H. T. 2016.01.16 11:58 Frissítve: 2016.01.16 19:39

Négyökrös szekér sem tudta megállítani – csak Sebes Gusztáv

Függetlenül a nyári Eb-szereplés eredményességétől, 2016 különleges esztendeje lesz a magyar futballnak – ez pedig nemcsak arra teremt kiváló lehetőséget, hogy a válogatott múltbeli sikereiből szemezgessünk, hanem arra is, hogy megemlékezzünk egy-egy feledhetetlen labdarúgónkról. A csodálatos kapusról, a vérbeli gólvágóról, a korszakos klasszisról, a született zseniről vagy a bohém figuráról és a többiekről is születésük évfordulóján. Elsőként az 1922. január 16-án napvilágot látó Deák Ferenc alakját idézzük fel, a népszerű Bambáét, aki – ipari mennyiségben termelve a gólokat – csaknem másfeles gólátlagig hatolt a nemzeti együttesben.

Deák kapura suhint a lengyelek (8:2) ellen a debreceni Nagyerdőben 1949-ben – négy gólig jutott (Fotó: fortepan.hu)

 

DEÁK FERENC – NÉVJEGY

Született: 1922. január 16., Budapest
Posztja: középcsatár
NB I-es csapatai: Szentlőrinci AC, Ferencváros/ÉDOSZ, Bp. Dózsa
A válogatottban: 20 mérkőzés/29 gól (1946–49)
Legnagyobb sikerei: egyszeres bajnok, háromszoros gólkirály, Gerö-(Európa-)kupa-győztes; az IFFHS az Évszázad gólkirálya címmel tüntette ki (1997)
Elhunyt: 1998. április 18., Budapest

MIT ÍR A KÖNYV RÓLA?

„(...) Hogyan lett ebből a lőrinci hentestanoncból nagy labdarúgó? Azt válaszolta: úgy, ahogy a kökörcsin kinyílik az árokparton. Magától” – eleveníti fel Réti Anna a futballt mezítláb, rongylabdával kezdő Deák Ferenc pályafutásának grundkorszakát az 1967-ben megjelent Mi lett velük? című kötetében.

Deák már igazolt kapus, atyja azonban hamarosan eltiltja a focitól, majd Ferike „kibicként” – a kapu mögött helyezkedve – vesz részt az újabb toborzón. Kapásból küldözgeti vissza a mellé-fölé szálló labdákat, ami rögvest szemet szúr a szentlőrinci trénereknek. Ő is tagja lesz a híres SZAC-nak!

A SPORTSAJTÓT LAPOZGATVA

Innentől fogva négyökrös szekérrel sem lehet megállítani a jó kötésű fiút, akit szárnyai alá vesz Danninger János hentesmester-mecénás, „a szülőnél is gondosabb gyámja”. Múlnak az évek: Deák, amikor nem játszik, a klubelnök üzemében dolgozik, amikor pedig nem dolgozik, a pályán lődözi a gólokat. Sokan állnak sorban érte, mindenekelőtt a ferencvárosiak – és még csak 1943-at írunk.

„A SZAC fennállásának legnagyobb tehetsége” sohasem fog elmenni a klubtól; „ma ő az első számú csillag a magyar égen” – hallatszik Pestszentlőrincről. Sebes Gusztáv testközelből látja a csodát (a csapat edzője ’43 tavaszán), és buzgón kommendálja a középcsatárt a válogatottba. De nem eszik olyan forrón a kását: Deáknak is végig kell járnia a szamárlétrát.

B-válogatott, Budapest-válogatott – 1943. május 16-án nyolcszor eredményes Székelyföld ellen –, katonaválogatott, és októberben már edzőmeccset játszik az A-válogatottban.

A labdarúgó népes családja körében Pestszentlőrincen
– hatan voltak testvérek (Fotó: Wikipédia)

AVAR, SCHAFFER ÉS KOCSIS ELŐTT

A háborús helyzet miatt sorra maradnak el a nagyválogatott mérkőzései 1944-ben, Bambának be kell érnie a katonaválogatottban való szerepléssel. Nem fogja vissza magát: négy meccsen 18 dugót ver be 1943–1944 őszi-téli fordulóján.

1946 különleges esztendő Deák számára, hiszen májusban az MTK, az Újpest és a Fradi mellett román, francia és olasz klubok is érdeklődnek iránta („Nincs az az arany, amelyért itt hagynám a hazámat…”, Népsport), a júliusban befejeződő ún. hosszú bajnokságot máig Európa-rekordnak számító 66 találattal zárja, októberben végre bemutatkozik a nagyválogatottban. Gallowich Tibor, mindenki Tibi bácsija állítja be a csapatba. Magyarország–Ausztria 2:0, mindkét gólt Deák szerzi.

1949. november 20-ig bezárólag 20 meccsen lép pályára a legjobbak között, és 29-szer talál a hálóba. Ez 1.45-ös gólátlagot jelent – nincsen jobb nála a magyar válogatottban a legalább tíz mérkőzésen pályára lépők közül (megelőzi Avar Ricsit, Schaffer Spécit és Kocsis Kockát is)!

BAMBA, A GERŐT NYERŐ

Utóbb már a Ferencvárost erősíti (1947 óta), 1950 nyarától pedig az újpesti Dózsát azt követően, hogy egy siófoki étteremben helybenhagy két ÁVH-st… Az ötvenes években már nem az igazi, a dekád végén a megyei I. osztályból vonul vissza.

A formahanyatlás az oka, hogy 1949 után örökre kimaradt a válogatottból? Nos, még legalább háromféle teória tartja magát. Egy: angolos stílusa nem passzolt az Aranycsapat stílusához. Kettő: az egészen a szövetségi kapitányi pozícióig (és még annál is nagyobb magasságokba…) emelkedő Sebes Gusztáv politikailag megbízhatatlannak tartotta. Három: túlságosan is gyakran nézett a pohár fenekére.

Mindezek ellenére Bamba is Gerö-kupa-győztesnek vallhatta magát a magyar válogatottban – az Európa-bajnokság tulajdonképpeni jogelődjének számító sorozat ötödik, 1953-ban véget érő kiírása még a „Deák-érában” rajtolt el 1948-ban. Puskás Öcsi tíz, ő hét góllal járult hozzá a végső sikerhez.

DEÁK-BÚCSÚ EGY GÓLLAL – 5:0 AZ OLIMPIAI BAJNOK ELLEN

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.09.21 22:29:50

Magyar válogatott SZÖLLŐSI GYÖRGY

NS-VÉLEMÉNY. Hadd ne kezdjünk e helyütt részletes felsorolásba, hogy Kovács Attila milyen elképesztő, dilettáns, szégyenteljes döntésekkel, módszerekkel, machinációkkal, otrombaságokkal írta be örökre a nevét a magyar labdarúgás történetének legsötétebb lapjaira.

2017.09.19 23:46:32

Magyar válogatott THURY GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Az UEFA szemszögéből valamennyi lépés érthető.

2017.09.18 22:48:03

Magyar válogatott SINKOVICS GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. A közönség a magyar címert szereti, a hazájáért rajong, és ezt fejezi ki minden egyes sporteseményen.

2017.09.17 23:45:14

Magyar válogatott DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. Turgenyev szerint »az egyetlen dolog, ami számít az életben, magadat a második helyre tenni«, s bár nem hinném, hogy Lajos bá és Józsi bá kívülről fújta volna a klasszikus orosz író műveit, gondolatait, tetteik mindenesetre szinkronban voltak velük.

2017.09.12 23:10:11

Magyar válogatott DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. A leginkább korrekt megoldást választotta.