A Manchester Unitedet, a Milant és a Barcelonát legfeljebb már csak egy győzelem választja el attól, hogy bekerüljön a második csoportkörbe. A három sztárcsapat eddig valamennyi mérkőzését megnyerte az idei BL-ben, ami különösen az olasz együttes szempontjából meglepő. Az MU és a Barca ugyanis saját játékerejéhez képest könnyebb csoportba került (mindegyiküknek egy komoly vetélytársa van, a Leverkusen, illetve a Galatasaray, és mindkettő idegenben lépett túl ezen a riválison), azonban a lombard alakulat az első kör legnehezebb négyesébe, a csúcsra törő Bayern München, valamint a Deportivo La Coruna és a Lens mellé nyert besorolást. Ehhez képest az olaszok produkciója imponáló: mindhárom meccsüket megnyerték úgy, hogy eközben megjárták a Riazor- és az Olimpiai stadiont is! , és kilenc ponttal, lenyűgöző, 82-es gólkülönbséggel vezetik a csoportot.
Ryan Giggs (balra) két gólt szerzett az Old Traffordon az Olympiakosz elleni meccsen
Ryan Giggs (balra) két gólt szerzett az Old Traffordon az Olympiakosz elleni meccsen
Hogy a Milan e dermesztően nehéz csoportban, papíron két legnehezebb mecscsét letudva is százszázalékos még, abban értelemszerűen Filippo Inzaghinak van a legnagyobb szerepe. "Pippo” együttese idei 17 találatából 12-t vállalt magára, s ha a Bajnokok Ligája-termést vesszük szemügyre, még egyoldalúbb a kép. A csoportmérkőzéseken nyolcból hét gólt szerzett (méghozzá három meccsen!!), a Slovan Liberec elleni két selejtezőt is ideszámítva pedig tízből kilencet. De maradjunk csak a szorosan vett BL-nél, ugyanis érdekes lehet, ha az a bizonyos hetes szám növekedni kezd. Megdőlhet például Jürgen Klinsmann-nak az 1995–96-os UEFA-kupa-sorozatban felállított, korábban utolérhetetlennek tűnő rekordja: az egy kupaidény alatt szerzett 15 gól.
Ehhez persze a Milannak és egyszemélyes gólgyárának zavartalanul és főleg hosszan kell menetelnie a továbbiakban. Amire természetesen van esély, hiszen a piros-feketék formáját manapság legfeljebb a Real Madridéhoz vagy az Arsenaléhoz lehet hasonlítani – ami meg az első csoportkört illeti, onnan gyakorlatilag továbbjutottak már. Ijesztő belegondolni, mi lesz, ha felépül Andrij Sevcsenko, továbbá a néha még a helyét kereső Rivaldo tökéletesen beilleszkedik… Ha nekiállunk keresgélni, tömegesen alig találunk olyan olasz csatárt – sem a múltban, sem a jelenben –, aki nemzetközi gólrekordokat akár csak veszélyeztetne. Ezért (is) különleges Inzaghi teljesítménye, hiszen számára nemcsak Klinsmann fent említett csúcsa, de Gerd Mülleré is látótávolságban van immár. A német futball legeredményesebb támadója karrierje során 67-szer zörgette a hálót európai kupatalálkozón, s Inzaghi 29 éves fejjel már 42-nél jár. Amivel egyébként pillanatnyilag hetedik az örökranglistán.
"Az az álmom, hogy Müllert befogjam. De tudom, hogy mint minden álom, ez is csak nagyon nehezen teljesülhet. Egyelőre elégedett vagyok ezzel a negyvenkettővel. Az ember amúgy sem ilyenkor, hanem inkább a pályafutása végén foglalkozik a számokkal, statisztikákkal” – vette könnyedre a figurát az Atalanta és a Juventus egykori labdarúgója. "A többiek nélkül persze nem tartanék sehol. Ha Seedorf nem passzolja be a kapu szájába a labdát, vagy ha Serginho nem íveli tökéletesen a fejemre, nem találtam volna be kétszer. Fantasztikus hangulat van ebben a csapatban, a müncheni és a La Coruna-i siker megmutatta, mennyire jók vagyunk. Boldog vagyok, hogy itt játszhatok. Karrierem legjobb időszaka ez, remélem, örökké fog tartani. Jókor vagyok a jó helyen, ennyi az egész” – folytatta szerényen. Ugyancsak hibátlan még a Barcelona, legalábbis a nemzetközi porondon. Otthon korántsem ilyen rózsás a helyzet, a katalánok megmutatták már az idén – többek között a legutóbbi bajnoki fordulóban, a Betis elleni 0–3 alkalmával –, hogy képesek csapnivalóan is játszani. Mivel azonban a BL-ben minden rendben, Louis van Gaal azzal sem törődik, hogy a H jelű kvartett enyhén szólva nem tartozik a legnehezebbek közé (igaz, a múlt héten Isztambulban, a Galatasaray otthonában is nyert a Barca, ami valóban szinte páratlan fegyvertény). "Sohasem voltak problémáink az önbizalommal, ma pedig megmutattuk, mire vagyunk képesek” – nyilatkozta a holland szakember a Lokomotiv elleni moszkvai 3–1-et követően. "Jól kezdtünk és agreszszívan játszottunk már az első húsz percben is, ám utána még jobban felpörgettük a ritmust. Bár csalódott vagyok, hogy kaptunk egy gólt a második félidőben, összességében elégedett vagyok a produkciónkkal. Bátran várhatjuk a következő összecsapásunkat” – mondta Van Gaal.
A Manchester United is álomszerűen teljesítette a nyitó csoportkör első felét, három mérkőzésen kilenc pontot könyvelhettek el a 11–3-as gólkülönbséggel álló "vörös ördögök”. A Maccabi elleni hazai és a Leverkusenben elért győzelem után az Olympiakoszt 4–0-ra intézte el Sir Alex Ferguson csapata. Az angolok mögött mindegyik csapatnak hatpontos hátránya van, nem meglepő, hogy az Old Traffordon már a második csoportkörről beszélnek. A görögök ellen ráadásul a kiváló formában lévő Ruud van Nistelrooy nélkül nyert az MU, amely kezdi visszanyerni legjobb formáját. "Az első huszonöt perc óriási volt, az idénybeli legjobb játékunkat mutattuk ebben a periódusban. A passzolás és a területfoglalás kiválóan ment, és ez volt az alapja a győzelmünknek. Örülök, hogy ilyen formában látom a csapatot, lassan elérjük a kívánt szintet” – fogalmazott Ferguson. A Manchester United 2–0-ra vezetett a szünetben, amely előtt már emberelőnybe is került, Zé Elias egy késői belépő miatt mehetett zuhanyozni. A skót menedzser elmondta, emberelőnyben a csapat figyelme csökkenhet, nehéz már ugyanúgy összpontosítani, mint az elején. "Nagyon kemény tud lenni a tíz ember elleni játék, de szerintem mi tökéletesen megoldottuk ezt a feladatot is. Fegyelmezettek maradtunk, nem csináltunk ostobaságokat, és megtartottuk a labdát” – mondta Ferguson, aki örömmel látta, hogy az első félidőben is eredményes Ryan Giggs, valamint Ole Gunnar Solskjaer góljával megduplázta korán szerzett előnyét az MU. Nagyobb is lehetett volna a különbség, de Elefteropulosz kapus a legjobb formáját hozta. A csapatban Gary Neville visszatérésével David Beckham ismét megtalálta régi önmagát, már nem csatangolt annyit a pályán, mint korábban, a jobb szélen pontosan azt csinálta, amit tőle megszokhattunk. A középpályáról előretolt Paul Scholes és mögötte Nicky Butt rengeteg futással bomlasztotta az Olympiakoszt, míg Juan Sebastian Verón parádézott, remek passzokkal és egy góllal mutatta, lassan eléri legjobb formáját. Ha ez a tendencia folytatódik, az angolokat nem érheti meglepetés a hátralévő három csoportmeccsen.