Válogatott: Nincs bennem düh, hogy kimaradtam – Sallai

BORBOLA BENCEBORBOLA BENCE
Vágólapra másolva!
2019.06.20. 09:42
null
Sallai Roland visszatérne a válogatottba (Fotó: Tumbász Hédi)
Sallai Roland sérülése miatt kimaradt a horvátok, az azeriek és a walesiek elleni Eb-selejtezős sikerekből, de mindent belead, hogy szeptemberben ismét meghívót kapjon Marco Rossi kapitánytól.
Freiburg: irány Ausztria!

Sallai Roland ezekben a napokban idehaza pihen, Freiburgba június 26-án kell visszautaznia. Egy nappal később ugyanis orvosi felméréssel kezdődik a csapat felkészülése, az érdemi munka július 1-jétől indul. Az előző idényben a Bundesliga 13. helyén végző együttes később Ausztriába utazik edzőtáborba, s az ott eltöltött kilenc nap után odahaza folytatja a felkészülést.

– Hogyan telik a vakáció?
– Köszönöm, kellemesen – felelte a Puskás Akadémián nevelkedő Sallai Roland, aki májusban töltötte be 22. életévét. – Most éppen idehaza vagyok Magyarországon, de jártam külföldön is. Előbb a párommal töltöttem öt napot Szantorini szigetén, majd az egész családdal Mallorcára utaztunk.

– Feltöltődött?
– Igen. De most már mozgásban vagyok, a teljes leállásnak vége. Freiburgban kaptunk edzéstervet, az alapján alakítom a napirendemet. Leginkább „száraz” futások, erősítések szerepelnek benne, de csak saját testsúllyal dolgozhatunk. Hétfőtől péntekig csinálom az egyéni edzéseket, napi két-három órát vesz igénybe, a hétvége azonban szabad. Június elsejétől folyamatosan edzésben vagyok, igazából nem is nagyon hagytam abba a mozgást. Az idény végén volt egy fogműtétem, amelyen muszáj volt átesnem, akkor két hétre le kellett állnom, ám azóta futok, erősítek.

– Csak azt ne mondja, hogy Szantorinin ahelyett, hogy az egyik part menti étteremben dzadzíkit evett volna, inkább futócipőt húzott...
– Pedig de! Sőt Mallorcán is elmentem futni. Napközben nagy volt a hőség, így megvártam, míg lemegy a nap. Általában este kilenc után indultam, akkor már elviselhető volt a hőmérséklet.

– A lába most már tökéletes?
– Kijelenthetem, hogy igen. Hol kopogjam le gyorsan?

– Végül is mi volt a pontos diagnózis? Sokáig az orvosok is sötétben tapogatóztak...
– Nekem mondja?! A legszebb az egészben, hogy igazából most sem tudom, mi volt a bajom. A mai napig sokan kérdezik, de inkább nem bonyolódom bele, butaságot nem akarok mondani, a pontos diagnózist pedig azóta sem ismerem. A hasam aljától indult ki a fájdalom, a belső combomat éreztem a leginkább. Ebben a vonalban lehetett a probléma, de hogy mi – passzolom a kérdést... Mondjuk, a lényeg úgyis az, hogy nem fáj. Az egyik berlini specialistának tartozom nagy köszönettel, ő jött rá, mi lehet a megoldás. Nehéz időszakot hagytam magam mögött, eddigi pályafutásom során akkor estem át először műtéten. Sokszor voltam szomorú, szerencsémre a hozzám közel álló emberek mindig a segítségemre siettek.

– Ha azt mondom, Horvátország, Azerbajdzsán, Wales?
– Akkor rávágom, kilenc pont!

– Nem szomorú, hogy kimaradt mindhárom győzelemből?
– Persze szívesen ott lettem volna a pályán, de így alakult... Nem tudok mit tenni. Nagyon örültem, hogy a csapat így teljesített, teljes átéléssel néztem a mérkőzéseket, mintha magam is ott lennék a pályán. Azért is dolgozom még többet, még keményebben, azért megyek ma este is futni, hogy legközelebb én is ott lehessek az együttesben, hogy szeptemberben jöjjön a meghívó. Az, hogy Marco Rossi most nem hívott be, még inkább motiválttá tett.

– A hazai mérkőzéseket a helyszínen látta?
– Nem. Odahaza, a televízióban néztem mindegyiket. A góloknál úgy ugráltam, mint egy kisgyerek.

– Marco Rossi azzal indokolta mellőzését, hogy a hat hónapos kihagyás túlzottan sok volt ahhoz, hogy segítségére legyen a válogatottnak. Beszélt erről a kapitánnyal?
– Végig tartottuk a kapcsolatot, szinte kétnaponta hívott, hogy érdeklődjön az állapotom felől. Megbeszéltük, elfogadtam az érveit és a döntését. Nincs bennem keserűség vagy düh, hogy kimaradtam a sikerekből. Csinálom tovább a dolgomat, hogy legközelebb én is átélhessek ilyen győzelmeket.

– Mi tetszett leginkább a válogatott játékában?
– A szervezettség. Az új szövetségi kapitány érkezésével tisztán lehet látni, mit szeretne játszani a csapat. Konkrét dolgokat látni, a játékfelépítésen keresztül a védekezésen át egészen a szögletek és szabadrúgások elvégzéséig. Jó úton jár a válogatott, és ki merem jelenteni, még ennél is több van bennünk. Jó volt nézni a társakat, ahogy Szalai Ádám odatette magát, ahogy Dzsudzsák Balázs összefogta a társaságot, ahogy Willi Orbán megoldotta a rá bízott feladatot. Az említett három mérkőzésen kijött a lépés, nincs más dolgunk, mint tartani a szintet.

– Ha már Dzsudzsák Balázst említette: sokan önt emlegetik a csapatkapitány utódjaként. Mit szól ehhez?
– Magam is sokszor hallottam, hogy hozzá hasonlítanak. Örülök, sőt megtisztelő. Dzsudzsák Balázs remek futballista, már kisgyerekként figyeltem a játékát, amikor még a PSV-ben futballozott. Amióta a válogatotthoz kerültem, mindig is adtam a szavára, sok jó tanáccsal látott el. Ha mondhatom, baráti kapcsolatban vagyunk, időközönként szoktunk beszélni telefonon. Sokat jelent ez nekem.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik