A 2. kalapból, 1-8 után: mi vár a válogatottra az Eb-selejtezőkön?

Február 23-án, vasárnap 12 órakor sorsolják Nizzában a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőcsoportjait. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága a január 23-24-i ülésén véglegesítette a 2016-os Eb selejtezőinek beosztását, miután korábban már közölte azok lebonyolítási rendszerét. Magyarország a várakozásoknak megfelelően a második kalapba kerül. Hogy ez segít-e, meglátjuk – a 3. és 4. kalapban nagyobb játékerejű válogatottak sora található. Áttekintjük a sorsolás menetét.

Vasárnap útnak indulnak a csapatok a franciaországi Eb-re – a déli sorsolás alapján (Fotó: NS-archív)

MIT KELL TUDNI A SORSOLÁSRÓL? A 2016-os, franciaországi Európa-bajnokság selejtezőinek sorsolását február 23-án, vasárnap 12 órakor tartják Nizzában. A résztvevőket kilenc (nyolc hatos és egy ötös) csoportba sorolják be. A kilenc csoportgyőztes, a kilenc csoportmásodik és a legjobb csoportharmadik kijut az Európa-bajnokságra. A maradék nyolc csoportharmadik oda-visszavágós pótselejtezőkön dönti el a még kiadó négy hely sorsát. A magyar csapat a 2. kalapba került.

24-ES EB-MEZŐNY = 1 rendező (Franciaország) + 9 csoportgyőztes + 9 csoportmásodik + 1 (a legjobb) csoportharmadik + a csoportharmadikok által vívott pótselejtező 4 győztese

HONNAN SORSOLJÁK A MAGYAR VÁLOGATOTTAT? A 2. kalapba került a magyar nemzeti csapat. A besorolás az UEFA-koefficiens (teljesen önálló számítás, nincs köze a FIFA rangsorolásához) alapján történt.

+++

A KALAPBEOSZTÁS AZ UEFA-KOEFFICIENS ALAPJÁN

1. kalap: Spanyolország, Németország, Hollandia, Olaszország, Anglia, Portugália, Görögország, Oroszország, Bosznia-Hercegovina

2. kalap: Horvátország, Ukrajna, Svédország, Dánia, Svájc, Belgium, Csehország, MAGYARORSZÁG, Írország

3. kalap: Szerbia, Törökország, Szlovénia, Izrael, Norvégia, Szlovákia, Románia, Ausztria, Lengyelország

4. kalap: Örményország, Montenegró, Skócia, Finnország, Lettország, Wales, Bulgária, Észtország, Fehéroroszország

5. kalap: Izland, Észak-Írország, Albánia, Litvánia, Moldova, Macedónia, Azerbajdzsán, Grúzia, Ciprus

6. kalap: Luxemburg, Kazahsztán, Liechtenstein, Feröer, Málta, Andorra, San Marino, Gibraltár

+++

Tippelje meg, mely csapatokkal kerül össze a magyar válogatott, és nyerjen jegyet az Eb-selejtezőkre!
KATTINTSON A JÁTÉKHOZ!

HOGYAN KERÜLTÜNK A 2. KALAPBA? A számításnál figyelembe vett eredményekből kiesett a 2008-as Eb-selejtezősorozat pocsék eredménysora. A 2010-es világbajnokság, a 2012-es Európa-bajnokság és a 2014-es világbajnokság selejtezőin (ezeket és magukat a tornákat vették figyelembe) egyaránt viszonylag magas pontszámmal (16, 19, 17 pont) végzett a magyar válogatott, így került a 2. kalapba – miközben nagyobb játékerejű, ám a selejtezősorozatokon hullámzó teljesítményt nyújtó csapatok hátrább sorolódtak.

VANNAK-E KORLÁTOZÁSOK A SORSOLÁSNÁL? Nem kerülhet politikai okokból egy csoportba Spanyolország és Gibraltár, valamint (a szokásoknak megfelelően) Örményország és Azerbajdzsán. Az orosz és a grúz szövetség megegyezett, hogy vállalja az egymás elleni mérkőzéseket, ha a két csapatot összesorsolják.

ÍGY LÁTJA A SORSOLÁS ELŐTTI HELYZETET LÁSZLÓ CSABA
„Végignéztem a kalapokat, és simán össze lehetne állítani olyan csoportot, amelyben a papírforma szerint könnyedén meglehet a második hely, így a továbbjutás. Viszont ellenpólusként látok olyan csoportot, amelyben még a negyedik helyért is nagyon komoly küzdelmet kellene folytatnunk.” László Csaba a sorsolásról és Pintér Attila szövetségi kapitány összetartásairól is beszélt a Nemzeti Sport Online-nak!

MIT KERES A HÁZIGAZDA A SELEJTEZŐSOROZATBAN? A franciák versenyen kívül besorolást nyernek az ötcsapatos selejtezőcsoportba. Ennek oka, hogy a 2012-es Eb-nél is rengeteg FIFA-pontot veszített a két házigazda, tulajdonképpen az Eb-nek otthont adó válogatottnak biztosítanak felkészülési partnereket és világranglistás pontokat.

AZ NSO ÁLOMCSOPORTJA: Görögország, Magyarország, Szlovénia, Észtország, Moldova, San Marino. Az első kalapból „nettó játékerőben” Görögország tűnik a leggyengébbnek. A harmadikból talán Szlovénia – tegyük hozzá, az itt levő válogatottak könnyen lehet, hogy erősebbek a mieinknél, sőt! –, a negyedikből Észtország, az ötödikből Moldova, a hatodikból San Marino.

ÖNÖK MONDTÁK
AZ NSO OLVASÓINAK ÁLOMCSOPORTJA: Görögország, Magyarország, Románia, Észtország, Ciprus, Gibraltár
AZ NSO OLVASÓINAK RÉMÁLOMCSOPORTJA: Portugália, Magyarország, Törökország, Bulgária, Macedónia, Málta  

AZ NSO RÉMÁLOMCSOPORTJA: Hollandia, Magyarország, Törökország, Montenegró, Izland, Kazahsztán. Hollandiát indokolni is felesleges, nagy különbségű vereség nagy különbségű vereséget követ ellene, a magyar csapat egy másik válogatottal szemben sem tűnik annyira bénultnak, mint amikor feltűnik az oranje. A harmadikból (a legutóbb megszerzett négy pont ellenére – még egyszer nem lesznek olyan rosszak) Törökországot, a negyedikből Montenegrót nem látnánk szívesen, az ötödikből egyértelműen Izlandot kerülnénk el, és a kazahsztáni túra is kockázatos lehet. 

MIKOR LESZNEK A SELEJTEZŐK?
2014
Szeptember 7
9.: Eb-selejtezők, 1. forduló
Október 911.: Eb-selejtezők, 2. forduló
Október 1214.: Eb-selejtezők, 3. forduló
November 1416.: Eb-selejtezők, 4. forduló
2015
Március 27
29.: Eb-selejtezők, 5. forduló
Június 1214.: Eb-selejtezők, 6. forduló
Szeptember 35.: Eb-selejtezők, 7. forduló
Szeptember 68.: Eb-selejtezők, 8. forduló
Október 810.: Eb-selejtezők, 9. forduló
Október 1113.: Eb-selejtezők, 10. forduló
November 1214.: pótselejtező, 1. mérkőzések
November 1517.: pótselejtező, 2. mérkőzések
December 12.: a 2016-os Eb csoportkörének sorsolása

 PINTÉR NEM UTAZIK A SORSOLÁSRA
 Amiatt, hogy a helyszínen nem lesz időpont-egyeztetés, Pintér Attila szövetségi kapitány nem utazik el a vasárnapi sorsolásra. a szakmai érdekeket tartja szem előtt, és a nizzai utazás helyett a hétvégi Ligakupa-fordulóban sorra kerülő Haladás-Ferencváros mérkőzésre látogat ki, ahol több kerettag játékára is kíváncsi. A nizzai sorsoláson Vági Márton főtitkár és Berzi Sándor alelnök vesz részt az MLSZ részéről – adta hírül az mlsz.hu.

MIKOR TUDJUK MEG A MENETRENDET? Az Eb hivatalos versenykiírása szerint ezúttal nem lesz időpont-egyeztető értekezlet. Az UEFA a sorsolást követően elkészíti a csoportok pontos menetrendjét. Két meccs között legalább két pihenőnapot kötelező beiktatni. Egy csoporton belül az összes mérkőzést ugyanazon a napon játsszák. A sorsolást követően a szövetségeknek 60 napjuk van leadni, hogy mely stadionokban játszanák hazai mérkőzésüket.

MIKOR KEZDŐDNEK A MÉRKŐZÉSEK? Az Európa-bajnoki selejtezőkön a kezdési időpont közép-európai idő szerint 20.45 (hétköznapokon), 18 óra vagy 20.45 (hétvégeken). A mérkőzésekre huszonhármas keret nevezhető, a keretből három játékos kötelezően kapus. A listát a mérkőzések előtti nap délig le kell adni.

MI RANGSOROL A SELEJTEZŐKÖN HOLTVERSENY ESETÉN? Pontegyenlőség esetén az UEFA szabályai szerint (ezek eltérnek a FIFA-étól) először az egymás elleni eredmény rangsorol, majd jön a gólkülönbség, a több szerzett gól, az idegenben szerzett több gól, a fair play lista, majd az UEFA-koefficiens. A csoportharmadikok összevetéséhez a csoporthatodikok elleni eredményt kiveszik.

MILYEN LESZ A 24 CSAPATOS EB LEBONYOLÍTÁSA? Az Európa-bajnokság 24 csapatát hat négyes csoportba sorsolják. A hat csoportgyőztes, a hat csoportmásodik és a négy legjobb csoportharmadik jut a nyolcaddöntőbe, ez megfelel a világbajnokságok 1986 és 1994 közti lebonyolításának.

A nyolcaddöntőtől végig egyenes kiesésben zajlik a mérkőzéssorozat, az Európa-bajnokságok hagyományainak megfelelően most sincs bronzmérkőzés.

MIKOR LESZ AZ EB? 2016. június 10. és július 10. között. Az Európa-bajnokság kezdete előtt tíz nappal kell megnevezni a tornára utazó végleges, huszonhármas kereteket.

Nyilasi Tibor és Bryan Robson az 1983-as magyar–angol Eb-selejtező előtt (Fotó: Action Images)

TÖRTÉNELEM: TÖBB, MINT NÉGY ÉVTIZEDE NEM SIKERÜL TOVÁBBJUTNI

A magyar futball szempontjából (is) sporttörténelmi jelentőségű az első Európa-bajnokság – amelyet akkor még Európai Nemzetek Kupájának neveztek –, mert a kontinensviadal első mérkőzését éppen Magyarország játszotta: 1958. szeptember 28-án Moszkvában 3:1-re kikaptunk a Szovjetuniótól. A visszavágón, Budapesten 1:0-ra veszítettünk, így nem jutottunk a következő körbe, a negyeddöntőbe.

Az első két kontinensviadalon a selejtezők még nem csoportokban zajlottak – mint napjainkban –, hanem egyenes kieséses rendszerben, és a magyar válogatott a második Európa-bajnokságon (a Wales, az NDK, majd a Franciaország elleni, sikerrel megvívott oda-visszavágós párharcok után) bejutott a négyes döntőbe! 1964-ben, Spanyolországban, a madridi elődöntőben (hosszabbítás után) 2:1-re kikaptunk a házigazdáktól, majd a bronzmeccsen, a Camp Nouban – ugyancsak hosszabbítás után – 3:1-re legyőztük Dániát, így a harmadik helyen végeztünk. Máig ez a legjobb eredményünk az Eb-ken, Baróti Lajos volt a sikerkovács kapitány.

Az 1968-as olaszországi Eb annyiban mérföldkő, hogy ekkortól már csoportmérkőzésekkel indult a selejtező, igaz, a csoportelsők nem egyből az Eb-döntőbe jutottak be, hanem egy negyeddöntős párharcot még meg kellett vívniuk. A magyar csapat csoportjából az NDK-t, Hollandiát és Dániát megelőzve továbblépett, a négy közé jutásért lejátszott meccseken azonban hiába győzte le itthon 2:0-ra a szovjeteket, a moszkvai visszavágón 3:0-ra kikapott, így nem jutott be a négyes döntőbe.

Négy évvel később viszont sikerült a bravúr! Csoportunkból Bulgáriát, Franciaországot és Norvégiát megelőzve léptünk a következő körbe, s a negyeddöntőben az itthoni 1–1 és a bukaresti 2–2 után harmadik meccsen, semleges helyszínen (Belgrádban) Kocsis Lajos és Szőke István góljával 2–1-re legyőztük a románokat, így bejutottunk a belgiumi négyes döntőbe. Ott a szovjetek megint az utunkat állták, 1–0-ra kikaptunk tőlük, a bronzmeccsen pedig a házigazda belgáktól szenvedtünk 2–1-es vereséget, így a negyedik helyen végeztünk. Illovszky Rudolf volt akkor a szövetségi kapitány.

És itt mintha elvágták volna, 1972 óta egyetlen alkalommal sem jutottunk túl a csoportselejtezőkön!

Az 1976-os Eb csoportselejtezőjében hiába hintettünk itthon nyolcat Luxemburgnak (Nyilasi Tibor egymaga öt gólt szerzett ezen a találkozón), a walesiektől elszenvedett cardiffi (2–0-s) és budapesti (2–1-es) vereség megpecsételte sorsunkat. Wales mögött a második helyen végeztünk a csoportban (megelőzve Ausztriát és Luxemburgot), így nem jutottunk a nyolcaddöntőbe.

Az 1980-as olaszországi Európa-bajnokságtól kezdve már közvetlenül a csoportselejtezőből jutottak ki a csapatok az Eb-re, 1992-ig nyolcas döntőt rendeztek (sokkal nehezebb volt kikerülni az Eb-re, mint a világbajnokságra…), 1996-tól 2012-ig tizenhat csapat kvalifikálta magát az Európa-bajnokság döntőjébe, mostantól ez a szám 24-re emelkedik.

Az 1980-as Eb csoportselejtezőjében egy pont különbséggel Görögország mögött végeztünk a tabella második helyén (megelőzve Finnországot és a Szovjetuniót), az 1984-es, franciaországi viadal előtt már csak a negyedik helyet csíptük el a csoportban, csupán az oda-vissza 6–2-re legyőzött Luxemburgot tudtuk megelőzni, a bombaerős dánok és az angolok, valamint a görögök is előttünk végeztek. Viszont kezdett kialakulni az a csapat, amely Mezey György irányításával kijutott az 1986-os, mexikói világbajnokságra…

Négy évvel később, az NSZK-beli kontinensviadal előtt a csoportban kifogtuk a későbbi Eb-győztes, Van Basten, Gullit és Rijkaard nevével fémjelzett holland válogatottat, de Görögország is megelőzött bennünket, csoportharmadikként végeztünk Lengyelország és Ciprus előtt. Komora Imre irányításával – és két vereséggel – kezdtük ezt a selejtezősorozatot, majd Verebes József vette át a válogatottat, ő ült a kispadon a lengyelek ellen 5–3-ra megnyert Eb-selejtezőn, amelyen Détári Lajos azt az emlékezetes szabadrúgásgólját szerezte.

Az 1992-es svédországi Eb volt az utolsó, amelyen csak nyolc csapat szerepelt a döntőben, azaz a csoportokból csupán az első helyezett jutott tovább. „A FÁK nem nőnek az égig” – ez is lehetett volna a mottója válogatottunk szereplésének, hiszen a Szovjetunió felbomlása után Független Államok Közössége (röviden: FÁK) néven szereplő posztszovjet csapat nyerte meg csoportunkat, megelőzve Olaszországot, Norvégiát és bennünket. Negyedikek lettünk tehát, csupán Ciprust tartottuk magunk mögött a tabellán. Az olaszok elleni itthoni 1–1 (gólszerző: Disztl László, illetve Roberto Baggio) jó eredménynek számított, csakúgy, mint a FÁK elleni idegenbeli 2–2 (azon a találkozón Kiprich József duplázott).

Az 1996-os angliai Eb előtt kicsit jobban reménykedtünk, hiszen ettől kezdve a csoportmásodikok is továbbjuthattak, ám gyorsan kiderült, hogy még a második hely megszerzésére sincs esélyünk, ráadásul a Mészöly Kálmán irányította válogatottunk szégyenteljes vereséget (2–1) szenvedett Izlandon. Végül negyedikek lettünk Svájc, Törökország és Svédország mögött, de legalább az izlandiakat megelőztük, itthon ugyanis Illés Béla góljával 1–0-ra megvertük őket.

Ahogy közeledünk az időben a mostani Eb-hez, egyre élesebbek az emlékek a selejtezőkről is. A 2000-es, belga-holland közös rendezésű seregszemle csoportselejtezőjében az azerieket oda-vissza megvertük, itthon Liechtensteint is 5–0-ra lemostuk, ám éppen a miniállam elleni vadúzi 0–0 volt válogatottunk történelmének egyik legszégyenteljesebb döntetlenje, de a szlovákok elleni győri 0–1 és a románokkal szembeni bukaresti 0–2 is fájó emlék (bezzeg amikor Hrutka János itthon, nem sokkal a vége előtt becsavarta a szabadrúgást Steleának…). Ekkor hatcsapatos volt a csoportunk, és negyedikek lettünk, előttünk Románia, Portugália és Szlovákia végzett, mögöttünk Azerbajdzsán és Liechtenstein.

Dragóner és Gyepes Ljungberget kergeti
a 2002-es svéd–magyaron (Fotó: Reuters)

A 2004-es portugáliai kontinensviadal selejtezőjét svédországi iksszel (1–1) kezdtük, majd a San Marino elleni 3–0-val folytattuk (Gera Zoltán triplázott a Szusza Ferenc Stadionban), és Lengyelországból is elhoztunk egy pontot (0–0). A svédek elleni budapesti meccset már a szokásosnál is nagyobb várakozás előzte meg, ám sajnos kikaptunk 2–1-re, aztán megvertük itthon a letteket, majd idegenben San Marinót, és rendkívül kedvező helyzetbe kerültünk: ha győzünk Rigában, megvan a második hely a csoportban! Csakhogy a Maris Verpakovskis vezérelte lettek 3–1-re megvertek minket, a Gellei Imre irányította válogatottunk aztán itthon a lengyelektől is kikapott, és végül az áhított második helyett a negyedik helyen zárt (előttünk Svédország, Lettország, Lengyelország volt a sorrend), csak a pont nélküli San Marinót előztük meg…

A 2008-as osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokság selejtezői előtt néhány hónappal Lothar Matthäust a Bozsik Péter, Détári Lajos kettős váltotta nemzeti csapatunk élén. A selejtezősorozat borzalmasan indult, itthon kikaptunk 4–1-re Norvégiától, ám négy nappal később 3–1-re nyertünk Boszniában, ez javított valamelyest a hangulaton. A következő két meccsen azonban el is úsztak az esélyeink, előbb itthon kikaptunk a törököktől, majd jött egy kiábrándító zakó: Máltán 2–1-es vereséget szenvedtünk. A Bozsik, Détári kettőst menesztették, az új szövetségi kapitányt, Várhidi Pétert pedig azzal bízták meg, hogy alaposan fiatalítsa meg a válogatottat, és a jövő csapatát építse. Ez azzal (is) járt, hogy kikaptunk Görögországban, Norvégiában, Moldovában, és bár az utóbbi is nagyon fájó vereség volt, előtte az isztambuli kudarc még inkább indulatokat gerjesztett. Merthogy a törökök ellen egészen biztatóan futballozott a csapat, ám 0–0-nál a Gera Zoltánnal szemben elkövetett, nyilvánvaló szabálytalanság után nem büntető és a hazai kapus kiállítása jött, hanem Gerát küldték le – műesésre hivatkozva – második sárga lappal, és ezután sajnos összeomlott együttesünk. A hétcsapatos csoportban – eddigi legrosszabb Eb-selejtezős szereplésként – a hatodik helyet csíptük meg, előttünk a görögök, a törökök, a norvégok, a bosnyákok és a moldovaiak, mögöttünk csak a máltaiak…

A legutóbbi, 2012-es lengyel-ukrán kontinensviadal selejtezőire már Egervári Sándor irányításával vágott neki válogatottunk. Voltak emlékezetes meccseink, amellett, hogy Moldovát és San Marinót oda-vissza megvertük (a miniállamnak itthon nyolcat gurítottunk), Dzsudzsák Balázs utolsó percben lőtt, felejthetetlen góljával nyertünk Finnországban, és itthon Rudolf Gergely 90. percben szerzett találatával végre legyőztük az életünket oly sokszor megkeserítő svédeket is. A hollandoktól – már-már szokás szerint – oda-vissza kikaptunk, de az itthoni 0–4 után négy nappal Amszterdamban időnként kifejezetten jól futballozott csapatunk, és Gera góljai élményszámba mentek (igaz, 5–3-ra vesztettünk). És bár az első két hely valamelyikének megkaparintására nem igazán volt esély (ahhoz kellett volna még egy bravúr a holland, svéd páros valamelyike ellen), a harmadik helyet simán megszereztük – évtizedek óta nem szerepeltünk ilyen jól Eb-selejtezőn.

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2014.08.12 18:20:19

Magyar válogatott nemzetisport.hu

Dibusz: Nincsenek messze a görögök • Priskin: Az NB I-ből is be lehet kerülni a kezdőcsapatba.

2014.07.25 16:17:57

Magyar válogatott nemzetisport.hu

A magyar U19-es válogatott Kalmár és Balogh találatával 2–1-re nyert, így készülhet az új-zélandi tornára.

2014.07.25 16:23:36

Magyar válogatott nemzetisport.hu

Válaszoljon helyesen a kérdésre, és tekintse meg még premier előtt a nagyszabású sportfilmet!

2014.07.25 15:26:44

Magyar válogatott nemzetisport.hu

Az izraeli szakvezető szerint nem szerencsés, hogy nekik már a döntetlen is jó.

2014.07.22 18:06:18

Magyar válogatott nemzetisport.hu

Mészöly Géza U19-esei az osztrákok elleni botlás után 6–1-es vereséget szenvedtek a felcsúti pocsolyacsatában.