Itt van Amerika
HEGYI TAMÁS 2020.07.27 17:03

Money-kűr, avagy az első igazán nagy horderejű magyar profi botrány

A magyal labdarúgás történetében az úgynevezett „Ging–Plattkó-ügy” volt az első igazán nagy horderejű profi botrány. 1920 nyarát írtuk, s ekkorra a Törekvés fedezetét és a Vasas kapusát is felmentették már a vádak alól.

A kép Angliában készült, de Budapesten is óriási érdeklődés bizonyította, hogy a futball több mint játék, az amatörizmus pedig szép álom (Fotó: Getty Images)

 

„Az első világháborút követő zavaros évek történéseinek legfontosabb mozgatórugója a pénz volt. A modern futball korában ez természetesnek számít, száz esztendeje azonban egyáltalán nem volt az. Ekkoriban még csak Angliában és Skóciában létezett profi labdarúgás, a pénzért játszott futball sokak szemében a prostitúcióhoz volt hasonlatos. A játékosokat titokban fizették, sokan pedig külföldre távoztak, hogy az ekkoriban professzionizálódó, a magyarnál kedvezőbb lehetőségekkel bíró osztrák, német, svájci, csehszlovák, olasz és spanyol futballklubok szolgálatába álljanak.”

Így foglalta össze Szegedi Péter Az első aranykor. A magyar foci 1945-ig   című könyvében azt az időszakot, amelyet a magyar labdarúgás múltjának ismerői, kutatói az álamatőrök/álamatörizmus korszakának (1919–1926) neveznek. E rövid periódusba pillantunk bele, annak is az elejébe – alább az egyik legnagyobb futballvándorunk, Platkó (gyakoribb változatban: Plattkó) Ferenc külhonba szakadásának történetét, első „légióséveit” idézzük fel a korabeli (sport)sajtó szemelvényei segítségével.

A Vasas népszerű kapusa 1919 augusztusában tíz társával együtt gondolta úgy, hogy – új életet kezdve az osztrák fővárosban – megmártózik Bécs futballsportjának tengerében. Sporthírlap: „Érdekes találkozása a véletlennek, hogy pont tizenegy játékos törte át a határzárt s játszik itt Bécsben. Egy teljes első osztályú csapattal lett tehát szegényebb a magyar sport. Ez a csapat, ha kedve kerekednék egy kis túrázásra”,   így állhatna föl: Platkó (Vasas) – Payer (FTC), Ging (Törekvés) – Pollák (BAK), Konrád I (MTK), Molnár Frigyes (33 FC) – Kollár (BTC), Konrád II (MTK), Gansl II (33 FC), Gansl I (FTC), Szabó (MTK). A WAF öttagú magyar különítménye hamar kettőre apadt, Kollár már szeptember elején hazaköltözött, Szabó Péter októberben továbbállt Nürnbergbe, és Pollák is eltűnt a gárdából, így csak Platkó és Ging József maradt meg a WAF-ban hírmondónak.

A hazai sportlapok folyamatosan nyomon követték a magyar labdarúgók bécsi szereplését, rendszeresen beszámolva a legfrissebb történésekről. A Nemzeti Sport és a Sporthírlap tudósítói nemcsak a játékosokat keresték fel Bécsben, az MLSZ és az osztrák szövetség közös bécsi értekezletén is ott voltak, ahol „az osztrákok a magyarok legnagyobb elképedésére egészen nyíltan és őszintén bevallották, hogy náluk majd minden egyesületben rendszeres anyagi támogatásban részesítik a játékosokat, ámde ők ezt nem tartják professzionalizmusnak, hanem a mai rendkívül nehéz megélhetési viszonyok, a hatalmas méreteket öltött munkanélküliség természetes folyományának”. 

Innentől kezdve nem volt nyugtuk „a Bécsben rekedt”   magyar labdarúgóknak. A Sporthírlap az   „érdekelt játékosoknál puhatolódzott megélhetési viszonyaik iránt, s a következő értesüléseket szerezte: Plattkó és Ging, akik professzionalizmusa ellen a legtöbb hang hallatszik nálunk is, Bécsben is, saját kijelentéseik szerint több ezer korona készpénzzel rendelkeztek, mikor Bécsbe jöttek, s ezért az első időben nem tartották szükségesnek, hogy állást vállaljanak, az időt inkább pihenésre használták fel. Szeptember első napjaitól kezdve azonban mindketten alkalmazásban vannak. Plattkó mint vasesztergályos s Ging mint elektrotechnikus, amit munka- és betegsegélyezési könyvvel is tudnak igazolni, s e dokumentumok bemutatását is kilátásba helyezték az esetre, ha a hivatalos vizsgálat azt megköveteli.”

A Nemzeti Sport ugyanakkor arról számolt be, hogy az elvileg kétkezi munkás Platkó Ferencnek manikűrözött a körme, ami „vasesztergályosnál kissé szokatlan”,  bár nevezett állítólag finomabb munkát végez a Francini cégnél heti 240 korona fizetésért.

Hamarosan aztán olyan hírek keltek szárnyra, hogy Platkó és Ging,  „a jeles játékosok megunták a bécsi vendégszereplést s újra beállnak a magyar football kisded hadseregébe (...) Megelégeltek a sanyarú vendéglátást s örökre búcsút mondanak a hálátlan Bécsnek.”   Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél... „Hazaszállingóznak a magyar football vándorfecskéi. Elsőnek Plattkó jött meg, aki bécsi egyesületének, a WAF-nak a legutolsó meccsén sem vett már részt a Rudolfshügel csapata ellen. Ging pénteken érkezett meg és első útja új budapesti klubjába, az NSC-be vezette, ahol a nagyszámban összegyűlt klubtagok örömmel üdvözölték Plattkóval együtt”    – számolt be róla a Sporthírlap 1919. december 15-én.

Ugorjunk egyet, egészen az 1920-as esztendő tavaszáig!

Platkó Ferenc 1923-ban, első barcelonai edzőmeccsén
– hol volt már a bécsi kaland...

Miközben javában folyt a hazai futballszövetség vizsgálata a „Ging–Plattkó-ügyben” („A Sporthírlap segítőkezet nyújt a vizsgálatnak. Olyan adatokat közölhet ugyanis, amelyek kétségtelenné teszik, hogy Plattkó Ferenc, a Vasasok nagyképességű játékosa, súlyosan vétett Bécsben az amatőrség ellen”),      Ferus meggondolta magát, és a Pesti Hírlap hasábjain kijelentette: az NSC helyett újfent a Vasasok színeiben óhajt szerepelni (1920. március 12.). Az MLSZ fegyelmi bizottsága végül májusban zárult le, éspedig Gingék részéről kedvezően, ugyanis nem nyilvánították őket profinak,  „csak sportszerűtlen magatartás miatt büntették meg őket”.   A fedezet már játszhatott is, míg „Plattkó Ferenc büntetését 1919. december 3–május 31-ig terjedőnek állapította meg a bizottság”, ami után ő is visszatérhetett a pályára a Vasas színeiben. Három bajnoki meccsen védett aztán a piros-kékeknél júniusban, noha előtte az a hír járta, hogy Koppenhágában folytatja a pályafutását.

A következő fél évben – akárcsak Ging – tagja volt az 1. Magyar Professzionalista Football Klubnak, amely 1920 augusztusában elvitte a profizmust Németországba, ám a télre szétszéledt, majd az év végén már angol profi csapatokkal (Tottenham Hotspur, Aston Villa) boronálták össze, de utóbb a szigetországba szerződés lehetősége is kútba esett. Több mint valószínű amúgy, hogy egy súlyos szabálytalanság állt Platkó újabb külföldi kalandja hátterében, a június 20-án rendezett Vasas–Törekvés bajnoki mérkőzésen ugyanis a vasutasok egyenlítő góljánál, a kapujából kifutva összeütközött Csapkay Károllyal, „s azt oly erővel találta homlokon, hogy eszméletlenül esett össze”, ezért a fegyelmi bizottság a szerencsétlen ökölcsapás(!) miatt 1920. október 15-ig felfüggesztette Platkó játékjogát.

AZ ELSŐ PROFI
A korabeli sajtó tanúsága szerint már jóval Platkóék előtt kipattant idehaza az első profi botrány. Az ügy 1909 júniusától az év októberéig húzódott, csaknem húsz tanút hallgattak ki közben, és a Magyar Labdarúgók Szövetségének fegyelmi bizottsága, majd tanácsa is kimondta a végén: játékoscsábítás történt, a vétkeseknek bűnhődniük kell. A csábító klubot, az FTC-t egy évre kizárta a játékosigazolásokból, hacsak „a klub ki nem zárja kebeléből Malaky Mihályt és dr. Fürstöt”. Malaky Mihályt, az FTC futballosztályának intézőjét a játékoscsábítás vádja alól végül felmentették, csak az átigazolási eljárás körül elkövetett szabálytalanságokért rótták meg. Dr. Fürst Zsigmondra, az FTC kluborvosára „kimondották a csábítás vétségét”, és a másodfokú ítélet szerint még az MLSZ közelébe sem engedték. Weisz Antal, a Fővárosi TC, majd a Terézvárosi TC játékosa „professzionistának nyilváníttatik és így két évig nem játszhatik amateur csapatban” (hamis orvosi igazolás és 60 korona útiköltség elfogadása, valamint az átigazolási szabályok ellen való vétség miatt) – Az Újság című lap szerint ő lett „az első magyar professzionista játékos”. Hozzá kell tenni azonban, hogy 1910 márciusában a szövetség tanácsa felülvizsgálattal élt, és megkegyelmezett Weisz Antalnak, aki később Vágó Antal néven az MTK színeiben teljesedett ki.

 

2020.08.11 21:19:44

Magyar válogatott K. T. I.

Ha az ember a véletlenre bízza a dolgot, egymillió kártyacsomagot is kinyithat feleslegesen. Biztos stratégia pedig nincs.

2020.08.10 19:44:17

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. Volt tehát szerepe nálunk az olimpiai futballtornáknak, meggyőződésem, hogy most is lenne. Biztosan van valami megoldás, hogy legalább a köztudatban ott legyen, hogy egyáltalán az öt karika jegyében is létezik a labda.

2020.08.10 14:32:46

Magyar válogatott BODNÁR ZALÁN

„Tele van a darab hazaszeretettel, hősies küzdelemmel, szerelemmel, és persze magyaros csibészséggel.”

2020.07.28 22:36:26

Magyar válogatott VOLESZÁK GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Ettől szép ez a játék – meg úgy általában a labdarúgás.