Négynapos túra egy bajnoki meccsért

– A történet úgy kezdődött, hogy én az előző szezont Bulgáriában töltöttem – vágott bele a Nemzeti Sport Online megkeresésére Lukács. – Ám a játékjogom a Zalaegerszegé volt, onnan pedig mindenképpen el akartam jönni. Kevés lehetőséget kaptam, és miután jó barátom, Gaál Miklós ajánlására megkeresett az FK Nyizsnyij Novgorod, belevágtam.

– Mennyiben különbözik az orosz másodosztály futballja az élvonaltól?

– Talán annyiban, hogy még brusztolósabb, rengeteg az ütközés. Húsz csapat alkotja a mezőnyt, az összjáték kevés, két passz után már vágják előre a labdát.

– Még csak rövid ideje játszik Oroszországban, de ezalatt milyen benyomásokat szerzett?

– Egyelőre nagyon vegyes a kép. Az én dolgomat nehezíti, hogy szezon közben érkeztem a klubhoz, és nem is voltam a legjobb fizikai állapotban. Ha a körülményeket nézzük, anyagilag jobban járok, mint a magyar első vonalban. Itt egy játékosnak csak a futballal kell törődnie, a csapatnak saját edzőközpontja és műfüves pályája is van.

– Ez egyelőre inkább pozitívan hangzik.

– Jó, akkor folytatom. Nyizsnyij Novgorod nem olyan európai stílusú nagyváros, mint például Szentpétervár. Magyarországhoz képest furcsa volt, hogy itt mindenki sörrel vagy valami más alkohollal a kezében mászkál az utcán, valami irtózatos mennyiségű pia fogy. A gépkocsikat tekintve a Volga itt alap, de lehet látni elég sokat a legújabb autócsodákból is.

– Miután hatalmas országról van szó, gondolom, nem keveset utaznak egy–egy idegenbeli meccsre.

– Ne is mondja! Ez az, amit szerintem sohasem fogok megszokni. Legutóbb éppen Csitában léptünk pályára, oda úgy utaztunk, hogy előbb buszoztunk hét órát Moszkvába, ott repülőre ültünk, két és fél óra múlva megérkeztünk Jekatyerinburgba, várakoztunk egy órát, majd újabb öt órát a levegőben töltöttünk. Négy napra mentünk el egy darab meccsért. Már előre tartok attól, hogy nemsokára megyünk a még távolabbi Vlagyivosztokba, ez olyan, mintha Frankfurtból Bostonba utaznánk bajnokit játszani.

–Összességében hosszabb távra rendezkedett be Oroszországban?

– Fél évre, 2009 végéig szól a szerződésem, azt mindenképpen kitöltöm. A jövőmről, akárcsak az együtteséről, még semmit sem tudok mondani. A vezetők, mint újonc csapattól, a biztos bennmaradást várják el, a következő szezonban viszont állítólag a bajnoki cím lesz a tét. De hogy azt milyen kerettel akarják elérni, nem tudom, ugyanis mindenkinek lejár a szerződése. Elég érdekes koncepció, bár arról is szó volt, hogy a város két klubja egyesül. Én mindenesetre a legjobb tudásom szerint segítem a csapatot, amíg számítanak rám.