jelentősége.”

A magyar meccseken túl kevés a kapura lövés

Az ötszörös válogatott kapus a ZTE színeiben éppen Debrecenben játszott először az élvonalban, és bár két gólt is kapott, csapatával pontot szerzett a Sándor Tamás nevével fémjelzett DVSC otthonában. A nemrég visszavonult középpályás fineszes megoldásaitól ugyan már nem kell tartania, a vendégegyüttes gólerős támadóitól azonban igen. Noha Oláh Lóránt egyike az első osztály leggólerősebb csatárainak, valamint a Rudolf Gergelyt helyettesítő Dudu is otthonosan mozog a kapu előtt, Vlaszák Géza nem érzi úgy, hogy megoldhatatlan feladat várna rá.

„Jó futballistákról van szó, gyakran eredményesek, mégis arra készülök, hogy szerdán ne tudjanak a kapumba találni – folytatta az

egerszegiek kapusa. – Oláh Lóránt és Rudolf Gergely abba a vonulatba tartozik, amelybe Rajczi Péter, Tököli Attila, Bajzát Péter vagy éppen a ZTE-t erősítő Waltner Róbert: nemcsak helyzeteket alakítanak ki csapattársaiknak vagy éppen önmaguknak, hanem jó százalékban értékesítik is őket. Véleményem szerint a magyar bajnoki meccseken meglehetősen kevés a kapura lövés, a kapusoknak kevés dolguk akad, és ez nem jó. Persze a figyelem ilyen esetben sem lankadhat, mert nem lehet kizárni, hogy a nyolcvankettedik percben kell először játékba avatkozni és bravúrt bemutatni. A hétvégén, az MTK elleni találkozó előtt úgy vélekedtem, a döntetlen jó eredmény lenne, a győzelem pedig nagyon jó. A véleményem most is ugyanez, de igazából arra készülünk, hogy otthon tartsuk a pontokat.

Herczeg András remek játékosok közül választhat

Töprengésre okot adó, édes-keserű helyzet Herczeg Andrásé: a ZTE elleni fellépésen betegsége miatt nem számolhat legjobb formában lévő támadójával, Rudolf Gergellyel – az őszi első fordulóban az ő duplájával fektette két vállra a Loki a zalaiakat (2–1) –, mindamellett a klubmenedzsernek a játékos hiányában azon kell törnie a fejét, melyik múlt heti gólszerzőjét dobja harcba az első vonalban Oláh Lóránt párjaként. Ez a gond nem is annyira meglepő, ha a DVSC-TEVA utóbbi két hazai fellépését vesszük alapul: a piros-fehérek valamennyi pályára küldött csatára bevette az aktuális rivális kapuját. A Nyíregyháza ellen (4–0) Rudolf Gergely kétszer, Oláh Lóránt és Dudu Omagbemi egyszer-egyszer bokszolt örömittasan a levegőbe, múlt szombaton pedig Oláh Lóránt (2), Dudu (1) és a 19 éves brazil Vinicius Galvao (1) sem tétlenkedett a Siófok „ötödölésében” (5–1).

Ha Rudolf Gergely egészséges lenne, az edző nem variálna, így viszont…

„Meg kell találnunk a megfelelő embert – fejezte be a mondatot Herczeg András. – Rudolf Gergely jelentené az ideális megoldást az olyan zártan védekező, masszív csapatokkal vívott összecsapásokon, mint amilyen a ZTE ellen vár ránk, de vele nem számolhatok. A csatáraink stílusa között – nem >>>