Farkas Balázs, a becsületmentő

Feröeren is van stadionrekonstrukciós program.
Azok, akik korábban jártak már a toftíri létesítményben, csodálkozva néztek szét a pályán. A korábban – szó szerint – fapados létesítmény ma már ötezer néző befogadására alkalmas, székekkel felszerelt stadion. Az amúgy sziklából kifaragott aréna specialitása, hogy egyik végén a hegytetőre, a másikon pedig a tengerbe száll a magasan fölé emelt labda. Lőni tehát csak laposan volt érdemes csütörtök délután.
Hacsak a labdát fel nem kapta a viharos szél…

Amikor megérkezett az Újpest Feröerre, akkor a barátságosabb arcát mutatta az időjárás, ám ennek csütörtökre nyoma sem volt: a felhők a hegytetőket nyaldosták, és reggel szakadt az eső. Délutánra a helyzet javult, mert elállt az égi áldás, ám elkezdett fújni a szél. A mérkőzés időpontjában nem lehetett több nyolc-tíz Celsius-foknál Toftírban. Az UEFA-kupa-selejtezőt egyébként a helyszínen tekintette meg egy Újpest-drukker is, aki egyébként Angliában született, de immár hat és fél éve hazánkban él. Ô hat esztendeje nem hagyott ki egyetlen lila-fehér találkozót sem, és még a Klaksvík elleni UEFA-kupa-csatával sem kívánt kivételt tenni.
Az Újpest csapatában ezúttal Posza Zsolt kapott helyet a kapuban, és ennek oka roppant egyszerű: a legutóbbi bajnoki fordulóban kiállították Vlaszák Gézát, aki így nem szerepelhet a soron követketkező fordulóban, ezért Posza Feröeren gyakorolhatott a debreceni mérkőzésre. Hír még a lila-fehérektől, hogy nem ülhetett le a kispadra Simon Attila. A fiatal labdarúgó a szerda esti edzésen húzódott meg, így ő csak a lelátóról nézhette végig a találkozót.
A Klaksvík együttese ugyanabban az összeállításban lépett pályára, mint a legutóbbi bajnokin, amelyen 3–1-re nyert, mégpedig idegenben. A helyiek ötszáz nézőt vártak a találkozóra, ám ez a vágyuk nem teljesült, mindössze százötven érdeklődő tekintette meg a mérkőzést.

Az UEFA-kupa-selejtező egyébként úgy kezdődött, ahogy az Újpesten megálmodták, csak Hubert Byrne játékvezető nem adta meg Kovács Zoltán leshelyzetből született gólját. Fölényben volt a magyar együttes, amely elsősorban a széleken vezette támadásait. Az oldalról érkező beívelések rendre veszélyesek voltak a feröeriek kapujára, és egy ilyen után Juhár Tamás már érvényes gólt is szerzett. Jelentős fölényt harcolt ki az Újpest, az első hazai lehetőségre húsz percet kellett várni. A pályán uralkodó állapotokról: a félidő közepén Tamási Zoltán szeretett volna elvégezni egy szabadrúgást a Klaksvík térfelének közepén, ám mire sprintben odaért a labdához, azt elfújta a szél… A lila-fehérek bőszen próbálkoztak tovább a támadásszövéssel, tehették ezt nyugodtan, mert a hazaiak ritkábban avatkoztak játékba, ám az akciók befejezésébe rendre hiba csúszott. A Klaksvík játékosai csúsztak-másztak, küzdöttek, és bizony jócskán megnehezítették az újpestiek dolgát. Hajjaj, de még mennyire, hogy megnehezítették… A feröeriek ugyanis kétszer eltalálták a lilák kapuját, és a második lehetőségből egyenlítettek is.
S hogy az újpestieket mennyire sokkolta a félidő utolsó pillanataiban bekapott gól, arról árulkodott az is, hogy a szünet után nem tért vissza a pályára Rósa Henrik és Dejan Poljakovic, míg a feröeri gyepre lépett Farkas Balázs és Móri Tamás. Frissíteni kellett, mert az eredmény a feröeriekre volt hízelgő.
Hízelgő?
Még annál is több, ugyanis nyolc perccel később Allan Mörköre megszerezte a feröeriek második gólját is. Ettől aztán fel is bátorodtak a hazaiak, akik egyre jobban és lelkesebben futballoztak. A nézők is értesülhettek a számukra hízelgő állásról, mert egyre többen lettek a lelátón, megduplázódott a számuk. Újpesti oldalon viszont gond volt az összjátékkal, a lila-fehéreknek a mérkőzés ezen periódusában semmi nem jött össze. Mondjuk a játék képe alapján várható volt, hogy előbb vagy utóbb sikerül az egyenlítés, hiszen nagy erőket mozgattak meg a lila-fehérek, és Farkas Balázs bizonyította, hogy jó csere volt, szép támadás végén nagy gólt lőtt. Változatos volt a mérkőzés, látszott, hogy mindkét csapat szeretné megszerezni a győzelmet.

Aztán amikor az utolsó tíz perc elkezdődött, világossá vált, hogy a klaksvíkiaknak jó ez az eredmény. Mindenük fájt, amint lehetett, lefeküdtek a földre és ápolást kértek, húzva az időt. Helyzetek nem alakultak ki egyik oldalon sem, viszont az Újpest kapujához szegezte a vendéglátó együttest. Ekkor már mindenki tisztában volt azzal, hogy Molnár László, az újpestiek szakmai munkáját irányító tréner nem a levegőbe beszélt, amikor azt állította, nagyon nehéz mérkőzés vár az újpestiekre.
A mérkőzésen különösen a második félidő volt változatos. Az újpestieket talán meglepte a feröeriek elszántsága, amelyet az első játékrészben bőszen titkoltak. A kilencvenedik percben már csak abban bízhattunk, hogy a történelem ismétli önmagát: 1997-ben Sebők Vilmos a hosszabbítás pillanatiban szerezte meg a 3–2-es újpesti győzelmet jelentő gólt. Ám a sors ezt a szívességet most nem tette meg az újpestieknek, akik – tegyük hozzá – nem is szolgáltak rá erre, ellenben a Klaksvík együttese a lelkes, szimpatikus játékával rászolgált a döntetlenre.

Mestermérleg

Kurt Körköre, a Klaksvik játékos-edzője:
E- gyáltalán nem vagyok elégedett, mert az első félidőben nem játszottunk jól. A második játékrészben értékelhetőbb teljesítményt nyújtottunk, de akkor is többször hibáztunk, szerencsére ezeket az újpestiek nem használták ki. Sajnos a második vendéggól előtt nagyot hibáztak a védőink. Egyelőre nem foglalkozunk a visszavágóval, ennek az eredménynek örülünk. Ha a magyarok mindent megtesznek a győzelemért, akkor nekünk semmi esélyünk nem lett volna.

Szabó András, az UTE vezetőedzője:
- Sok jót nem tudok mondani erről a mérkőzésről. Irreális körülmények között kellett futballoznunk. A második feröeri gólnál például a szél alányúlt a labdának, így szállhatott az át Posza Zsolt felett. A játékunk továbbra is akadozik, és ez a legszomorúbb az egészben.


Percről percre

3. perc: Tchur vezette a labdát a Klaksvík térfelén, és 25 méterről el is lőtte. A vetődő Meinhardt Jönsen azonban kiütötte a labdát, éppen Kovács Zoltán elé, aki négy méterről jobbal a kapuba is emelt. A játékvezető azonban les miatt érvénytelenítette a gólt.
14. perc: Rósa Henrik végzett el szabadrúgást a bal oldalról, a tizenhatos sarkáról. A labdára jó ütemben érkezett Juhár a büntetőterület bal oldalán nyolc méterről úgy fejelte el a labdát, hogy az a jobb kapufáról a kapu bal oldalába vágódott.
0–1
20. perc: H. Elttör emelt a jobb oldalon Allan Mörköre elé, aki a kavargó szélnek köszönhetően megszerezte a labdát Tchur mellett, majd húsz méterről ballal ellőtte. A labda azonban jócskán a bal kapufa mellett szállt el.
37. perc: Sloncík bal oldalról küldött beadása után Kovács Zoltán és Horváth Ferenc feje fölött is elszállt a labda, a tizenhatos jobb oldalán érkezett azonban Poljakovic, aki hét méterről jobbal, kapásból lőtt, azonban a bevetődő Nysted lábbal szögletre mentett.
45. perc: Allan Mörköre passzolt a jobbösszekötő helyén álló Danielsenhez, aki jobbal nagy erővel, húsz méterről lőtte el a labdát, Posza vetődve szögletre mentett a jobb sarok elől. H. Elttör végezte el a sarokrúgást, és azután az ötösön belül pattogott a labda, majd Allan Mörköre közvetlen közelről a kapu közepébe kotorta.
1–1
53. perc: Nagy gólt szereztek a feröeriek: Allan Mörköre vezetgette a labdát az Újpest térfelén, felnézett és látta, hogy Posza Zsolt kinn áll a kapujából, nem is tétovázott sokat, jobbal 35 méterről a kapus felett a hálóba emelt.
2–1
65. perc: Ismét Allan Mörköre riogatta az újpestieket. A kaputól húsz méterre, a balösszekötő helyén jutott szabadrúgáshoz a Klaksvík, és a két gólt szerzett középpályás állt a labda mögé, de a nagy erejű lövése után Posza a kapu bal oldalánál hárított.
68. perc: Sloncík futott el a bal oldalon és az ötös vonalánál járt, amikor középre adott. A tizenegyespontnál érkezett Farkas Balázs, aki kapásból ballal a bal felső sarokba lőtte a labdát – ez sem volt csúnya találat.
2–2
88. perc: Fles verekedte el magát az alapvonalig a bal oldalon, a tizenhatoson belül. Befele cselezett és el is lőtte a labdát, és az nagy erővel száguldott a jobb alsó sarok felé, de Posza meg tudta fogni.