Torna: Pap Írisz megoldásra vár

LIPICZKY ÁGNESLIPICZKY ÁGNES
Vágólapra másolva!
2002.07.30. 20:36
Címkék
Egy sportoló életében nincs rosszabb annál, ha megsérül. Ám egyvalami még szörnyűbb élményt jelenthet, ha a bajára az orvosok nem találnak megoldást. Pap Írisz, az UTE tornásznője is gyakorlatilag több mint fél éve teljes bizonytalanságban éldegél. Még januárban fedezett fel a sípcsontján egy kis daganatot, amely azóta is megkeseríti az életét.
– Januárban egy edzésen vettem észre, hogy egy aprócska daganat van a sípcsontomon – mondta a 17 esztendős válogatott tornász. – Igazából nem zavartattam magam miatta, ám amikor elkezdett fájni is, és hátráltatta az edzéseimet, akkor döntöttem el, hogy kivizsgáltatom ezt a jelenséget. Mert így, az idő távlatából ez már nem sérülés, hanem jelenség számomra. – Bár január óta tart a kálváriája, az áprilisi Európa-bajnokságra még el tudott utazni.– Igen, hiszen akkor még azt hittem, hogy a körülmények ellenére jól felkészültem, és képes leszek versenyezni, ám sajnos Patraszban már annyira fájt a lábam, hogy le kellett mondanom erről. Amikor hazajöttem, újabb és újabb vizsgálatokon vettem részt, de igazából senki sem tudja megmondani, hogy mi van velem.– A röntgenfelvételek mit mutatnak?– Míg kívülről egy pukli van a lábamon, a röntgen szerint belül egy luk látható. Volt, aki azt állította, hogy fáradásos törésem van, de annak már réges-rég meg kellett volna gyógyulnia, főként úgy, hogy négy hétig gipszben feküdtem. Aztán arra is gyanakodtak, hogy csontdaganatom van, ám az eredmények ezt sem igazolták. Tehát teljes bizonytalanságban élek, de azért bizakodó vagyok. Augusztusban például egy iontoforézises kezelést kezdek el, hátha… De az a baj, hogy már csak így tudok hozzáállni.– Azért csak tartja önben valami a lelket.– Az, hogy ennek ellenére lejárok a csarnokba, abba a közegbe, ahol jól érzem magam. Amivel nem terhelem a lábam, azt megcsinálom, egy picit erősítek vagy a felemáskorláton dolgozom, de ennél többet nem tudok. Most beszéltük meg az edzőmmel, Juhász Judittal, hogy hamarosan külföldi orvosok véleményét is kikérjük, mert muszáj megoldást találni a bajomra. Már csak azért is, mert már a mindennapjaimat is megnehezíti ez az ügy, napi fél óra séta kikészíti a lábamat. És noha azt már elfogadtam, hogy a debreceni szerenkénti világbajnokságon nem tudok szerepelni, de jövőre mindenképpen versenyezni szeretnék.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik