Zsarolás mesterfokon

Egészséges, játszik – sérült, nem játszik…

Szinte csak erről lehetett olvasni a Budapest Honvéd– Hamburg UEFA-kupa-selejtező előtti beharangozókban a vendégek holland irányítója és egyben csapatkapitánya, Rafael van der Vaart kapcsán. Egyik pillanatban az egyik, másikban a másik változat volt érvényben – mindig annak függvényében, hogy az újságírók fülébe éppen milyen információk jutottak el.

Azonban ne legyenek kétségeink: a 24 éves labdarúgó esete túlmutat azon, hogy egyéves Damian fiúgyermeke emelése közben meghúzta a hátát. Rafael van der Vaart ugyanis a spanyol Valencia együtteséhez készült távozni, ám a hamburgi vezetők nem akartak megválni játékosuktól, akit 2010-ig érvényes szerződés köt az északnémet klubhoz. Erre a csalódott futballista azt üzente: „Tönkretettétek az álmom!”, majd a Honvéd elleni mérkőzés előtt sérültet jelentett – fenntartva magának a jogot, hogy netán a Valencia színeiben még idén pályára léphessen nemzetközi kupamérkőzésen.

A balszerencsés mozdulat (már ha volt ilyen) tehát éppen kapóra jött…

Ám a játékos elutazott Budapestre, majd fájós hát ide vagy oda, elkezdett a többiekkel edzeni, sőt még az egymás elleni játékban is részt vett – de nem sokáig.

„Nem írhatom azt, hogy szimulál, mert lehazugoznak, ha másnap mégis játszik – morfondírozott azonnal Dieter Matz, a Hamburger Abendblatt újságírója. –

Nem tudom, mire jó ez a színjáték, de én biztosra veszem, hogy nem lép pályára a Honvéd ellen.”

A jóslat beteljesült: Rafael van der Vaart a lelátóról, a korábbi magyar szövetségi kapitány, Lothar Matthäus társaságában figyelte társait.

De ne higgyük, hogy a történet egy durcáskodó sztárról és annak valós vagy valótlan lumbágójáról szól csupán.

Az eseményeknek ugyanis a pénz a fő mozgatórugója – és persze a menedzserek akarata.

A szurkolóknak is van szemük, márpedig ők úgy látják:

ami történt, nem vall(hat) Rafael van der Vaartra, hiszen nyílt és őszinte játékosnak ismerték meg.

Arra gyanakodnak, hogy a játékos dán menedzsere, Sören Lerby mozgatja a szálakat – marionettbábuként használva ügyfelét.

Úgy tűnik, az egész ügy fényévekre eltávolodott attól a játéktól, amelyet futballnak nevezünk.

Mivel egyáltalán nem egyedi esetről van szó, így aggályos,

hogy játékosok, de elsősorban a klubok is kiszolgáltatottá válnak „magasabb” érdekeknek (lásd: meggazdagodás), mert nem készültek fel arra, hogy az ilyen helyzeteket miként kezeljék. Ha nincs más, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséghez (FIFA) fordulnak, ezt nem lehet ugyanis annyival elintézni, hogy ha egy labdarúgó egészséges, játszik – ha sérült, nem játszik… Mert talán már maguk az érintettek sem tudják, mikor mi az igaz, és mikor csapják be nem csupán a közvéleményt, hanem saját magukat is.

És habár az igazságot egyelőre homály fedi, azt azért jó, ha észben tartja Rafael van der Vaart, hogy a hazug embert hamarább utolérik, mint a sánta kutyát.

Vagyis inkább azt, amelyiknek fáj a háta…