Gyász: nincs többé mágia, elhunyt Verebes József

Hetvennégy éves korában elhunyt Verebes József, a nyolcvanas évek legendás győri sikercsapatának vezetőedzője. A magyar labdarúgás egyik kivételes egyénisége edzőként alkotott maradandót. A nevesebb magyar klubok közül irányíthatta a Videotont, a Rába ETO-t, az MTK-t, a Honvédot, a Vasast és a Diósgyőrt. 1987-ben először lehetett szövetségi kapitány, majd 1993 szeptembere és 1994 júniusa között másodszor. A szakember egy ideje már súlyos beteg volt, vasárnap délután fél háromkor otthonában hunyt el. A „Mágust” az MLSZ saját halottjának tekinti. A győri stadionnál este mécseseket gyújtottak a mesteredzőre emlékező szurkolók.

hirdetés
A magyar labdarúgás egyik kivételes egyéniségét gyászoljuk (Fotó: NS-archív)

 

Verebes Józseffel a napokban még a Kisalföld készített interjút budapesti otthonában. A Mágust súlyos tüdőbetegség támadta meg, vészesen lefogyott. Alvászavar, szellemi-mentális fáradtság és hangulatingadozás is kínozta.

„Borzasztóan vagyok, semmi erőm sem maradt, az ágyon kívül tíz percig sem bírom. Nagy pofont kaptam a sorstól, nem tudom, már nem is hiszem, hogy felépülök…” – ismerte el a Mágus, aki egy hónapja még bízott abban, hogy nem olyan nagy baj, és meggyógyul.

„Józsi nemegyszer ébred úgy, hogy edzésre akar menni. Azt kérdezi tőlem: hol vannak a fiúk, hol van a csapata? A győrit azt még mindig nagyon szereti…” – mondta Marika néni, Verebes József felesége.

NÉVJEGY
VEREBES JÓZSEF
(1941. március 23.–2016. március 13.)
Klubjai játékosként: FTC, Oroszlány, BVSC, Ganz-MÁVAG, Budafok, Középítők
Edzőként: az MLSZ játékvezetőinek felkészítő edzője, Kecskeméti SC, Sülysáp, Videoton, Rába ETO, MTK-VM, Kispest-Honvéd, Győri ETO, Vasas, Diósgyőri FC, Szegedi AC, Videoton, Gödöllő, Pápai ELC, Újbuda TC, Nagytétény-Erőmű.
Két periódusban (1987, 1993–94) a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.

A vasárnap délután elhunyt Verebes József 1981 és 1986 között, illetve 1993–1994-ben irányította az ETO-t, amely első regnálása idején kétszer bajnok lett (1981–1982, 1982–1983). A győriek közönségszórakoztató, gólokban gazdag játékát jól illusztrálja az 1981–1982-es bajnokságban szerzett 102 találat – magyar élvonalbeli csapat azóta sem jutott el száz gólig. Irányításával először sikerült vidéki klubnak megvédenie bajnoki címét az NB I-ben (az 1950-es Budapesthez csatolása előtti Újpest és Csepel duplázását, illetve előbbi triplázását nem számítva).

Az 1986–1987-es idényben az előtte középcsapatnak számító (az előző szezonban hetedik) MTK-val is bajnokságot nyert, felkérték a magyar válogatott irányítására (először 1987-ben, majd 1993–1994-ben ült a nemzeti csapat kispadján).

REAKCIÓK

Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, szomorúan értesültek arról, hogy távozott a magyar labdarúgás emblematikus figurája. Hozzátette, mások mellett az MLSZ is saját halottjának tekinti Verebes Józsefet. A szövetségen kívül már az MTK is jelezte, hogy saját halottjának tekinti az egykori mesteredzőt.

 

Tizenöt éven keresztül dolgoztunk együtt, életem legszebb korszaka volt. Csodálatos edző volt, fantasztikus ember, akivel öröm volt együtt dolgozni, a barátom volt" - nyilatkozta az MTI-nek Bolla Péter, Verebes József volt pályaedzője.

 

MTK-s időszaka után rövid ideig a Kispest-Honvédot is irányította – nyolc mérkőzés után távoznia kellett, de a kispestiek bajnoki címének így is részese volt. A kilencvenes években dolgozott még a Vasasnál és a Videotonnál az élvonalban, közte a Diósgyőrnél az NB II-ben. Fehérvári edzősködését követően már csak alacsonyabb osztályú csapatoknál (Gödöllő, Pápai ELC, Újbuda, Nagytétény-Erőmű) vállalt munkát.

A nela.hu statisztikái alapján Verebes József összesen 461 NB I-es mérkőzésen vezette csapatait. Mérlege 222 győzelem–107 döntetlen–132 vereség, a gólkülönbség 833–617 – a „Mágus” győzelmi mutatója 59.76 százalékos a magyar élvonalban. A magyar válogatott szövetségi kapitányaként mérlege 3–3–8 volt.

1982-ben az év labdarúgóedzőjének választották, Győr város Pro Urbe-díjasa lett. 1987-ben mesteredzői címmel ismerték el munkásságát, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának Lovagkeresztjét.

Vasárnap este a győri szurkolói csoportok képviseletében mintegy ötven fiatal vándorolt a stadionhoz, hogy a fő tribün bejáratánál négy éve elhelyezett emléktábla előtt leróják kegyeletüket. A fiatalok mécsesekkel és görögtűzzel búcsúztak a mesteredzőtől, majd felvetették, hogy a győri stadionnak méltó névadója lehetne Verebes József.

EDZŐI KARRIERJÉNEK EGYIK CSÚCSPONTJA VOLT AZ MTK-VAL SZERZETT BAJNOKI ARANYÉREM, AMELYRŐL SLÁGER KÉSZÜLT 


hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés