Válogatott: Csupa pozitív visszajelzést kaptam – Vida Máté

PIETSCH TIBORPIETSCH TIBOR
Vágólapra másolva!
2019.10.16. 11:07
null
Az azeriek elleni selejtezőn akaratos, harcos futballjával Vida Máté (8) a csapat egyik legjobbja volt (Fotó: Szabó Miklós)
A címeres mezt 1059 nap után újra magára öltő középpályás a kapitány bizalmáról, a sors szépítéséről és egy különös mezcseréről is beszélt.

 

– Aligha gondolta volna, hogy a harmadik és negyedik válogatottsága között ezerötvenkilenc nap telik el...
– Persze hogy nem! – felelte a Nemzeti Sport érdeklődésére a címeres mezt a múlt csütörtöki, horvátországi Európa-bajnoki selejtezőt megelőzően legutóbb 2016. november 15-én, a Svédország elleni felkészülési mérkőzésen magára öltő Vida Máté, aki Dunaszerdahelyen játszik. – A történethez hozzátartozik, hogy a svédek elleni meccsen nem nyújtottam olyan teljesítményt, amilyet szerettem volna, ennek ellenére meg sem fordult a fejemben, hogy a következő lehetőségre csaknem három évet kell várnom. Az igazság az, hogy megviselt. Ugyanakkor mindennap az lebegett a szemem előtt, ha megkapom az újabb esélyt, éljek vele.

– A Horvátország és az Azerbajdzsán elleni mérkőzést követően kijelentheti, hogy sikerült?
– Ennek eldöntését inkább a szakmai stábra bíznám. Amit tudtam, megtettem. Annak mindenesetre örülök, hogy az elmúlt napokban csupa pozitív visszajelzést kaptam. Az edzőm és a családom véleménye a legfontosabb számomra, de szívesen meghallgatok mindenkit. Félreértés ne essék, nem olvasom éjjel-nappal a kommenteket, ám úgy vagyok vele, sokszor a kritikából is lehet okulni. Ha valakinek nem tetszett a játékom, abból is erőt merítek: a legközelebbi alkalommal meg akarom mutatni neki is, mire vagyok képes! A horvátok, majd az azeriek ellen is hajtott, hogy bizonyítsam, rászolgáltam Marco Rossi bizalmára.

– Ahhoz képest, hogy utólag kapott meghívót...
– Tény, abból a szempontból szerencsém volt, hogy többen megsérültek, így kerülhettem képbe. Nem számítottam arra, hogy a szövetségi kapitány rögtön bedob a mély vízbe, de nem ijedtem meg, a bizonyítási vágy dolgozott bennem. Érdekes, még csak nem is izgultam.

– Még a spliti találkozó előtt sem?
– Akkor sem. Holott lett volna rá okom, mert a karrierem során még nem játszottam olyan sztárok ellen, amilyenek a horvát válogatottat alkotják. A pályán azonban nem azt nézi az ember, hogy a Real Madrid, a Bayern München vagy éppen a Barcelona klasszisa áll vele szemben, csak az érdekli, hogy megfékezze őket. Más kérdés, hogy Horvátország ellen már az ötödik percben hátrányba kerültünk, ami az egész meccsre kihatással volt. Ezért is kavarogtak bennem vegyes érzések a spliti mérkőzés kapcsán, mert amennyire örültem annak, hogy visszatérhettem a válogatottba, annyira elkeserített a vereség.

– A horvátoktól elszenvedett vereséget követően mi történt Telkiben?
– A legfontosabb az volt, hogy mentálisan rendbe tegyük magunkat. Azt aligha kell mondani, mennyire bántott bennünket a vereség – főleg az, ahogy kikaptunk. Az ebből fakadó csalódottságon nehezen tettük túl magunkat, a szombat délutáni edzésen éreztem először, ha az elkeseredettség nem is múlt el, lassan elkezdünk hinni abban, hogy valóban megszerezhetjük a három pontot az azeriek ellen. Két nappal a spliti mérkőzés után láttam először mosolygós arcokat... Nem csoda, hogy mindenki megzuhant, hiszen úgy mentünk ki Horvátországba, hogy meglepjük az ellenfelet. Finoman fogalmazva: nem sikerült.

– A vasárnapi győzelem gyógyírt jelent?
– Abból a szempontból igen, hogy megmutattuk, van tartásunk. Az első negyvenöt percben jól futballoztunk, amit elterveztünk, működött, három-négy gólt is szerezhettünk volna. A helyzetek alapján a szünetig el is dönthettük volna a meccset, és akkor most senki sem beszélne arról, mi volt a kilencvenkettedik percben.

– Visszanézte már az ominózus szituációt?
– Persze. Talán járt már nekünk, hogy ezúttal a javunkra tévedjen a játékvezető. Nem is tudom, hogyan éltem volna túl, ha megadja a gólt. Sajnos nemegyszer volt már részem abban, hogy csapatom az utolsó pillanatban kap egy gólt, ami mindent romba dönt. Vegyük úgy, szépített a sors.

– Még a horvátországi elutazás előtt említette, hogy a Szlovákiától elszenvedett szeptemberi vereséget követően kapta az ívet szlovák csapattársaitól Dunaszerdahelyen. Most, hogy a magyar válogatott továbbjutó helyen áll, kölcsönkenyér visszajár?
– Amikor kedd reggel beléptem az öltözőbe, megszólalni sem tudtam, mert a srácok rögtön rázendítettek, hogy köszönjük meg a három pontot a bírónak... Egyébként kedvesen fogadtak, gratuláltak a győzelmünkhöz, illetve ahhoz, hogy mindkét meccset végigjátszottam. Én nem akartam zrikálni őket, megtanultam már, hogy nem szabad előre inni a medve bőrére. Régebben beszólogattam, aztán rendre koppant az állam. Rájöttem, menet közben nem érdemes hangoskodni. Ha a vége úgy alakul, esetleg lehet, ámbár akkor meg nem illik.

– Alakulhat úgy a vége?
– Az a célunk, hogy nyerjünk Walesben! Lehet számolgatni, lehet a Nemzetek Ligája-rájátszásban bízni, de annál egyszerűbb útja nincs az Európa-bajnoki részvétel kivívásának, mint hogy győzünk Cardiffban.

– Már a spliti találkozó után kérdezni szerettem volna, hogy nem cserélt mezt horvát névrokonával?
– A lefújást követően letörten ültünk az öltözőbe, amikor egyszer csak néhányan bekopogtattak hozzánk. Köztük volt Domagoj Vida, akinek kifejezetten az én mezem kellett. Gyanítom, hogy elsősorban a vezetéknevem miatt, de így is óriási megtiszteltetésnek vettem. Úgy hallottam, magyar felmenője is van, ám nem magyarul, hanem angolul váltottunk néhány szót. Nagyon jó fej volt, sok sikert kívánt nekünk.

A két Vida
A két Vida

– A friss barátság jegyében kiegyezne azzal, ha a csoportból Horvátország és Magyarország jutna tovább?
– Nekem mindegy, hogy melyik országgal, csak jussunk tovább!

EB-SELEJTEZŐK
8. FORDULÓ
E-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–Azerbajdzsán 1–0
(1–0)
Budapest,
Groupama Aréna, 15 000 néző.Vezette: Higler (holland)
MAGYARORSZÁG: Gulácsi – Lovrencsics G., Orbán, Baráth, Korhut – Vida M. – Dzsudzsák (Nagy Dominik, 71.), Szoboszlai (Holman, 76.), Kovács I. (Sigér, 86.), Sallai – Szalai Á. Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Azerbajdzsán: Balayev – Pashaev, B. Hüseynov, Mustafazada, Rahimov – Israfilov, Qarayev, Richard (A. Abdullayev, 58.) – Ramazanov (Renat Dadasov, 85.), Sheydaev, Khalilzade (J. Hüseynov, 66.). Szövetségi kapitány: Nikola Jurcevic
Gólszerző: Korhut (10.)

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

A TOVÁBBI MENETREND
November 16., szombat
18.00: Azerbajdzsán–Wales
20.45: Horvátország–Szlovákia
November 19., kedd
20.45: Szlovákia–Azerbajdzsán
20.45: Wales–Magyarország

A CSOPORT ÁLLÁSA
1. Horvátország 7 4 2 1 14– 6 +8 14
2. MAGYARORSZÁG 7 4 3 8– 9 –1 12
3. Szlovákia 6 3 1 2 10– 8 +2 10
4. Wales 6 2 2 2 6– 6 0 8
5. Azerbajdzsán 6 1 5 5–14 –9 1
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik