Ajax és Benfica után Chelsea? – U16-os magyarokra vadásznak

Vágólapra másolva!

2016.09.14. 14:10

Címkék

Míg az Eb-n látott magyar labdarúgó-válogatott tagjai közül az elmúlt hónapokban hárman szerződtek Nyugat-Európába, addig a 2000-es születésű U-válogatottak közül már heten, és biztosra vehető, hogy ez a szám a téli átigazolási időszakban tovább nő. A magyar futball új generációjáról a játékosokat jól ismerő menedzserekkel beszélgettünk.

AZ ÚJ, MAGYAR GENERÁCIÓRA FELFIGYELT EURÓPA

A MAGYAR KLUBOK IS JÓL JÁRHATNAK
„Az utánpótlásképzés minősége egyértelműen javult az elmúlt években, és a minőség mennyiséggel is párosul a kétezres születésűeknél. Schön Szabolcs és Szoboszlai Dominik korosztályában egész Európát tekintve kiemelkedő tehetségnek számít, de nagyon örömteli, hogy rajtuk kívül is több játékos iránt jelentős érdeklődés mutatkozott a piacon” – kezdte helyzetértékelését Esterházy Mátyás, a Stars & Friends menedzseriroda részéről. „Úgy gondolom, hogy ezek a futballisták, Gulácsi Péterhez, Stieber Zoltánhoz vagy éppen Szalai Ádámhoz hasonlóan bizonyíthatják, hogy igenis érdemes már ilyen fiatalon, felnőtt NB I-es meccs nélkül külföldre szerződni, így is lehet válogatott karriert csinálni. Továbbá azt is fontosnak tartom, hogy a magyar klubok ne érezzék úgy egy-egy tehetség távozásakor, hogy „kirabolják” őket. Ehhez az kell, hogy ne amatőr szerződéssel, ingyen igazoljanak külföldre a távozók, hanem profi szerződéssel és a kérők fizessenek értük átigazolási díjat. Az általunk képviselt futballistáknál ez volt a helyzet a Stoke Cityhez igazoló Deczki Máté esetében, akivel kapcsolatban nagyon korrekten járt el a Debrecen, hogy elengedte az angol élvonalbeli klub utánpótlásába. Ez óriási lehetőség a fiatal kapus számára, akinek minden képessége megvan ahhoz, hogy Angliában is helytálljon. Ugyanakkor a DVSC is jól járt, hiszen átigazolási díjat kapott a játékosért cserébe. Ugyanígy jól járhat majd a Főnix Gold FC Szoboszlai Dominik elengedésével, aki októberben tölti be a 16. életévét, így a téli átigazolási időszakban szerződhet a Red Bull Salzburghoz, amellyel már másfél éve folyamatosan részt vesz felkészülési tornákon – köszönhetően a Főnix és a játékos korábbi klubja, az MTK rugalmasságának” – mondta a játékosügynök az általuk képviselt labdarúgókról.

A múlt héten a korosztályos válogatott támadó, a 16. életévét júniusban betöltő Csoboth Kevin a saját Facebook-oldalán tudatta, hogy a Benficához szerződött, a portugál sztárcsapat utánpótlásában folytatja a pályafutását. Ugyanakkor nem a csatár az első utánpótlás-válogatott játékos a 2000-es születésűek korosztályából, aki az idén Nyugat-Európába szerződött, és a sor hamarosan bővülhet is.

A két kapus, a Debrecenből az angol Stoke Cityhez szerződő Deczki Máté és a Vasastól a Sampdoriához kerülő Hutvágner Gergely mellett a már említett Csoboth Kevinnel együtt az idén öt mezőnyjátékos – többségében támadók – igazolt nyugat-európai klub utánpótlásába: Bencze Márk (Vasas) a Vitesse, Horváth Csanád (Honvéd) a Vitória SC Guimaraes, Horváth Olivér (MTK) az Ajax, míg Szerető Krisztofer (Honvéd) a Stoke City játékosa lett.

Rajtuk kívül a 16. születésnapját a hónap végén ünneplő Schön Szabolcs (Honvéd) és a külföldre szerződéshez szükséges kort októberben betöltő Szoboszlai Dominik (Főnix Gold FC) esetében is szinte biztosra vehető a külföldi szerződés (utóbbi játékossal már korábbi, a Főnix Gold FC-t bemutató cikkünkben külön is foglalkoztunk). Schön esetében korábban már-már biztosnak tűnt, hogy a játékos az Ajaxnál köt ki, aztán járt a Chelsea-nél is, amolyan ismerkedésen, míg Szoboszlai már jó ideje ismerkedik az osztrák Red Bull Salzburggal, felkészülési tornákon is részt vett a csapattal.

A legtöbb felsorolt játékos esetében nemcsak arról van szó, hogy egy-egy jó teljesítménynek köszönhetően kiszúrta őket egy megfigyelő, egy klub, hanem arról, hogy nemzetközileg bekerültek abba a körbe, amelyet számos európai csapat szemmel tart. Például Csoboth korábban járt a Milannál, a Herthánál, ismerik a Portónál és a West Hamnél is. Hutvágnert pedig az olaszországi szerződés előtt felmérték a Manchester Unitednél is.

A téma persze számos kérdést is felvet. Minek köszönhető a fokozott érdeklődés, mit remélhetünk ettől a korosztálytól, mekkora az esélye annak, hogy ezek a fiatalok eljutnak az első csapatig új klubjuknál?

Hutvágner Gergely az MU-nál is járt, mielőtt a Sampdoriához igazolt át (Fotó: archív)

HASONLÓ KÉPZÉS, JÓ INFRASTRUKTÚRA, FEJLŐDŐ JÁTÉK – AZ OKOK

„Először is, a most külföldre igazoló tizenhat évesek nagyobb része már nagyon hasonló, többé-kevésbé egységes és tudatos képzésben részesült, aminek már kezdenek látszani a jelei. Arra gondolok, hogy amíg a korábbi években a legtöbb hazai utánpótláscsapat játéka arra épült, hogyan juttassák el a labdát a csapatból kiemelkedő, legjobb felépítésű futballistához, addig mára már egyre inkább kezd kialakulni minden együttesnél a szervezett passzjáték. Eközben nagyon sokat javultak a képzés körülményei, az infrastrukturális háttér, jó a versenyeztetés is, mert a korosztályos válogatottságig jutó gyerekek már negyven-ötven nemzetközi meccsen pályára léptek, ezeken nagyon sokat tudnak fejlődni, és meg tudják mutatni magukat Európának. Ez nagyban hozzájárult a külföldi szerződésekhez” – kezdte a válaszok sorát a több utánpótláskorú játékost is képviselő Center Sport menedzseriroda részéről Varga Norbert.

„Persze, a kétezres születésű korosztályban alapvetően több a tehetség, akik a maguk korcsoportjában már elérnek egy jó európai szintet. Ezért van az, hogy a szóban forgó játékosokat több nyugat-európai klub is szívesen szerződtette volna. A tehetségesnek tartott gyerekekre elsősorban a nemzetközi tornákon, kiváltképp az utánpótlás-válogatottak mérkőzésein figyelnek fel, ezért az U-válogatott jó előszűrőt jelent.”

NINCS APUKA, ANYUKA, FEL KELL NŐNI – A PROFIZMUS ÚTJA

A NEYMAR STÍLUSÁT IDÉZŐ CSATÁR ÉS A SAMPNÁL KOPOGTATÓ KAPUS
Varga Norberttel két játékost külön is értékeltünk. A Benficához igazoló csatárt, Csoboth Kevint és a Center Sport iroda közreműködésével külföldre igazoló kapust, Hutvágner Gergelyt. „Csoboth Kevin játéka engem egy kicsit Neymaréra emlékeztet. Láttam bajnoki meccsét, amikor úgy vitte végig a labdát az ellenfél térfelén, hogy három-négy embert is kicselezett, majd gólt lőtt. A védekezésben sokat kell fejlődnie, ezért van az, hogy az utánpótlás-válogatottban, ami a hazai utánpótlás-bajnokságot tekintve már jóval magasabb szint, sokszor csak csere, viszont csereként beállva is gólokkal segíti a csapatot. Nagyon gólérzékeny, és megvan az az itthon ritkaságnak számító képessége, hogy még sprint közben is tud gyorsítani. Hasonlóan például Dzsudzsák Balázshoz. A stílusát tekintve a Benficával jól döntött, ha nem törik meg a fejlődése és védekezésben is előre tud lépni, akkor akár klasszissá is válhat” – vélekedett a játékosügynök az MLSZ versenyrendszerében eddig 173 mérkőzésen 234 gólt jegyző támadóról. „Hutvágner Gergely két hónapja került a Sampdoriához, és már ennyi idő alatt eljutott arra a szintre, hogy olaszul valamelyest meg tudja értetni magát. Alighanem ennek is köszönheti, hogy 16 éves kora ellenére már az első csapattal edzhet, miután a gárda egyik kapusa megsérült. A játékengedélye még nem érkezett meg, így tétmeccsen még nem is játszhatna, de az edzésmunkájával máris elégedettek az olasz csapatnál. Fontos lesz, hogyha az első csapat után visszakerül a saját korosztályához, milyen lesz a mentalitása, hogyan dolgozza fel, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi minden történt vele. Kapusként, tizenhat évesen a következő nagy ugrásra még alighanem várnia kell, de az a fontos, hogy folyamatosan játéklehetőséget kapjon. Például számára idővel akár a Serie B is jó ugródeszka lehetne, amit szakértők a topligák másodosztályai közül az egyik legjobbnak tartanak” – mondta Varga Norbert Hutvágnerrel kapcsolatban.

Nagy kérdés persze, hogy ezek közül a játékosok közül hányan tudnak valóban befutni és felnőttként is Nyugat-Európában játszani.

„Azt látni kell, hogy világviszonylatban is nagyon kevés az olyan játékos, aki egy topligás klub utánpótlásából indulva, végigjárva a különböző korosztályokat, eljut az első csapatig. Az a legfontosabb, hogy a fiatalok folyamatosan játéklehetőséghez jussanak. Ha annál a klubnál, amelyhez kiszerződtek, egy idő után már nincs erre lehetőségük, akkor váltani kell. Akár alacsonyabb osztályú klubra, akár NB I-es csapatra. Magyarországon ezeket az eseteket már hajlamosak vagyunk kudarcként elkönyvelni, de ezzel nem értek egyet. Egyáltalán nem gondolom, hogy például Tajti Mátyás esetében kudarc lenne, hogy a Barcelona után most a Málagánál edződhet. Vagy, hogy például a szintén fiatalon Franciaországba kerülő Rudolf Gergely kudarcként élte volna meg, amikor hazajött Debrecenbe, hiszen később a DVSC-ből lett válogatott játékos, itthon tovább fejlődött, és újra volt lehetősége külföldre igazolni. Gyerekként Nyugat-Európában edződni olyan, mint elvégezni egy külföldi egyetemet. Nyelvet tanul az ember, fejleszti magát, de ettől még nem kudarc, ha utána itthon helyezkedik el” – véli a játékosügynök.

És min múlik leginkább a siker? Mi dönti el, hogy egy nyugati-európai klub utánpótlásából merre vezethet a tehetségek útja?

„Minden játékos esete más és más, és nincs egyetlen sikerrecept, de az biztos, hogy ezek a gyerekek azért kaptak szerződést, mert az ottani szakemberek a jelenlegi tudásuk alapján képesnek tartják őket arra, hogy akár felnőttként is a klub hasznára legyenek – fogalmazott Varga Norbert. – Ha nem így lenne, akkor nem őket szerződtetik. Viszont az, hogy be tudják-e járni a felnőttcsapatig vezető utat, elsősorban fejben dől el, azon, hogy képesek lesznek-e helytállni az új helyzetben. Külföldre kikerülve már nincs ott apuka és anyuka, akihez mindig lehet fordulni, aki megoldja az ügyes-bajos dolgokat. A feladatokkal, az idegen nyelvvel és kultúrával egyedül kell megbirkózniuk. Nagyon fiatalon felnőtté kell válniuk, egyszerűen nincs már idejük gyerekeskedni, ha meg akarnak felelni a profi világ támasztotta elvárásoknak. Aki állja a sarat, jó a mentalitása és folyamatosan fejlődni tud, az felnőttként is helytállhat Nyugat-Európában, akinek ez nem sikerül, az ott megszerzett tapasztalatokkal itthon még mindig karriert csinálhat.”

A KÜLFÖLDRE IGAZOLÓ, 2000-ES SZÜLETÉSŰ LABDARÚGÓK

AKIK MÁR VÁLTOTTAK
Kapusok
Deczki Máté (a DVSC-től a Stoke Cityhez – Anglia)
Hutvágner Gergely (a Vasastól a Sampdoriához – Olaszország)
Mezőnyjátékosok
Bencze Márk (a Vasastól a Vitesséhez – Hollandia)
Csoboth Kevin (a Kozármislenytől a Benficához – Portugália)
Horváth Csanád (a Honvédtól a Vitória SC Guimaraeshez – Portugália)
Horváth Olivér (az MTK-tól az Ajaxhoz – Hollandia)
Szerető Krisztofer (a Honvédtól a Stoke Cityhez – Anglia)

AKIK A TÉLEN VÁLTANAK*
Schön Szabolcs (Honvéd – érdeklődnek iránta: Ajax, Chelsea)
Szoboszlai Dominik (Főnix Gold FC – érdeklődnek iránta: Red Bull Salzburg)
*Még nem töltötték be a 16. életévüket, de a klubváltásuk szinte biztosra vehető.