Csányi Sándor: A szövetségi kapitány lehetőségei erősen behatároltak

Vágólapra másolva!
2018.04.27. 07:20
null
Csányi Sándor most már az egyesületektől várja, hogy a mennyiségi fejlesztések minőségi munkával folytatódjanak (Fotók: Szabó Miklós)
Az MLSZ-közgyűlés előtt beszélgettünk a magyar futball első emberével. Az immár FIFA-alelnök sportvezető továbbra is amondó: a 2020-as, részben budapesti rendezésű Eb-n ott kell lennünk. A sportági megújulás kereteinek általános megteremtése után viszont most már az egyesületektől is várja, hogy a mennyiségi fejlesztések minőségi munkával folytatódjanak.

 

– Már nyolc éve vezeti az MLSZ-t, s éppen az ön sportdiplomáciai karrierje bizonyítja, hogy ennyi idő alatt milyen sok mindent el lehet érni: mára az UEFA végrehajtó bizottságának tagja és a FIFA alelnöke. Hiú ábránd, hogy a futballunk egésze is ilyen ütemben zárkózzon föl?
– Az, hogy a FIFA alelnöke lettem, némi túlzással engem is meglep, időnként rácsodálkozom, miként jutottam idáig MLSZ-elnökként – mondta a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjújában Csányi Sándor. – Az édesanyám, aki nagy sportrajongó volt, igazán büszke lenne rám. Ennél nagyobb sikert ezen a pályán már aligha érhetek el, vagyis ebből a szempontból már csak lefelé vezet az út. A tréfát félretéve, természetesen azon dolgozunk évek óta, hogy a magyar futball felzárkózása is egyre látványosabb és eredményesebb legyen. Ebben kulcsszerep jut az MLSZ-nek, amely az állam által biztosított szabályok között, részben ugyancsak állami források felhasználásával vállalta az infrastruktúra újjáépítését, a zavartalan működéshez szükséges stratégia, a szabályok megalkotását, kidolgozta és működteti a versenyrendszert. Nincs még egy nemzeti futballszövetség, amely olyan mértékű munkát és felelősséget vállalt volna magára, mint az MLSZ az elmúlt időszakban, amikor építettünk ezeregyszáz új pályát, és felújítottunk további ezerhétszázat, illetve minden első és másodosztályú csapat stadionja megújul. Mára kialakult a versenyrendszer is, amelyen talán később érdemes lesz finomítani, de egyelőre megfelelőnek mondható, ahogyan a korábban napi működési problémákkal küzdő, nemegyszer idény közben becsődölő professzionális klubok financiális háttere is megnyugtató ma már a televíziós jogdíjaknak és a sportfogadásból a profi futballnak jutó bevételeknek köszönhetően. Közben a szakemberképzésben, amely szintén a mi feladatunk, a kétezertízes négyféle képzés helyett immár húsz különféle kurzuson oktatjuk az utánpótlás-, a futsal-, a kapus- és a profi edzőket, a pályakarbantartókat, a fizioterapeutákat, csapatorvosokat, illetve sportigazgatói tanfolyamot is indítunk.

A nagyobb megtekintéséhez kattintson a képre!
A nagyobb megtekintéséhez kattintson a képre!

– Vagyis az MLSZ is átérzi, milyen elképesztő a hiány a hozzáértő klubvezetőkből?
– Valóban égető probléma, hogy a nem feltétlenül hozzáértő tulajdonos és az edző között sokszor hiányzik az a felkészült és nagy tekintélyű szakember, aki a tulajdonos érdekeit szem előtt tartva irányítja az egyesület munkáját. De összegezve az előbb felsorolt eredményeket, illetve kiegészítve azzal, hogy az igazolt játékosok száma is megduplázódott első elnöki megválasztásom, kétezertíz óta, s mára meghaladja a kétszázhatvanezret, talán kijelenthetem, hogy a tíz évre vállalt munkánk nagy részét a nyolcadik év végére elvégeztük. A profik mellett az amatőr szektort is stabilizáltuk pénzügyileg, hiszen amíg a taoforrások megoldják a létesítményhelyzetet és a felszerelésvásárlást, a versenyeztetés költségeinek nagy részét átvállalta az MLSZ. A sportág azonban nem csupán belőlünk, a szövetségből áll, egyre inkább azt reméljük, hogy az immár megfelelő körülmények között működő klubok kidolgozzák és sikeresen végrehajtják a maguk stratégiáját a szakmai munka megújítására, a nézőszám növelésére és így tovább. Hogy a mennyiségi növekedés minőségi javulással folytatódik.

– Néhány kérdést hadd tegyek fel az egyébként imponáló eredménysorral kapcsolatban. Megfelelőnek mondta például a versenyrendszert, noha a tizenkét csapatos NB I-et sok kritika éri.
– Azt mondom, ez a jövő kérdése. A tizenkét csapatos bajnokság két éve nagy izgalmakat hoz. Az elnökség jó döntést hozott pénzügyi értelemben is, amikor bevezette a reformot, illetve mindenkinek fontos a kiszámíthatóság. Később talán lehet finomítani a szisztémát, mondjuk, kétezerhúsz után, a fejlesztések újabb üteme végeztével, amikor a profi csapatok stadionjában és szakmai központjában remélhetőleg mindenütt fűthető talajú pályák lesznek – akkor végre a magyar futballnak sem kell két és fél hónapra leállnia a télen, lehet több mérkőzéssel, esetleg több csapattal kalkulálni. A végleges rendszer kidolgozásához az európai profi klubokat tömörítő testület véleményét is kikérjük.

– A másik: érthető, ha az MLSZ tagszervezetein, a klubokon keresztül képzeli el és valósítja meg a reformokat. A gyerekek tömege azonban inkább az iskolákban van jelen. Az ő futballkörülményeik javítására is van terve a szövetségnek?
– Grundszerű műfüves kispályák építését tervezzük nagy számban iskolaudvarokra és iskolák környezetébe, valamint szeretnénk, ha minél több volt profi labdarúgó válna alkalmassá arra, hogy a megfelelő, C-licenc megszerzésével iskolákban oktassa a sportágat.

Csányi Sándor akkor lesz igazán boldog, ha az új Puskás Ferenc Stadionban szurkolhat válogatottunknak a 2020-as Európa-bajnokságon
Csányi Sándor akkor lesz igazán boldog, ha az új Puskás Ferenc Stadionban szurkolhat válogatottunknak a 2020-as Európa-bajnokságon

– Az iskolai foci fejlesztése visszatérő gondolat például a legsikeresebb aktív magyar edző, Dárdai Pál nyilatkozataiban, illetve a részben általa kidolgozott szakmai koncepcióban, amelyet az MLSZ állítólag kihajított az ablakon…
– A Dárdai Pál és Kovács Ferenc vezetésével, több szakember által kidolgozott, valóban sok értékes gondolatot és ajánlást tartalmazó gyűjtemény ma is olvasható az MLSZ honlapján, közzétettük, és az évek során meg is valósítottunk belőle, amit csak tudtunk. Például az iskolai futballban is, ahol, mint már vázoltam, további terveink vannak. Érdemes lesz egyébként összehívnunk egy nagy utánpótlás-konferenciát, amelyen a terület legjobb szakemberei mondhatják el, mit gondolnak optimális útnak. Érdemes sokféle véleményt meghallgatni, mert ezek sokszor egymásnak is ellentmondanak, akármilyen elismert szakemberektől származnak is. Az egyik új, meghökkentő felismerés például az, hogy a korosztályos válogatott tornákon ma az angolok a legsikeresebbek, akiknél tizenhat éves kor alatt nem is szervez hivatalos bajnokságot a szövetség.

– Szólt a nézőszámról, amelynek makacs csökkenése vagy legalábbis stagnálása szomorú futballközérzetünk egyik legfontosabb oka, és mintha főleg a klubokra hárítaná a nézőszámnövelés feladatát…
– Ez eredendően is a klubok feladata, és szerintem örömteli munka a közösségépítés. Igazságtalanok lennénk ugyanakkor, ha nem beszélnénk arról, hogy a stadionfelújítások miatt egy sor csapat hosszú ideig nem szerepelhetett, nem szerepelhet hazai környezetben. Amint mindenki birtokba veheti felújított otthonát, kiszámíthatóvá, könnyen elérhetővé és kulturálttá válik a rendszeres meccsre járás, s a nézőszámnak is emelkednie kell. A biztonsággal a legutóbbi ferencvárosi, rendkívülinek mondható rendbontás kivételével elégedettek lehetünk, s bár a verbális erőszak még a kelleténél nagyobb mértékben van jelen a pályákon, egyre inkább méltó családi program egy-egy NB I-es vagy NB II-es mérkőzés.

– Az alacsonyabb osztályokban sajnos nem csupán verbális atrocitások érik a játékvezetőket.
– Ez szomorú és megengedhetetlen, és részben indokolhatja is, hogy amíg a pályák, a játékosok, a csapatok száma emelkedik, utóbbi például nyolcezerről majdnem tizenháromezerre, nem győzzük játékvezetőkkel ellátni az amatőr mérkőzéseket, vagyis itt még van tennivaló. A profi szinteken dolgozó, részben ugyancsak profi játékvezetőink teljesítménye ugyanakkor szerintem nem marad el a nemzetközi elit színvonalától, még ha nem is lesz most magyar bíró a világbajnokságon – ahogyan, mondjuk, angol sem. Játékvezetőink felkészültsége és teljesítménye tiszteletet parancsol.

A nagyobb méret megtekintéséhez kattintson a képre!
A nagyobb méret megtekintéséhez kattintson a képre!


– Ön egyébként hivatalból végigdolgozza a vébét a helyszínen?
– Jelen állás szerint két-két és fél hétig leszek Oroszországban, ahol moszkvai FIFA-kongresszus vezeti fel a világbajnokságot. Ezalatt számos mérkőzésen az adott találkozó hivatalos FIFA-ellenőreként leszek jelen.

– Lehet, hogy már a következő vébé is negyvennyolc csapatos lesz? Elképzelhető, hogy létrejön a csillagászati összegekkel díjazott klubvébé? Máris rajtol a Nemzetek Ligája. Mi a helyzet az újabbnál újabb futball-világ-megváltó ötletekkel?

– Katarban nem lenne elég stadion a negyvennyolc csapathoz, miközben ez és még egy sor más javaslat fekszik a FIFA-tanács asztalán, bizonyos anyagokat például még ma véleményeznem kell Gianni Infantino FIFA-elnök kérésére, miután befejezzük az interjút önökkel. Nehéz jósolni, melyik elképzelésből lesz valóság.

Küldöttközgyűlés Telkiben
Ma délelőtt tíz órától a telki Global Football & Sporthotelben tartja éves rendes küldöttközgyűlését a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). A tervezett napirendi pontok között szerepel az ilyenkor szokásos beszámolók és tervek elfogadása, az alapszabály módosítása.

– Mindig hangoztatja, hogy a kicsik szószólója, továbbá a szegények és gazdagok között egyre mélyülő szakadék ellenzője a futballvilág vezető testületeiben. Van esélye a nagyok lobbija ellen? A BL szisztémája például megint a legnagyobb bajnokságok és klubok javára módosult.
– Senki sem szólalt fel és küzdött annyit az újabb változtatás ellen az UEFA végrehajtó bizottságában, mint én. Akadtak szövetségeseim, és volt, aki az ellenérdekelt oldalról is elismerte négyszemközt, hogy igazam van, mégsem sikerült megakadályozni, hogy még inkább néhány nagy bajnokság rájátszására hasonlítson a Bajnokok Ligája.

– Mikor lesz Pesten BL-döntő?
– Jövőre női BL-döntőt rendeznek a budapesti Groupama Arénában, de a férfi csúcsdöntőhöz kell egy legalább hatvanötezres stadion, s akkor is nagyobb esélyt jelent elsőre Európa-liga-döntőre pályázni.

– A kétezerhúszas Eb-re épülő új Puskás Ferenc Stadionnak tökéletesen alkalmasnak kell lennie mindkettőre. Idejében elkészül?
– Fürjes Balázs kormánybiztos úr és a kivitelezők azt ígérik, hogy igen. És az építkezést folyamatosan figyelemmel kísérő UEFA részéről sem érzek mostanában olyasféle aggodalmat, mint amilyet korábban esetleg tapasztalni lehetett.


– És vajon a magyar csapat is pályára lép a budapesti Eb-meccsek résztvevőjeként? Egy éve azt mondta a Nemzeti Sportnak, hogy kötelező a kijutás.

– Most is azt mondom, ott kell lennünk az Eb-n! Aggodalomra ad okot, hogy kevés a klubjában itthon és külföldön folyamatosan jól teljesítő válogatott labdarúgónk. Márpedig a szövetségi kapitány lehetőségei erősen behatároltak, a játékosokat a kluboknak kell felkészíteniük, a válogatottnál legfeljebb néhány nap áll a rendelkezésre a legjobb taktika, összeállítás megalkotására és begyakorlására.

– Tudom, hogy már sokat kérdezték erről, de mely érvek szóltak a leginkább Georges Leekens kinevezése mellett?
– A jelentős nemzetközi tapasztalata, amelynek jó részét válogatott csapatok élén gyűjtötte, s hogy viszonylag rövid idő alatt kellene ütőképes csapatot építenie a Nemzetek Ligája-mérkőzésekre és az Eb-selejtezőre. Nagyon várom a júniusi felkészülési meccseket, és azt, hogy folytatódjon a javuló tendencia, amely a kazahok elleni mérkőzés után a skótok elleni találkozón nyújtott magyar játékot jellemezte.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik