„Arannyal felérő bronz”, bajnoki ezüstök - egy fiatal éremhalmozó portréja

Vágólapra másolva!
2011.10.10. 13:31
null
Korcsmár a svédek ellen volt másodszor válogatott <br />(Fotó: Szabó Miklós, archív)
Címkék
A válogatott játékosokról szóló portrésorozatunkban – Szalai Ádám, Koman Vladimir, Elek Ákos és Stieber Zoltán után – ezúttal nemzeti csapatunk legutóbbi újoncát, az Izland ellen debütáló, és az Egervári-csapatban már három mérkőzést játszó Korcsmár Zsoltot mutatjuk be. Ebben segítségünkre volt az édesapja, aki mesélt fia eddigi pályafutásáról. Nem célunk sztárolni a fiatalembert, csupán azt szeretnénk, hogy Olvasóink lássák, miként lett válogatott labdarúgó a komlói kisfiúból. &nbsp;

VOLT KITŐL ÖRÖKÖLNIE A FUTBALLTUDÁST

Nem esik messze az alma a fájától – nos, ez a mondás igaz a magyar válogatott jelenlegi keretének több játékosára (lásd ­­­„Alma és fája" című keretes anyagunkat), köztük történetünk főszereplőjére, Korcsmár Zsoltra is, hiszen neki is futballista az édesapja, méghozzá aktív labdarúgó, jelenleg a Magyarszék játékosa.

Idősebb Korcsmár Zsolt – már ha szabad ­­­„idősebb" jelzővel illetni az 1966-os születésű, tehát 45 éves apukát – Komlón kezdett el futballozni, középhátvédet – akkori elnevezéssel söprögetőt – játszott, a kilencvenes években már ő volt a csapat kapitánya, tagja volt az 1996–1997-es szezonban az NB III Dráva-csoportjában bajnoki címet nyerő együttesnek, amely a Büki TK ellen sikerrel megvívott osztályozóval feljutott az NB I B-be. Id. Dárdai Pál volt annak a gárdának a vezetőedzője, házi gólkirálya pedig a később egyszer a magyar válogatottban is szereplő Pest Krisztián.

Korcsmár Zsolt már túl a harmincon egy szezont lehúzott az NB I B-ben, majd 1998 nyarán az NB III-as Dombóvárhoz igazolt, ezután pedig alacsonyabb osztályban, többek között Sásdon, Bogádon, Magyarszéken futballozott, sőt gerincműtét miatt két évet ki is hagyott. Legutóbb a megye egyes Szászvári SE-nél volt játékos-edző, de az edzősködést nem tudta összeegyeztetni a munkájával, így a nyáron visszatért a Magyarszéki Önkormányzat SE csapatához, és most a megyei II. osztály Czibulka-csoportjában szereplő együttes játékosa.

KORCSMÁR ZSOLT – NÉVJEGY
Született:1989. január 9., Komló
Magasság/testsúly:188 cm/83 kg
Csapatai:Pécsi Góliát FC (1995–1998), Komlói Góliát FC (1998–2000), Pécsi MFC (2000–2002), Újpesti TE/Újpest FC (2002–2010), SK Brann Bergen (norvég, 2010–)
Válogatottság:A-válogatott: 3/–, U21: 8/2

Második gyermeke, Zsolt 1989. január 9-én született, és már egészen kiskorában a labda bűvöletében élt: még járni sem tudott, de már lefoglalta magát a lasztival. Nagycsoportos óvodás volt, amikor Komlón, Czár Imre kezei alatt elkezdett futballozni, és egy dombóvári tornán felfigyelt rá Erdei Károly,a Pécsi Góliát FC edzője, ő hívta a pécsi utánpótlás-nevelő klubhoz a kis Korcsmár Zsoltit. Zsolt kilencéves koráig játszott itt, aztán megalakult a Komlói Góliát FC, ahol Zsolt édesapja volt az egyik edző, így átigazolt szülővárosa utánpótlás-nevelő egyesületébe. Két évvel később viszont visszatért a megyeszékhelyre, és a Pécsi MFC játékosa lett.

­­­„Összefutottam egyik jó ismerősömmel, barátommal, Bagoly Árpáddal, aki a PMFC utánpótlásánál edzősködött. Beszélgettem vele többször is, megnéztem az edzéseit, és úgy láttam, hogy nála sokkal jobbak a feltételek, mint nálunk Komlón. Úgy gondoltam, hogy Árpi kezei alatt Zsolt jobban tud fejlődni, így tizenegy éves korában átigazolt a PMFC-hez. Továbbra is itthon, Komlón tanult, edzésre járt be Pécsre" – mesélte Korcsmár apuka.

ALMA ÉS FÁJA

A válogatott jelenlegi keretében akad néhány olyan labdarúgó, akinek az édesapja isismertebb futballista volt.

Korcsmár Zsoltapukájáról ebben a cikkben olvashatnak, aStieber Zoltánrólszeptemberben megjelent portréban a középpályás papája, Stieber József – aki 1973 és 1975 között az NB I-ben, a Haladásban játszott – mesélte, hogy a szombathelyi klubban együtt futballozottKirály GáborésHalmosi Péterédesapjával, míg VeszprémbenCsernyánszki Norbertapukájával, Sándorral.

Király Ferenc a hetvenes-nyolcvanas években másfél évtizedig szolgálta a Haladást, az élvonalban több mint 250 bajnokin szerepelt, Halmosi Zoltán szintén meghatározó tagja volt a Halinak, 1967 és 1979 között több mint 300 NB I-es meccsen lépett pályára, és 11-szer húzta magára az A-válogatott címeres mezét (egy gólt szerzett, 1969 novemberében Írország ellen talált be, ezen a találkozón a ferencvárosi Szűcs Lajos volt a fedezetpárja, előttük a csodás újpesti ötös fogat – Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Zámbó – játszott!).

Lipták Zoltánédesapja (ugyancsak Zoltán) fénykorában, 1981 és 1989 között 195 bajnokin játszott a Salgótarjáni BTC-ben – a hetvenes években még az élvonalban szereplő tarjáni együttes ekkor már csak másodosztályú, aztán a nyolcvanas évek végén NB III-as volt –, majd közel a negyvenhez a Salgó Öblös Faipari SC NB III-as együttesében futballozott együtt a fiával, még mielőtt ifjabbik Zoltán 2002 nyarán Szolnokra szerződött volna.

Koman Vladimirédesapja Magyarországon szintén a másodosztályig vitte (róla bővebben a Komanról szóló portréban olvashatnak), mígSándor Györgypapája, Sándor István – aki jelenleg a Győri ETO FC egyik pályaedzője, de leginkább a Stadler FC vezetőedzőjeként volt ismert – az egykori Szovjetunióban alsóbb osztályú csapatokban futballozott.

DOBOGÓS HELY A PÉCSIEKKEL

Korcsmár két évig játszott a Pécsi MFC-ben, és szép sikereket ért el a csapattal. A 2001–2002. évi kiemelt serdülőbajnokságban, az U13-as korosztályban a PMFC megnyerte a Nyugati csoport küzdelmeit, és bekerült a négyes döntőbe, amelyben a másik három csoport bajnokával (a Ferencvárossal, a Győri ETO FC-vel és a Kecskeméti UFK 2000 együttesével) mérkőzött meg az országos bajnoki címért Budapesten, az FTC népligeti központjában.

Az elődöntőben az ETO volt a pécsiek ellenfele, és a Németh Krisztián vezérelte (a csatár egymaga négy gólt vállalt), Nikházi Márkkal és Zámbó Bencével felálló győriek 6–2-re legyőzték a PMFC-t, amelynek mindkét találatát Nagy Olivér szerezte. A pécsi serdülők így a harmadik helyért játszottak, és a kecskemétiek elleni bronzmeccset – 2–2 után tizenegyesekkel – megnyerték. A bronzérmes gárda tagja volt Korcsmár és a már említett Nagy Olivér mellett Dibusz Dénes kapus is, aki jelenleg a Pécs NB I-es csapatának első számú hálóőre.

Ez volt az utolsó bajnoki meccse Korcsmárnak a PMFC-ben, már úgy jött fel a népligeti négyes döntőre, hogy tudta, a következő idénytől az Újpest labdarúgója lesz – Nagy Olivérrel együtt.

IRÁNY A FŐVÁROS IV. KERÜLETE!

Újpesten akkoriban az Euroleasing támogatta az utánpótláscsapatokat, a lila-fehérek sok tehetséges labdarúgót igazoltak. Herczeg Vince és Siposné Lénárt Edit kereste meg Korcsmárékat, ők csábították a fővárosba Zsoltot, aki az általános iskola nyolcadik osztályát már Budapesten járta. Édesapja mesélte, hogy fia minden hétvégén hazautazott, Sásdon szállt le a vonatról, onnan kocsival vitték a szülők Komlóra. Ifjabb Korcsmár Zsolt pedig azt nyilatkozta az egyik interjúban, hogy nem ment könnyen a beilleszkedés, az első újpesti év – távol a szülői háztól – igen nehéz volt.

Amikor Korcsmár Zsolt Újpestre került, a lila-fehérek utánpótláscsapatai igen erősek voltak. Az eggyel idősebb, 1988-as korosztály tagja volt például Stieber Zoltán, Vituska István, Mészáros Márk, ez a garnitúra 2003-ban megnyerte az U15-ös országos serdülőbajnokságot. Az 1989-eseknél játszott Zsolt földije és jó barátja, Nagy Olivér, valamint az ismertebb játékosok közül Barczi Dávid, Dvorschák Gábor, Privigyei Ádám, Széki Attila, Szolnoki Péter.

2004-ben ez a korosztály csoportjában – a Győri ETO mögött – a második helyen végzett. Korcsmár a következő szezontól az U17-es csapatban szerepelt, ennek a gárdának 2005-től Aczél Zoltán lett az edzője. A csapatban legtöbbször védekező középpályást játszott, de a támadásokból is kivette a részét, sok gólt szerzett. A 2005–2006-os kiírásban az ősszel még saját korosztályában, az U17-esek között futballozott, a tavasszal viszont már az U19-es gárdát erősítette, amelynek Urbányi István volt a vezetőedzője. Erről a korszakról (is) mesélt az Újpest honlapján 2007 márciusában, az Újpest–REAC NB I-es találkozó előtt, amelyen a lila-fehéreket Urbányi, a rákospalotaiakat Aczél irányította, és amelyen Korcsmár Zsolt pályára is lépett.

DEBÜTÁLÁS AZ ÉLVONALBAN – MAJDNEM BAJNOKKÉNT

Ne szaladjunk azonban még ennyire előre, maradjunk néhány mondat erejéig a 2005–2006-os bajnokságnál, amelynek tavaszi idényében a lila-fehérek U19-es csapatában remek teljesítményt nyújtó Korcsmár Zsolt bemutatkozhatott a felnőttek között: 2006. április 22-én, bő három hónappal 17. születésnapját követően – Sándor György cseréjeként –pályára lépett az Újpest FC–Bp. Honvéd mérkőzésen, amelyet 7–0-ra nyertek meg a lilák. Az újpestiek a következő összeállításban szerepeltek: Vlaszák – Tóth B., Vermes, Vaskó, Füzi Á. – Kőhalmi (Hullám, 60.), Erős K., Tisza, Sándor Gy. (Korcsmár, 85.), Tóth N. – Lucas Cariati (Vituska, 78.).


A HONVÉD ELLENI MECCSEN MUTATKOZOTT BE AZ NB I-BEN

Korcsmár majdnem bajnokcsapatban debütált, hiszen ebben a kiírásban a Mészöly Géza irányította újpesti csapat az egész tavaszi szezonban az első helyen állt a táblázaton – a Honvéd elleni ominózus mérkőzés után már öt pont előnnyel vezetett az üldözők előtt! –, ám az utolsó fordulóban, a Puskás Ferenc Stadionban kikapott a Fehérvár ellen, és végül csak második lett a jól hajrázó Debreceni VSC mögött.

2006 júniusában Korcsmár Zsolt profiszerződést kötött az Újpest FC-vel, és ettől kezdve – bár még csak 17 és fél éves volt – a felnőttcsapatnál számítottak rá, és mindegyik edzőjénél rendszeres játéklehetőséget kapott. Előbb a 32-es, majd a 21-es mezt kapta meg, és miután beverekedte magát a kezdőcsapatba (2006. szeptember 9-én, az Újpest–ZTE találkozón játszott először kezdőként az NB I-ben), gyakorlatilag kihagyhatatlanná vált, inkább csak sérülés vagy a korosztályos válogatottban való szereplés miatt hagyott ki mérkőzéseket.

Az Újpest színeiben 95 élvonalbeli bajnoki mérkőzésen lépett pályára, ezeken 12 gólt szerzett. Először 2006. december 10-én, a győri DAC-pályán játszott Győri ETO–Újpest (0–3) mérkőzés 8. percében talált a kapuba.

Igen emlékezetes meccse volt 2007 novemberében az Újpest–DVSC találkozó, amelyen a vendégek 1–0-s vezetésénél előbb Kassai Viktor játékvezető nem adott meg egy szabályos gólt az Újpestnek, ám aztán Korcsmár a 91. percben egyenlített. 2010 májusában, az MTK elleni idegenbeli találkozón a kék-fehérek 4–1-es vezetésénél (mind a négy MTK-s találatot Pál András szerezte, amiért 10-es osztályzatot kapott lapunktól!) Korcsmár fejes gólja indította el azt a lavinát, amely elsöpörte a hazaiakat, és végül az Újpest 5–4-re győzött. Eddigi utolsó NB I-es bajnokiján, a Vasas ellen győztes góllal búcsúzott a lila-fehérektől.

Az Újpesttel a 2005–2006-os szezon mellett a 2008–2009-es bajnokságban is ezüstérmet szerzett, ezenkívül háromszor a negyedik helyen végzett a csapattal. Itthoni pályafutása statisztikájához hozzátartozik, hogy a 2008–2009-es bajnokság őszi szezonjában két mérkőzésen pályára lépett az Újpest FC B NB III-ban szereplő csapatában is, amely a szezon végén ezüstérmes lett, tehát egy újabb ezüstöt is beleszámíthatunk az éremkollekciójába.


KORCSMÁR-GÓLOK AZ NB I-BEN

FEJES GÓL 2007 AUGUSZTUSÁBAN A HONVÉD ELLEN (0:14-NÉL)
EUFÓRIA 2007 NOVEMBERÉBŐL: EGYENLÍTÉS A LOKI ELLEN (5:36-NÁL)
2008 ÁPRILISA: FEJES GÓL A TATABÁNYA ELLEN (0:40-NÉL)


TOVÁBBI NB I-ES KORCSMÁR-GÓLOK A PORTRÉ VÉGÉN!

Korcsmár Zsófia Brann-mezben
Korcsmár Zsófia Brann-mezben

SIKEREK A KOROSZTÁLYOS VÁLOGATOTTAKKAL

Az 1989-es korosztály az utóbbi évtizedek legeredményesebb garnitúrája, a sok tehetséges labdarúgót felvonultató csapatba bizony nem volt könnyű bekerülnie Korcsmár Zsoltnak sem. Bár a 2005–2006-os szezonban tagja volt az U17-es válogatott bő keretének, az Európa-bajnoki selejtezőkön nem kapott szerepet Both József szövetségi edzőtől, és nem utazott ki a luxemburgi nyolcas döntőre sem – ez az élmény kimaradt az életéből.

Egy évvel később viszont – amikor már rendszeresen játszott az Újpest felnőttcsapatában – az 1988-as születésű játékosok alkotta U19-es válogatottban helyet kapott, igaz, nem volt meghatározó tagja Várhidi Péter együttesének. 2007 májusában, az Írországban rendezett elitkörben két Eb-mérkőzésen lépett pályára, Németország ellen (0–0) Stieber Zoltán, Bulgária ellen (1–1) Mészáros Márk helyére állt be csereként.

A nagy kiugrás a következő évi kontinensbajnokságon jött el, saját korosztályában, az 1989-esek között. 2007 októberében, az Eb-selejtező első körében, Székesfehérváron a Sisa Tibor irányította U19-es válogatott mindhárom mérkőzését végigjátszotta belső védőként – az MTK-s Lengyel Dániel volt a párja a hátvédsor közepén –, a következő, 2008. májusi fordulóban, az ún. elitkörben viszont nem szerepelhetett a csapatban. A 22-es bő keretnek még tagja volt, ám balszerencséjére egy héttel a torna előtt, a Paks–Újpest összecsapás 38. percében egy rossz mozdulatnál aláfordult a bokája, hordágyon hozták le a játéktérről, és a sérülés miatt több hetet ki kellett hagynia, a hátralévő bajnokikon már nem is léphetett pályára.

Az egyéni balszerencse mellett az Újpest is rosszul járt, az említett, Paks elleni meccs – azaz négy fordulóval a bajnokság zárása –előtt a lila-fehérek a listavezető MTK-val és a második helyezett DVSC-vel azonos pontszámmal álltak a harmadik pozícióban, azaz volt esélyük a bajnoki cím megszerzésére. Ám Pakson veszítettek (Korcsmárt még 0–0-nál cserélték le, a vége 2–0 lett a paksiaknak), majd a hátralévő három fordulóban mindössze egy pontot szereztek, és még a dobogóról is lecsúsztak, negyedikek lettek.

Korcsmár az U19-es Európa-bajnokság júliusi, csehországi nyolcas döntőjéig felépült bokasérüléséből, és a csapat négy mérkőzése közül három találkozón pályára lépett. A bolgárok és a spanyolok ellen 1–0-ra megnyert összecsapást végigjátszotta (régi cimborája, Nagy Olivér szerepelt mellette jobbhátvédként), ám mindkét találkozón sárga lapot kapott, így az utolsó csoportmeccsen, Németország ellen eltiltás miatt nem állhatott rendelkezésre. Ezen a mérkőzésen 2–1-re kikaptunk, így csoportmásodikként jutottunk be a négy közé.

Az elődöntőben Olaszország volt az ellenfél, felfokozott várakozás előzte meg a Plzenben rendezett találkozót. A szövetség kétezer jegyet vásárolt a magyar szurkolóknak, lapunk, a Nemzeti Sport is indított szurkolói buszt, drukkereink olyan hangulatot varázsoltak a stadionba, mintha válogatottunk hazai pályán játszott volna. A Gulácsi – Szekeres A., Korcsmár, Debreceni, Présinger – Gosztonyi, Gál A., Koman, Busai (Bajner, 77.), Szabó L. – Németh K. összetételű U19-es csapatunk nagy csatában 1–0-ra veszített (a 93. percben Gosztonyi András lövése után a kapufáról sajnos kifelé pattant a labda…), nem jutott be a döntőbe, bronzérmes lett – de így is nagyszerű sikert aratott, ráadásul kijutott az U20-as világbajnokságra.

CSODÁS VOLT AZ EGYIPTOMI VB!

Az egyiptomi U20-as vb-szereplés a magyar futball utóbbi évtizedének egyik legszebb sikere. A felkészülés ugyan nem volt a legideálisabb, hiszen Egervári Sándor szövetségi edző néhány héttel az esemény előtt vette át a csapatot a holland Wilco van Buurentől, majd válogatottunk az első csoportmeccsén 3–0-ra kikapott Hondurastól, ami után a szurkolók – az NSO fórumán – mindennek elmondták a csapat játékosait (…), de a folytatás álomszerűre sikerült. Ebben Korcsmár Zsoltnak is jelentős szerepe volt, hiszen ő szerezte a tornán a magyar válogatott első – görcsoldónak bizonyuló – gólját: a Dél-afrikai Köztársaság elleni meccsen talált a kapuba (4–0).

KORCSMÁR GÓLJA A DÉL-AFRIKAIAK ELLEN (0:33-NÁL)

Az Arab Emírségek elleni csoportmeccset (2–0), majd a Csehország elleni, hihetetlen izgalmakat hozó nyolcaddöntőt (2–2, 11-esekkel nyertünk) sérülés miatt ki kellett hagynia, az olaszok elleni negyeddöntőre (3–2) viszont már visszatért, és kezdőként lépett pályára, majd játszott a Ghána elleni elődöntőben (2–3), sőt az eltiltott Koman Vladimir helyett ő volt a csapatkapitány, majd szerepelt a Costa Rica elleni bronzmérkőzésen is (2–2), amelyet tizenegyesekkel nyertünk meg.

Volt nagy ünneplés, a világbajnoki bronzérmes csapat tagjai állami kitüntetésben részesültek, a játékosok a Magyar Sportért Emlékérem arany fokozatát kapták meg, az MLSZ is bőkezűen díjazta az együttes tagjait.

2009. október 24-én, a Szusza Ferenc Stadionban az Újpest–MTK mérkőzés (3–2) előtt a szurkolók egy festményt adtak át Korcsmár Zsoltnak, amely a Dél-Afrika elleni gólja után örökíti meg a játékost, plusz kiírták egy drapériára, hogy „Egy arannyal felérő bronz", míg a klub vezetői bronzcipőt mintázó szobrocskával köszöntötték a csapat büszkeségét.

Az újpesti szurkolóktól (fent) egy festményt, a klub vezetőitől (lent) egy bronzcipőt kapott ajándékba 
az U20-as vb után (Forrás: uvb92.hu, illetve ujpestfc.hu – archív)
Az újpesti szurkolóktól (fent) egy festményt, a klub vezetőitől (lent) egy bronzcipőt kapott ajándékba az U20-as vb után (Forrás: uvb92.hu, illetve ujpestfc.hu – archív)
KOMLÓ DICSŐ FOCIMÚLTJA

A mai fiatalok talán el sem tudják képzelni, hogy volt olyan időszaka a magyar labdarúgásnak, amikor Kaposváron, Kecskeméten, Pakson, Pápán, Siófokon vagy éppen Zalaegerszegen nem rendeztek élvonalbeli mérkőzéseket, és az utóbbi években bajnokságot nyerő Debreceni VSC vagy a Videoton (korábbi nevén a Székesfehérvári VT Vasas) is jobbára a másodosztályban szerepelt. Ilyen volt például a hatvanas évtized, ekkor élték virágkorukat a Bányász-csapatok. Ebben az időszakban nem ritkán egyszerre négy ilyen egyesület, a Tatabányai, a Salgótarjáni, a Dorogi és a Komlói Bányász is az NB I-ben szerepelt.

Bizony, Komlónak is élvonalbeli csapata volt, méghozzá nem is akármilyen. A gárda az 1956–1957-os szezonban, az NB II Nyugati csoportjában végzett az élen (megelőzve a Győri Vasas ETO-t), és története során először feljutott a legmagasabb osztályba. Első próbálkozásra rögtön ki is esett (ráadásul a nagy megyei rivális Pécsi Dózsával együtt), majd három év szünet után visszakerült az élvonalba, és az 1961 és 1973 között rendezett 13 bajnokságból 11-et az NB I-ben töltött. Ez volt a komlói futball fénykora.

Az 1963-as őszi, egyidényes bajnokságban a Győr, a Bp. Honvéd és a Ferencváros mögött anegyedik helyenzárt, az első osztályban ez a legjobb helyezése a baranyai csapatnak. 1970-bena Magyar Népköztársasági Kupa döntőjéigmenetelt, és bár a fináléban 3:2-re kikapott az Újpesti Dózsától, ám mert a lilák megnyerték a bajnokságot (így a BEK-ben szerepelhettek), 1971 őszén elindulhatott aKupagyőztesek Európa-kupájában.A KEK első fordulójában a jugoszláv Crvena zvezda ellen játszott, itthon 7–2-re kikapott, a belgrádi visszavágón viszont 2–1-re győzött, így szépen búcsúzott a nemzetközi porondtól. 1973 nyarán az első osztálytól is elköszönt, azóta nem szerepelt az élvonalbeli bajnokságban, de még a nyolcvanas évek közepén is jó NB II-es csapata volt a városnak, amelyben Réfi Gábor, a pécsiek egykori élvonalbeli játékosa rugdosta a gólokat.

A komlói együttesben lett élvonalbeli labdarúgó id. Dárdai Pál, a PMSC legendája, aki a kilencvenes évek végén vezetőedzője is volt a csapatnak, kisebbik fia, a 2002-ben tragikusan fiatalon, meccs közben elhunyt Dárdai Balázs is futballozott a gárdában.

Az egykori NB I-es csapat több labdarúgója is edzőként lett később híres: Szőcs János a ZTE-t vezette az NB I-be, majd Pécsen is dolgozott, Rónai István ugyancsak a PMSC-t és a ZTE-t, Csordás István a Kaposvárt irányította, Makray Balázs a DVSC másodedzője volt, Garami Józsefet – aki 1965-ben volt a Komló NB I-es csapatának futballistája – pedig aligha kell bemutatni.

Komlói születésű többek között a kétszeres válogatott Győri János és a Paksi FC jelenlegi labdarúgója, Bartha László.

BEJÁRTA FÉL EURÓPÁT

Ha egy fiatal magyar labdarúgó külföldön szeretne játszani, akkor – hacsak nem Messi- vagy C. Ronaldo-szintű tálentum – bizony sokat kell utaznia, próbajátékra járnia. Korcsmár Zsoltra sem az újpesti Cérna-pálya korlátjára támaszkodva figyeltek fel a külföldi klubok vezetői, és küldtek neki visszautasíthatatlan szerződéstervezetet. A fiatalembernek többször is tesztelésre, vagy tanulmányútra kellett mennie, mígnem végül külföldre igazolhatott.

Abból a szempontból a sok utazás jó volt, hogy látta, milyen körülmények között élnek, edzenek, játszanak a nyugat-európai kluboknál a futballisták, más kérdés, hogy rendszerint az alapozási időszak közepén kellett útra kelnie, és ez nem volt szerencsés a felkészülése szempontjából. Előfordult olyan szituáció is (Olaszországban), hogy kisebb sérüléssel kellett kiutaznia.

2007 decemberében Angliába,a West Ham Unitedhez ment próbajátékra az akkor 19 éves Korcsmár, bő egy évvel később, 2009 januárjában pedig az olasz másodosztályú Vicenzánál járt tesztelésen.

Az ­­­„európai körutazás" folytatódott, 2009 decemberében előbb a holland Feyenoordhoz, majd a skót Celtichez utazott ki. Néhány héttel később a Kanári-szigetre hívta őt az ott edzőtáborozó norvég Brann Bergen, aztán 2010 nyarán felgyorsultak körülötte az események: előbb a Dán Kupa-győztes Nordsjaellandhoz utazott Farumba, majd – miután a dán együttes sokallta a vételárát–ismét a Brann került képbe, és 2010. július 18-án az Újpest honlapja hírül adta: a magyar és a norvég klubnak sikerült megegyeznie: az Újpest FC Korcsmár Zsoltot november 30-ig kölcsönadta a Brann-nak. A játékosnak egyébként 2013-ig volt élő szerződése az Újpesttel, ezt még 2008 szeptemberében írta alá.

EGY KOMLÓI FIÚ BERGEN-GÓCIÁBAN

Korcsmár Zsolt tehát 2010 júliusában Norvégiába, az SK Brannhoz került kölcsönbe (a transfermarkt.de honlap szerint 65 ezer euróért cserébe), augusztus 1-jén, a Molde elleni (1–1) bajnokin már benevezték, de még nem lépett pályára, majd augusztus 8-án, a Start–Brann találkozón bemutatkozott új csapatában, és végigjátszotta a meccset. Az ősszel 10 mérkőzésen szerepelt a norvég élvonalban, gólt nem szerzett, csapata a 13. helyen fejezte be a 2010. évi bajnokságot.

A Brann szakmai stábja elégedett volt a Norvégiában belső védőt játszó labdarúgóval, és a bergeni csapat élt az opciós jogával, 2011 januárjában végleg megvásárolta a hátvédet az Újpesttől – a transfermarkt.de szerint 300 ezer euróért. A 2011-es szezon eddigi 25 fordulójában 24-szer lépett pályára a gárdában, és három gólt szerzett, az elsőt április 4-én, a Lilleström ellen. A Norvég Kupában, a döntőig menetelő bergeni csapatban (a finálé november 6-án, a Fradi-verő Aalesund ellen lesz) négy mérkőzésen szerepelt.

OKTÓBER 2.: GÓL A VALERENGA ELLEN (2:48-NÁL)

BEMUTATKOZÁS AZ UTÁNPÓTLÁS- ÉS AZ A-VÁLOGATOTTBAN

Még az U20-as világbajnokság előtt voltunk, amikor a magyar U21-es válogatott elkezdte az Eb-selejtezőket a 2011-es Európa-bajnokságra, a csapat gerincét az U20-as gárda játékosai adták.

Korcsmár Zsolt is fontos szerepet kapott a kissé hányatott sorsú – előbb Wilco van Buuren, aztán Egervári Sándor, majd Róth Antal vezette – utánpótlás-válogatott selejtezőin. A mieink Luxemburg ellen kezdtek, a 2009. június 6-i találkozón Győrben 3–0-ra győztek, Korcsmár szerezte a csapat harmadik gólját.

KORCSMÁR TALÁLATA LUXEMBURG ELLEN (2:30-NÁL)

Négy nappal később, Korcsmárral a sorainkban az idegenbeli meccsen is legyőztük (1–0-ra) a luxemburgiakat, augusztusban viszont 4–1-re kikaptunk Walesben, 1–0-s hazai vezetés után az egyenlítő gólunkat hősünk szerezte.

Korcsmár nem ijedt meg a svédektől (Fotó: Szabó Miklós, archív)
Korcsmár nem ijedt meg a svédektől (Fotó: Szabó Miklós, archív)

Ezt követően jött az első edzőcsere (Van Buurent Egervári Sándor váltotta), majd az U20-as világbajnokság, aztán novemberben az olaszok elleni U21-es Eb-selejtező mérkőzés, amelyet a győri ETO Parkban 2–0-ra megnyertünk. Ennek visszavágóján, Rietiben sajnos ugyanilyen különbséggel kikaptunk, 2010 augusztusában – immár Róth Antal irányításával, hiszen Egervári Sándort közben kinevezték az A-válogatott szövetségi kapitányának – viszont legyőztük idegenben Bosznia-Hercegovinát. Ez volt a selejtezőben az első olyan meccsünk, amelyen Korcsmár Zsolt nem volt kezdő, Varga József helyére állt be csereként a 75. percben, és Korcsmárnak ez volt az első mérkőzése címeres mezben, amelyen nem az Újpest, hanem a Brann labdarúgójaként lépett pályára.

A Wales elleni, sorsdöntő találkozón már kezdett Korcsmár, csapatunk Székesfehérváron balszerencsés góllal 1–0-ra kikapott, a vendégek találatánál éppen a Robson-Kanuval felugró Korcsmár fején csúszott meg a labda, amely a kapunkba került.

Halvány matematikai esélyünk még volt a második hely megszerzésére, de ez is elillant az utolsó meccsen, mert Bosznia ellen itthon csak 0–0-t játszottunk. Korcsmár Zsolt mind a nyolc selejtezőn pályára lépett, két gólt szerzett.

Legközelebb pedig már a nagyválogatott tagjaként húzhatta fel magára a címeres mezt! Egervári Sándor idén augusztusban az Izland elleni felkészülési mérkőzésre hívta meg Korcsmár Zsoltot, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a svédek elleni Eb-selejtezőt eltiltás miatt kihagyni kényszerülő Juhász Rolandot helyettesítse. Az augusztus 10-i találkozón Korcsmár helytállt, sőt kifejezetten jól futballozott, így a svédek elleni mérkőzésre nyugodt szívvel állíthatta be a kapitány. Ibrahimovicék ellen is remekül teljesített, nem csoda, hogy Juhász Roland visszatérése után nem szorult ki a csapatból, és Kisinyovban, Moldova ellen is kezdett, ám a 69. percben, sérülés miatt le kellett cserélni, Laczkó Zsolt állt be helyette.

Kerettagságával nőtt Egervári Sándor variációs lehetősége, hiszen a szövetségi kapitány tudja használni őt belső védőként, de védekező középpályásként is.

És hogy melyik poszton jobb? Édesapja szerint legszívesebben minél előrébb játszana, de alázatos labdarúgó, és sohasem reklamált azért, hogy védőként kellett pályára lépnie.

Ott játszik, ahol leginkább hasznára lehet a csapatnak, és bátran kijelenthetjük: a magyar válogatottban eddig nagyon hasznosan futballozott.


KORCSMÁR ZSOLT MÉRKŐZÉSEI KLUBJÁBAN
SzezonCsapatBajnoki
Hazai kupaNemz. kupa


mérk.gólmérk.gólmérk.gól
2005–2006:Újpest FC1
2006–2007:Újpest FC2415
2007–2008:Újpest FC2131
2008–2009:Újpest FC2453

Újpest FC B (NB III)2
2009–2010:Újpest FC25361
2010 ősz:Brann (norvég)10
2011– :Brann (norvég)2434
Összesen:
13115191


TOVÁBBI NB I-ES KORCSMÁR-GÓLOK:


2008. OKTÓBER: VEZETŐ TALÁLAT A PAKS ELLEN (2:12-NÉL)
2008. OKTÓBER 31.: VEZETŐ GÓL A ZTE ELLEN (0:12-NÉL)

2009. ÁPRILIS: FEJESBŐL EGYENLÍTETT AZ MTK OTTHONÁBAN (0:35-TŐL)
2009. MÁJUS: PONTOT ÉRŐ TALÁLAT A DVTK ELLEN (2:17-NÉL)
2010. MÁJUS: SZÉPÍTÉS AZ MTK ELLEN (3:28-NÁL)

SZERENCSÉS TALÁLAT A LOKI ELLEN (2010. MÁJUS)

SZÉPSÉGDÍJAS GÓL A VASAS ELLEN 2010 MÁJUSÁBAN (1:05-NÉL)
SZURKOLÓI ARÉNA ELŐSZÖR MAGYARORSZÁGON!

A magyar és a finn válogatott Eb-selejtezője kapcsán Magyarországon először nyílik Szurkolói Aréna. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak október 11-én (a magyar–finn Eb-selejtező napján) 15.00-tól aDürer kertben(Budapest, XIV. Ajtósi Dürer sor 19–21.),a Puskás Ferenc Stadion közvetlen közelében.

Meccs előtt, alatt és után isfolyamatosan akciókkal, jó hangulattal és meglepetésekkel várnak a szervezők minden szurkolót!A jeggyel nem rendelkezők kivetítőkön keresztül is nézhetik a meccset.

Az eseményre itt tudsz regisztrálni:https://www.facebook.com/event.php?eid=223119101074511

(x)
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik