Félig debütálnak csak – kis szlovák vb-történelem

Akárcsak az exjugoszláv vagy exszovjet válogatottak, a szlovák is csak félszívvel tud visszanyúlni és viszonyulni az egykori közös nemzeti csapat történelméhez, mint historikus alaphoz.

Ezüstös történelem

Az első önálló szlovák állam a két világháború között jött létre, akkoriban vívta értelemszerűen első hivatalos nemzetközi labdarúgó válogatott mérkőzését is: 1939 nyarán 2–0-ra verte a náci Németország legjobbjait, Pozsonyban. A szlovákok nem sokáig élvezhették az önállóságot, hiszen a nagy világégés után Európa boldogtalanabb felére kerültek, összeolvadván cseh testvéreikkel. A csehszlovák futball viszont az egyik legjobb volt a keleti blokkban: még az első közösködés idején 1934-ben szereztek egy ezüstöt (a döntőben Plánicka – Zenísek, Ctyroky – Kostálek, Cambal, Krcil – Junek, Svoboda, Sobotka, Nejedly, Puc felállásban szerepeltek), majd hatszor is kijutottak a nagy tornára 1954 és 1990 között.

1962-ben újfent eljutottak a döntőig, útközben Albert Flóriánékat is kiejtve, de ott nem bírt a jó formában lévő brazilokkal Rudolf Vytlacil kapitány Schrojf – Tichy, Popluhár, Novák – Masopust, Pluskal – Pospichal, Scherer, Kadraba, Kvasnák, Jelinek összeállítású csapata. 1980-ban egy olimpiai aranyérmet is hazavihettek Moszkvából, és az Európa-bajnokságokat is vadászterületükké tették: 1960-ban harmadikok, 1980-ban másodikak, 1976-ban pedig elsők lettek a kontinensviadalon. Ez utóbbi versenyen a nyugatnémeteket legyőző csapatot (Viktor – Dobiás (F. Vesely, 94.), Pivarník, Ondrus, Gögh – Panenka, J. Móder, Svehlík (Jurkemik, 79.), Jozef Capkovic – Masny, Nehoda) tartják minden idők legjobb csehszlovák válogatottjának.

Nehezen álltak lábra

A csehszlovák közös történelem végnapjai felé közeledvén 1990-ben egy ütőképes válogatott mutatta meg oroszlánkörmeit, hiszen a legjobb nyolc között csak a későbbi győztes NSZK ütötte ki a csapatot, egyetlen góllal. A „búcsútizenegyből" (Stejskal – Bilek (Nemecek, 70.), Kadlec, Straka, Kocian – Hasek, Chovanec, Kubik (Griga, 81.), Moravcík – Skuhravy, Knoflicek) az újra saját lábra álló szlovákok csak Ján Kociant és Lubomír Moravcíkot örökölték meg: előbbi pályaedzőként, utóbbi karmesterként tevékenykedett náluk. Az első vb, amelynek selejtezőin elindult az újjászervezett szlovák válogatott, az 1998-as volt, de sem itt – bár otthon a cseheket megverték –, sem a későbbiekben (az Eb-ket is beleértve) nem jártak sikerrel. Annak ellenére sem, hogy mindig is akadtak kiemelkedő képességű játékosaik, mint Szilárd Németh, Marek Mintál, Peter Dubovsky, Miroslav Karhan vagy Stanislav Varga.

Az éppen Kocian utódaként érkezett Vladimír Weiss vezette ki végül első világbajnokságára a szlovák nemzeti tizenegyet: 2006-ban még elbuktak a spanyolok elleni pótselejtezőn, ám a 2010-es vb-re csoportelsőként jutottak ki, a szlovének, a csehek, az északírek és a lengyelek előtt (már csak a számmisztika miatt is, lévén korábban 4., 3., majd 2. pozícióban végeztek vb-kvalifikációs csoportjukban). A dél-afrikai torna előtt csak hat nemzetet előztek meg a résztvevők közül a FIFA ranglistáján, de stílusos támadójátékuknak, keményen rakkoló középpályásaiknak, a területet jól lezáró védőiknek és veszélyes, gyorsan és egyszerűen felépített kontráiknak köszönhetően nem teljesen esélytelenek a csoportból való továbbjutásra. Akad egy klasszisjelöltjük is a napolis Marek Hamsík személyében, aki éppen a világbajnokságon adhatja el magát valamelyik európai nagycsapatnak.