SZÖLLŐSI GYÖRGY
SZÖLLŐSI GYÖRGY
2017.02.14 06:45 Frissítve: 2017.02.14 21:43

Csányi Sándor: A 2020-as Eb-re szinte kötelező a kijutás

A magyar labdarúgás első embere, Csányi Sándor élete legszebb élményei közé sorolja a válogatott győzelmeit, és elmondja, miként hozta meg a Storck-csapat sikereit befolyásoló döntéseit, szóba kerülnek Dárdai Pál és a ferencvárosi vezetők kritikus üzenetei, az edzőképzés és a fizetési sapka.

Csányi Sándor szerint a szorgalmas, felkészült embereket (Fotó: Szabó Miklós)

 

– A férfi labdarúgó-válogatott egymás után kétszer is az Év csapata lett Magyarországon újságírók százainak voksolása alapján. Ez olyasmi, ami évtizedeken át elképzelhetetlen lett volna. Mit szól hozzá, és lát-e reményt arra, hogy belátható időn belül újra esélye legyen a válogatottnak az Év csapata-címre?
Ezek a sikerek az elmúlt öt-hat év munkáját koronázták meg, hosszú folyamat volt eljutni odáig, hogy karakteres játékstílus jellemezze a válogatottat, amely jó meccseket is eredményezett, és a sikeresen megvívott Eb-selejtező után következett a pótselejtező, majd a franciaországi Európa-bajnokság emlékezetes mérkőzései – kezdte a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjúját Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke. – Nem állíthatjuk azonban, hogy minden világversenyre képesek leszünk kijutni, ez a nálunk sokkal jobbaknak sem sikerül mindig, de még talán ezeknél a nagy sikereknél vagy az Év csapata-címnél is fontosabb, hogy közben a hátország, az utánpótlás erősödjön.

Figyelni kell a magyar kötődésű fiatalokra is

És erősödik? Szalai Ádám például úgy látja, hogy nemigen toporognak fiatal tehetségek a válogatott öltözőjének küszöbén...
Valóban megoszlanak erről a vélemények. Sok tehetség futballozik Magyarországon, de én is úgy látom, hogy nem érkezik elég fiatal például az alacsonyabb osztályokból, kevesebb, mint a legjobb bajnokságokban, mintha nem mindenkit fedeznének fel nálunk. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy bár az akadémiák különböző színvonalon végzik munkájukat, egyre több fiatal tehetség játszik az NB I-ben és NB II-ben, és közülük jó néhányan helyet követelnek maguknak a válogatottban is. Továbbá az ifjúsági válogatottjaink tavaly az U17-es és az U19-es korosztályban is kivívták, hogy az idén az elitkörben játszhassanak Eb-selejtezőt.

Azt mondta, lehetetlen minden világversenyre kijutni, s valóban, az elmúlt évtizedek ismeretében inkább az a csoda, ha olykor mégis sikerül. De mi a helyzet a kétezerhuszas Eb-vel, amelyen itthon is játszhatna csoportmeccseket a magyar válogatott?
Nos, erre az Eb-re szinte kötelező a kijutás... Sohasem rendeztünk még Európa-bajnokságot, és az után az eufória után, amely a csapat franciaországi szereplését kísérte, megérdemelné a közönség. Óriási lökést adna az egész sportágnak a sikeres hazai szerepelés, már most meg kell kezdeni beépíteni a csapatba azokat a fiatalokat, akikre kétezerhúszban számíthatunk.

EGY KÉRDŐÍV TIZENEGY PONTBAN
Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor véleménye interjúnkban olvasható. De mit gondol ön? Elmondhatja álláspontját  például arról, hány  csapatos is legyen az NB I és az NB II, szükséges-e a külföldi játékosok számának szabályozása, sok vagy kevés az MTVA által  közvetített két-két meccs hétvégente? Töltse ki az MLSZ kérdőívét, amely keddtől elérhető a kerdoiv.mlsz.hu oldalon. A szövetség mindenkit arra biztat, mondja el véleményét a stílszerűen tizenegy pontból álló kérdőív segítségével.

Akár honosítás árán is? Talán még mindig nem fordítunk kellő energiát arra, hogy határon túli magyar családok tehetséges gyerekeit, vagy a világszerte fellelhető, magyar gyökerű futballista fiatalokat hazacsábítsuk...
Kis ország vagyunk, szükségünk van minden tehetségre, érkezzen akár Romániából, Németországból vagy bárhonnan, minden támogatást megadunk ahhoz, hogy külföldön futballozó magyar kötődésű fiatalok a magyar labdarúgás hasznára lehessenek.

Kétezerhúszra nemcsak csapatot, hanem új nemzeti stadiont is kell építeni. Azt látjuk, hogy a régi Népstadion eltűnt, de mikor kezdődik el és főleg mikor fejeződik be az építkezés?
Március elején aláírják a megállapodást a kivitelezésről, és kétezertizenkilenc novemberében szeretnénk megrendezni a nyitó meccset. Vagyis egy kicsit késve, de még idejében.

Ezt a hangulatot kell visszahozni Magyarországra – 2020-ban biztosan

Micsoda Eb-éjszaka volt! bolyongás a tengerparton

Amikor Franciaországban újra és újra gólt lőttünk a portugáloknak, és biztos volt, hogy továbbjutunk a csoportból, amit több tízezres létszámú magyar szurkolósereg ünnepelt a helyszínen, úgy gondolta, hogy megérte belevágni az MLSZ-elnökösködésbe?
Ennél is erősebb érzések kerítettek a hatalmukba. Minden túlzás nélkül állítom, azok a napok, amelyeken a pótselejtezőket és az Eb-meccseket vívtuk, életem legboldogabb napjai közé tartoznak. És bőven kárpótoltak minden korábbi nehézségért, szurkolói kritikáért, „buziemeleszezésért", amelyeket el kellett viselnem. A szép emlékek közül is kiemelkedik a marseille-i fieszta. Hajnali három-négy óra körül a szurkolók ünneplése, amely felhallatszott a szállodába, engem is a tengerpartra csábított, a lányom aggódott is, amikor a telefonja jelezte neki a mindkettőnknél letöltött alkalmazás révén, hogy elhagytam a hotelt, és a kikötőben bolyongok. Nagyszerű volt együtt ünnepelni a szurkolókkal.

Az ön nemzedéke a marseille-i katasztrófára is jól emlékszik.
Valóban, rettenetes emlék az 1970-es világbajnokság pótselejtezőjének elbukása. Magam a hatvanas évek elejétől követem a futballt, az elsők között volt fekete-fehér televíziónk Jászárokszálláson, mert amikor azzal a kérdéssel szembesültek a szüleim, hogy bútort vásároljunk-e vagy tévét, én az utóbbit választottam, természetesen a foci miatt. Aztán amikor Budapestre kerültem, a kettős rangadók jelentettek óriási élményt. Azóta vágytam erre a hangulatra, amely a múlt nyáron végre visszatért...

Melyik gratulációnak örült a legjobban?
Rengeteg volt, nem tudnék egyet kiemelni, de azt igen, hogy a nemzetközi futballvilágban megnőtt Magyarország tekintélye, bárkivel beszélek, szóba kerül a válogatott Eb-sikere.

Az Eb-kijutást megelőző pótselejtező előtt szinte az egyedüli ember volt az országban, aki bízott Bernd Storckban. Mi győzte meg, amikor feltétlen bizalmat szavazott neki a kívülállók számára sok vészjósló jel ellenére?
Szeretem a komoly, felkészült, szorgalmas embereket. Már az U20-as világbajnokság is azt üzente, hogy tud csapatot építeni, és sportigazgatóként a munkaidejét messze túllépve foglalkozott az utánpótlással. Amikor szövetségi kapitány lett, azt kértük tőle, hogy vigye tovább azt a stábot, amellyel Dárdai Pál dolgozott, s akkor ő ezt el is fogadta. A pótselejtező előtt azonban találkozót kért tőlem, és azt mondta, változtatni szeretne. Mint mondta, akkor tudunk kijutni az Eb-re, ha meghozhat bizonyos döntéseket. Ezzel nehéz dilemma elé állított engem is, ám látnom kellett, hogy a saját karrierjét is kockáztatja, éreztem a felelősségvállalást, ezért helyt adtam a kérésének, és ez végül jó döntésnek bizonyult.

A kijutás után pedig az MLSZ egészen kétezertizennyolcig meghosszabbította a kapitány szerződését, ami akkor szintén elég vakmerő húzásnak tűnt. Kockázatos, de megtérülő üzleti befektetésnek tekinthetjük, ami történt?
Inkább pszichológiai döntésnek mondanám. A szakirodalom is azt állítja, hogy ha valakinek az előmenetele, díjazása közvetlenül függ a teljesítményétől, bizonyos kockázatos, de jó döntéseket nehezebben mer meghozni, mert szorong a lépései várható következménye miatt, a nagy tét megbéníthatja a kreativitást. Arra törekedtünk, hogy Bernd Storck ne érezze azt, hogy a léte, az állása az Eb-től függ, hogy tudjon nyugodtan, bátran dolgozni, mert abban azért szinte biztosak lehettünk az addigi munkája alapján, hogy nagy csalódást nem fog okozni.

Nem tart-e mégis attól, hogy ha Bernd Storck – amint ez a szövetségi kapitányokkal azért Magyarországon rendre megesik – megbukik, kényelmetlenné válik a helyzete sportigazgatóként is? Nem tették-e fel túlságosan is egy lapra az MLSZ szakmai irányítását azzal, hogy a német szakember nemcsak a nagyválogatott, hanem az utánpótláscsapatok, sőt a teljes szakmai koncepció felelőse?
Természetesen a magyar futball és a magyar válogatott érdeke az elsődleges, tehát döntéseinket továbbra is ez az elv fogja meghatározni, de jelentős hibákat kellene Bernd Storcknak elkövetnie ahhoz, hogy megvonjuk tőle a bizalmat. A kollégáimmal hosszú távon szeretek tervezni, a banknál is tíz, de inkább húsz éve dolgozom együtt azokkal, akik a legfontosabb pozíciókat betöltik. Ha azt látom, hogy valaki a mindennapokban becsületesen és sikeresen dolgozik, akkor az esetleges, mindenkinél előforduló kisebb hibák is beleférnek.

Miért döntöttek úgy, hogy az edzőképzést, amely a magyar futball megújulásának kulcsa lehet – de az elmúlt évtizedekben, amióta az UEFA és az MLSZ átvette a Testnevelési Egyetemtől, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket –, ugyancsak német szakember kezébe adják? Máris hallani a méltatlankodást...
Az elmúlt években sokat fejlődött az edzőképzésünk, nagyszerű képzési anyagokat készített a Szalai László által vezetett stáb. Azok az edzők, akik ezek alapján készítik fel a csapatukat, jó úton járnak. Bármennyire hasznosak azonban ezek az anyagok, a magyar edzők gyakorlati munkáján nem érződött kellően a hatásuk. Ami miatt úgy gondoltuk, hogy a Jörg Daniel, Sisa Tibor német-magyar kettősre bízzuk az edzőképzés irányítását, az az volt, hogy a felmérések szerint a hazai edzések intenzitása, minősége még mindig jócskán elmarad az európai élcsapatok edzésein tapasztaltaktól. És talán jobban elfogadják az instrukciókat a magyar kollégák is olyasvalakitől, aki tizenöt évet töltött a német edzőképzésben.

Vitáznak a legjobb edzők? Ez teljesen természetes!

Egy-egy nyilatkozat és kiszivárgott információ arról árulkodik, hogy a korábbi magyar sikerkapitány, Dárdai Pál és az MLSZ, illetve Bernd Storck, a korábban sportigazgatónak Dárdai által javasolt új kapitány viszonya már nem felhőtlen. Ön is visszaszólt egyszer Dárdai egyik Eb utáni nyilatkozatára reagálva, hogy a vb-selejtezőn csak a továbbjutás lehet a cél.
A válogatott sikerében több szövetségi kapitány munkája benne van Egervári Sándortól Pintér Attilán és Dárdai Pálon át Bernd Storckig. Ami a szakmai teljesítménye mellett Dárdai szerepét talán kiemeli, az az, hogy a teljesen újszerű, nyílt kommunikációra épülő magatartása visszaadta a hitet a játékosoknak és a szurkolóknak is abban, hogy sikerülhet. Ez nagyon fontos, hiszen a meccsek nagy része is fejben dől el. A történtek után teljesen érthető, hogy Pali kitüntetett figyelemmel kíséri a válogatott munkáját és eredményeit, de azt se felejtsük, hogy a pótselejtezőre és az Eb-meccsekre már új stábbal készült a csapat. Azért szólaltam meg, mert úgy éreztem, hogy sokan ezt figyelmen kívül hagyják és leértékelik Bernd Storck munkáját. De különösebb ellentétet nem tapasztalok, tudtommal rendszeresen beszélnek egymással az urak, a véleménykülönbség pedig normális jelenség. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a válogatott és Dárdai Pál is sikeres legyen.

Az Év edzője-választáson Dárdai ismét megelőzte Storckot, s ön akkor is fontosnak tartotta, hogy kiálljon a jelenlegi kapitány mellett, pedig ő el sem ment a díjátadó gálára, amelyre az Év csapatának edzőjeként hivatalos volt, jóllehet, az edzői kategóriában megint nem került be a legjobb három közé.
Engedélyt kért tőlem a távolmaradásra, és ehhez hozzájárultam. Azért szóltam a gálán róla külön is, mert az elmúlt év lezárásakor igazságtalannak éreztem volna, ha éppen azt az embert nem említjük meg, akinek a csapata a legnagyobb örömet szerezte az embereknek kétezertizenhatban. Ez nem jelenti azt, hogy nem ismerem el és értékelem nagyra a többi díjazottat.

Dárdai Pál azt is mondta, hogy a magyar futball nem tudott élni az Eb által felkínált új helyzettel, és a szurkolókat nem tudta átmenteni a bajnoki mérkőzésekre.
Ebben igaza is van, ha csak a klubmeccseket vesszük. Volt egy javaslata, hogy az első három fordulóban a klubok engedjék be ingyen a szurkolókat, próbáljuk így továbbvinni az Európa bajnoki hangulatot. Az MLSZ egyetértett ezzel a kezdeményezéssel, és ezt kommunikáltuk is, a csapatok azonban nem voltak partnerek az ötlet megvalósításában. A kevés néző a sikeres Eb után nekem is csalódás.

NAGY PÁLYÁN

Csányi Sándor (63) pénzügyi diplomájának megszerzése után a Pénzügyminisztériumban dolgozott, közben újabb közgazdasági diplomát, majd egyetemi doktori címet szerzett. Már a korai nyolcvanas években kapcsolatba került a pénzügyek mellett másik fontos szakterületével, az élelmiszeriparral, amikor osztályvezető lett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Hamarosan visszatért a bankvilágba, 1986-ban a Magyar Hitelbank, majd az Országos Kereskedelmi és Hitelbank egyik vezetője lett. 1992-ben a OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójává nevezték ki, átalakította a bank vezetését, majd jelentős tulajdonrészt szerzett a vállalatban. Volt a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, a Malév felügyelőbizottságának elnöke, a Europay, a Tiszamenti Vegyiművek Rt., a Matáv Rt. igazgatótanácsának tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Vállalkozók Országos Szövetsége társelnöke, 2003-tól a Prima Primissima-díj kuratóriumának elnöke. A Mol Rt. igazgatóságának alelnöke. Magyarország leggazdagabb emberének számít, jelentős magánbefektetései révén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar meghatározó szereplője, a Mol-Pick Szeged kézilabdacsapat tulajdonosa. Számos szakmai díj és elismerés után 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét. 2010 óta az MLSZ elnöke, 2015-ben az UEFA végrehajtó bizottságának tagjává választották.

 

Az elnöki interjúkban évek óta visszatérő elem, hogy a sok pozitívum mellett tartós probléma a magyar bajnoki mérkőzések alacsony nézőszáma. Az MLSZ kétezertízes terveiben egészen más szerepelt. Hogy látja azóta az okokat, milyenek a kilátások a jövőre?
Igen, itt a legnagyobb a lemaradásunk a terveinkhez képest. Az okokat folyamatosan kutatjuk, és nem könnyű egyértelmű válaszokat adni. Vannak klubok, amelyek nagyszerű marketingtevékenységet folytatnak, mégsem jönnek a szurkolók, mások nem fordítanak nagy figyelmet erre, az átlagnézőszámuk mégis a jobbak között van. A játék minősége és a siker a legfontosabb tényező, de itt sem mindig közvetlen az összefüggés. Bízunk benne, és erre stratégiát is kidolgozunk, hogy ha elkészülnek az új stadionok, mindenütt befejeződik a rekonstrukció, és hazatérhetnek a klubok meg a szurkolók a megújult, korszerű pályákra, elindulhat a nézőszám növekedése. Azért is várom ezt, mert kimondottan jó mérkőzéseket is lehet látni a magyar bajnokságban.

Nincs helye a konkrétumok nélküli vádaskodásnak

Ha a nézőtéri erőszak, rasszizmus visszaszorulását nézzük, sikeres volt a beléptetés, a jegyvásárlás szigorítása, amely azonban rengeteg buktatóval jár, és klubonként nem is egységes, sokan a nézők elriasztását látják a szigorításokban. Nem kellene megkönnyíteni a bejutást a pályákra? Örülni, ha valaki még egyáltalán meccsre akar menni, s nem megnehezíteni a dolgát?
A személyi azonosítást a sporttörvény írja elő a sporteseményeken. A válogatott mérkőzéseken is kötelező, mégis megtelik a stadion. Az viszont igaz, hogy a klubok a szigorúságot tekintve eltérhetnek a kötelező minimumtól, különbözők a megoldások, az egyesületek gyakorlatán is változtatni kell. Nagyon fontos, hogy meccsnapon is kényelmesen lehessen jegyet venni. A női, ifjúsági, illetve a kockázatmentes felnőtt profi mérkőzéseken az azonosítástól is eltekintenék. A szurkolókkal is törekedni kell a kompromisszumra, mert rengeteget tehetnek hozzá egy csapat teljesítményéhez, nagy részük lehet a sikerben.

Az MLSZ elnöke a kényesebb kérdésekre is válaszolt (Fotó: Szabó Miklós)

Ezzel talán a Fradinak üzen? A legélesebben nyilván a Ferencváros esetében vetődik fel ez a kérdés a szurkolók makacs távolmaradása és az úgynevezett vénaszkenner miatt. De ha már itt tartunk, mi a véleménye a Ferencváros edzőjének, vezetőinek a játékvezetőket, az MLSZ működését érintő kritikáiról?
Senki sem gondolja, hogy a játékvezető munkáját nem lehet kritizálni, de a pályán, meccs közben a játékosnak és az edzőnek be kell tartania a szabályokat, vagy ha megszegi őket, viselnie kell a következményeket. Másrészt nem az a probléma, hogy kritika érte a játékvezető munkáját, hanem hogy elhangzott, „valakik" eldöntötték, hogy a Ferencváros nem lehet bajnok. Vagyis bűncselekménnyel vádoltak meg „valakiket". Ha bűncselekményt feltételeznek, tegyenek feljelentést! De így nem lehet tudni, hogy a játékvezetőkre, a játékvezetői bizottságra, az MLSZ elnökségére vagy kire vonatkozik ez a kijelentés, ha lehetne tudni, akkor hamis vád miatt mi kezdeményeznénk büntetőeljárást. Ezért úgy gondolom, hogy gyáva dolog az efféle, nem konkrét vád megfogalmazása, arra viszont sajnos alkalmas, hogy lejárassa az egész magyar labdarúgást, megkérdőjelezze a bajnokság tisztaságát. A bajnokságét, amelyet legutóbb éppen a Ferencváros nyert meg, tehát nemcsak a vetélytársak erőfeszítéseit, eredményeit értékeli le egy-egy ilyen ferencvárosi vezetői nyilatkozat, hanem a saját bajnoki címét is. Ráadásul régi tapasztalat, hogy a játékvezető bírálata általában a saját felelősségről és hibákról próbálja elterelni a figyelmet.

Javaslatokat is megfogalmazott a Ferencváros. Szeretnének például „leiratkozni" Kassai Viktorról.
Az MLSZ minden jobbító szándékú javaslatot örömmel vesz és megfontol, ami a sportág szereplőitől, a kluboktól, a szurkolóktól érkezik. Az UEFA játékvezetői konvenciója viszont, amelynek a szabályait magunkra nézve kötelezőnek ismertük el, ilyen megoldást nem tesz lehetővé, s ez nem is lenne helyes, hiszen ha egy játékvezető valós okot adna arra, hogy egy csapat bojkottálja őt, nem egy, hanem az összes klubtól távol kellene őt tartani.

A magyar futballisták, edzők helyzete korábban bizonytalan volt, a fizetések számos klubnál akadoztak, elmaradtak, ami kétségtelenül a teljesítmény rovására ment, és táptalajt adott a fogadási csalásoknak, ám amióta a televíziós jogdíjakból és a szerencsejátékból érkező bevételek stabilizálták a klubok anyagi helyzetét, és még a másodosztályban is horribilis fizetésekről lehet hallani, nem javult a magyar csapatok nemzetközi szereplése, sőt talán romlott. Ez egyfajta elkényelmesedés? Már külföldről is inkább hazajönnek a langyos, de jól fizető bajnokságba a játékosaink. Az egyre növekvő bérek pedig egyfajta licitálásba kényszerítik a klubvezetőket. Mit gondol erről, és mi lehet a megoldás? Fizetési sapka?
Néhány klubnál túl sok a játékos, a béreknek még mindig körülbelül harminc százalékát fizetik ki olyanoknak, akik egyáltalán nem játszanak, sok helyen nagyobb létszámú a keret, mint a nagy nyugati csapatoknál. Nem látok továbbá szolidaritást a klubvezetők között, hagyják magukat zsarolni és egyre feljebb tornászni a fizetéseket, bizony sok játékos túl van fizetve. Gondolkodunk a fizetési sapka bevezetésén, de ez még csak csírájában lévő kezdeményezés.

A pénzeket azonban nemcsak a hazai, hanem a külföldi piac is felfelé húzza, Kína megjelenésével például már a leggazdagabb európai klubok sem versenyképesek többé.
Ez igaz, de azért nem leszek szomorú, ha tehetséges játékosaink tömegesen igazolnak majd külföldi élklubokba, persze ha játszanak is. Egyelőre talán nem ez a legnagyobb veszély...

Ha három döntést kellene kiemelnie majd' hétéves elnöki tevékenységéből, amelyekre a legbüszkébb és hármat, amelyeket később megbánt, melyek lennének ezek?
Büszke vagyok a TAO-rendszer adta lehetőségek hatékony kihasználására, vagyis arra, hogy megépítettük az ezredik új futballpályát is, hogy a csapatok száma hétezerről tizenkétezerre, az igazolt futballisták száma százezerről több mint a duplájára emelkedett, s ebben a munkában az MLSZ-re hárult a legnagyobb feladat a sportágon belül és a többi sportág TAO-fejlesztéseit tekintve is. Ennek köszönhetően kétségtelenül nagyot fejlődött az utánpótlásfutball is kiegészülve az OTP Bank Bozsik-programmal és legújabban a legnagyobb egyéniségeket feltérképező Bozsik-bajnokok programmal, amitől még több gyerek bekapcsolódását várjuk a sportágba. Siker továbbá, hogy stabilizáltuk a profi klubok anyagi helyzetét. Igaz, csapataink büdzséje a nemzetközi középmezőnyt sem éri még el, de legalább olyan nem fordul már elő, hogy egy klub a gazdasági problémái miatt nem tudja befejezni a bajnokságot. A harmadik helyen a válogatottal kapcsolatos jó döntéseket említeném, amire talán büszke lehetek, de szólhatnék a női futball vagy a futsal területén végzett, máris látványos eredményeket hozó munkánkról is. És amit megbántam? A beléptetési rendszer bevezetése túl szigorúra sikerült, sajnos emiatt veszítettünk el szurkolókat. Másutt viszont talán éppen az volt a hiba, hogy túl óvatosak voltunk, a külföldiekkel szemben a fiatal magyar játékosok beépítésére vonatkozó szabályokat előbb is bevezethettük volna, s esetleg a szakmai megújulást is segíthették volna gyorsabb és radikálisabb döntések.

Versenyképes klubcsapatokra és bajnokságra van szükség

Amikor elnök lett, azt mondta, a cégei vezetését részben átengedi a kollégáinak, hiszen a futballhoz sok időre lesz szüksége. Hogyan alakult az arány az elmúlt években, főként miután az UEFA végrehajtó bizottságának tagjaként a nemzetközi feladata is egyre több?
Az elnökségem első időszaka sok időt felemésztett, és ismét sok dolgom van a futballal, amióta az UEFA végrehajtó bizottságának tagja lettem. Ráadásul az amatőr és utánpótlás-bizottság vezetése után a német elnök lemondásával a nemzeti válogatottak bizottságának is az elnöke lettem, ami sok munkával jár. Az OTP-nél szívesen adok át döntéseket a kollégáimnak, szerencsém van, kitűnő helyettesek, igazgatók, fiókvezetők dolgoznak a bankunknál. A magánbefektetéseimet pedig legnagyobb fiam, Attila tartja kézben, és kiválóan végzi a munkáját. Ráfordított időben az első helyen még mindig az OTP áll, aztán az UEFA és az MLSZ, majd minden más.

Az UEFA vezetőségében a kis államok szószólójának számít, harcol a gigakluboknak a BL-t bekebelezni szándékozó tervei ellen, jelentős szerepet játszott az ugyancsak a kicsik képviselőjének tartott szlovén Aleksandar Ceferin megválasztásának előkészítésében is, és összefog egy egyre bővülő közép-európai együttműködést. Mi ennek a lényege?
Sikerült tető alá hoznunk az együttműködést a lengyel, cseh, szlovák, szlovén, osztrák, német, svájci, liechtensteini szövetséggel, rendszeresen találkozunk, egyeztetünk a döntések előtt. Aleksandar Ceferin jó választás volt, legfőbb elve az abszolút transzparencia, ami ráfér a nemzetközi futballra, a FIFA és az UEFA megtépázott tekintélyét helyre kell állítanunk.

Kétezerhúszban úgy fejezheti be második ötéves ciklusát, hogy harminc év után kint voltunk legalább egy világversenyen, jószerével minden magyar csapat pályája megújult a válogatottól a kis falvakig, és Eb-meccseket rendeznek Magyarországon. Mit szeretne még elérni a magyar futballban addig?
Mint mondtam, a hazai Eb-mérkőzések egyik résztvevőjeként a magyar válogatottat szeretném látni, az fantasztikus élmény lenne az egész országnak. Emellett olyan utánpótlás-nevelésben bízom, amely folyamatosan garantálja a magyar labdarúgás sikereit, ehhez pedig nemzetközi mércével is versenyképes bajnokság és klubok is kellenek.

2020.10.19 19:07:12

Magyar válogatott VINCZE ANDRÁS

NS-VÉLEMÉNY. Babonás érzelmek kerítik hatalmába az embert.

2020.10.15 20:11:45

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Többen sokkal jobb futballisták, mint amilyennek látszottak.

2020.10.15 12:44:21

Magyar válogatott P. K.

A magyar válogatott két vereség után Izland ellen nyerhet először az új Puskás Arénában.