KOCSMÁR-TÓTH ISTVÁN 2020.02.07 21:30 Frissítve: 2020.02.07 23:52

Újpest: műfű nélkül nem megy?! Ez történt a Megyeri úti pályával

A mért adatok alapján nem eshetett volna meg, ami az Újpest–Mol Fehérvár bajnokin a frissen átadott új gyepszőnyeggel történt – állítja a kivitelező Garden Group ügyvezetője, aki a felújítás összetettségéről és a Szusza Ferenc Stadionnal kapcsolatos még elvégzendő munkákról beszélt. Mint mondja, „egy átlagos sportpálya azért más kategóriát képvisel”, így az új újpesti centerpályát és az esetleges problémáit sem érdemes összevetni hétköznapi esetekkel.

Burekovic (balra) és Houri küzdenek egymással – és a pályával (Fotó: Dömötör Csaba)

 

„Nem volt könnyű játszani a pályán, bár most újították fel, viszont hiányzik róla a műfű, ami miatt nagyon instabil volt a felület, nehéz volt kitámasztani” – mondta az M4 Sport kamerája előtt Kovács István, a Fehérvár középpályása, miután csapata legyőzte az Újpestet a 18. fordulóban (0–1). Mindez pedig sokak fülét megütötte. Hogy hiányozhat egy modern pályából a műfű? Biztos, hogy kell az egyáltalán oda? Szándékos koncepció volt az Újpest részéről? Esetleg más okokból alakult így, valaki mulasztott? Sorjáztak a kérdések a Nemzeti Sport Online fórumain is. A kérdésekből pedig az MLSZ szerdai közleménye után csak még több lett. A legfontosabb talán: hogyan térhetett vissza otthonába a lila-fehér együttes, ha a pálya nem volt teljesen készen?

„Fontos tudni, hogy egy viszonylag új technológiáról van szó – kezdte a Nemzeti Sport Online megkeresésére Kárpáti Gábor, a Garden Group ügyvezetője. – Újpesten ugyanazt a hibrid gyepet vetettük el, mint az új Hidegkuti Nándor Stadionnál, amely a közép-kelet európai régió első ilyen pályája volt. S ugyanolyan fűmagkeverékről van szó, mint a Puskás Arénánál (a két projekt részben egyidőben haladt – a szerk.). Ott öt héttel az első vetés után már játékra alkalmas volt a pálya, és az Uruguay elleni mérkőzésen nyoma sem volt hasonló problémáknak. Igaz viszont az is, hogy Újpesten az első ütem zárult le rendben, a műfű befűzésére decemberben már nem jutott kapacitása az ezzel foglalkozó alvállalkozónak. A munkálatok pótlására pedig a kora tavaszi, márciusi időpontot ütemezték be. A pálya a mérések alapján enélkül is jó számokat produkált, a gyökérmélység húsz centin túl járt, már jóval korábban, ami már-már lenyűgöző adat, a pálya tömörségét és a kifordulást mérő számok is azt mutatták, játékra alkalmas a gyep, így az újpesti klubvezetőség és a szövetség is megalapozottan döntethetett úgy, hogy hazatér a csapat – vázolta fel az alaphelyzetet a szakember.

Csakhogy az élet megcáfolta a számokat, és a második ütemben, későbbre halasztott műfűbefűzés hiányában az MLSZ szerdai döntése értelmében túlságosan is sérülésveszélyes, így pedig az NB I-es és a Magyar Kupa-mérkőzések lebonyolítására alkalmatlan a Szusza-stadion.

„Szabad szemmel nem is látható, az élő fű a gyepszőnyeg 98-99 százalékát adja, a befűzött műfűszálak csupán egy-két százalékot tesznek ki” – tette hozzá Kárpáti Gábor. Ám a jelek szerint, amilyen kis százalékról van szó, olyan fontos eleme ez a modern labdarúgópályáknak – legalábbis az Újpest és korábban az MTK vagy éppen a Magyar Labdarúgó-szövetség által is választott hibridmegoldásnak. Érdekesség, hogy hazánkban annyira új megoldásról van szó, hogy az MLSZ aktuális kiírása még nem is említi. A szövetség versenyszabályzata százszázalékos élőfüvet ír elő az NB I-es játékterek számára. Ugyanakkor ilyen kérdésekben az Európai Labdarúgó-szövetség előírása a regionális szövetségeké felett áll. Így pedig mégis alkalmazható a technika, igaz, azt épp emiatt az UEFA-nak is jóvá kell hagynia.

A Garden Group vezetője hozzátette, bár a projektet több ütemre választották, szó sincs arról, hogy a műfüvesítéssel csak később egészült volna ki a beruházás, s ezért maradt volna el. Már az eredeti terveknél is ezzel a megoldással számoltak mind az Újpest, mind a kivitelezők részéről. Erre a munkálatok alatt összeszedett csúszás, valamint a szükséges engedélyek kései beérkezése miatt nem jutott végül ideje a külön erre a feladatrészre szakosodott, nemzetközi alvállalkozónak a Fehérvár elleni bajnoki előtt. A helyzettel egyébként, mint a klubtól megtudtuk, január 8-án szembesültek a Megyeri úton.

Már az első 20 perc is megviselte a műfű nélküli új gyepet a Szusza-stadionban (Fotó: Mirkó István – Magyar Nemzet)

„A stadiont eredeti állapotában az ezerkilencszázhúszas évek elején adták át. Négy-öt ütemben is jelentősen átalakították, ez pedig meglátszott a pálya-előkészítésnél kiásott régi rendszereken is. Építési törmelékek és többször is átalakított, toldozott-foltozott öntözőrendszer maradványait kellett kiszedni. Az eredetileg tervezettnél jóval mélyebben kiásva az alapot. Ez újra és újra lassította a munkát. De hozzá kell tenni, a klub rendkívül megfontoltan állt a kérdéshez. Az előkerülő problémák megoldására, azok végiggondolására senki sem sajnálta az időt, és ezért összességében az ország egyik legmodernebb, legjobb rendszere lett az újpesti, ezt bátran ki lehet jelenteni.”

Bár az első tapasztalat ennek ellenkezőjére utal... Kárpáti szerint fontos kiemelni: az újpesti beruházás egyáltalán nem csak a gyepszőnyegről szólt. „Egy átlagos sportpálya azért más kategóriát képvisel, mint amely a Megyeri úton készült” – mondta, miközben részletesebben is belement a kérdésbe.

Újpesten jelentősen megváltozott a pálya geometriája. Itt a futballpályák jellegzetes „bogárhátúságára” kell gondolni. A vízelvezetés miatt a régebbi pályák közepe látványosan magasabban volt, mint a két széle, ez egy-másfél százalékos lejtést jelent az oldalvonalak felé. Ez manapság már jóval kisebb lejtéssel is, jóval hatékonyabban megoldható. Az új újpesti játéktér esetében félszázalékos értékről van szó.

„Ehhez rendkívül precíz munkára van szükség, a különböző rétegek kialakítását lézeres mérések alapján, gép vezérléssel végzik– mondta a technikai részletekről. Kárpáti szerint Újpesten a gépészeti megoldások terén is a lehető legmodernebb technikákra törekedtek. Mint mondta, a kérdéskör nem véletlenül, szinte külön tudományággá fejlődött Angliában és a nyugati futballkultúrákban. Ezzel szemben Magyarországon néha még mindig „elbagatellizálják”. Igazi mérnöki kihívás például olyan rendszert kiépíteni, amely kezeli, sőt minél jobban csökkenti az energiaveszteséget, garantálja, hogy a pályafűtés a lehető legegységesebben érje a pálya teljes felületét. Szintén fontos kérdés a vízelvezetés, „az biztos, ha az Újpest végleg hazaköltözik, itt nem marad majd el mérkőzés pusztán amiatt, mert előtte három-négy napon át folyamatosan zuhogott az eső”.

Ugyanakkor azt is megjegyezte: a Fehérvár ellen történtek bizonyították, a technológiát „nem arra találták ki”, hogy műfű nélkül is hosszú ideig ellenálló, tartós játéktér legyen.

„A 2020-as labdarúgó Eb miatt több budapesti pálya adatait is folyamatosan monitoringozza az UEFA. Ha valaki egy irodából látta volna ezen pályák adatai mellett az Újpestét, akkor minden gond nélkül a legjobb kategóriába sorolta volna egy hete is.”

Obinna Nwobodo és Elek Ákos összecsapása – háttérben a kifordult fűcsomókkal (Fotó: Mirkó István – Magyar Nemzet)

„Ha a befűzés megtörténik, tíz-tizenöt felújítási cikluson keresztül is remek pályája lesz az Újpestnek” – tekintett előre Kárpáti, aki a felújítási ciklusok jelentőségéről, szükségességéről is beszélt. Mint meséli, a francia Paris Saint-Germainnél vagy a kontinensen a hasonló jellegű hibridvetést elsők közt alkalmazó angol Arsenalnál idényről idényre felújítják a pályákat, elérve, hogy azok a lehető legjobb minőségűek legyenek. Mindezt úgy kell elképzelni, hogy az utolsó bajnoki után néhány nappal egy erre specializálódó gép végigmegy a játéktéren, és 99 százalékos pontossággal kiszedi a fűszálakat a talajrétegből úgy, hogy a befűzött műfüvet nem érinti, nem károsítja. Ezt követően a gyepet újravetik, öt héten belül pedig rendelkezésre áll a vadonatúj játéktér. A hazai szokások ettől annyiban térnek el, hogy kétéves ciklusokkal számolnak inkább a klubok. Az MTK esetében például idén nyáron lesz esedékes a második gyepfelújítás.

Joggal juthat bárkinek eszébe a kérdés: ha egy teljes felújítás is öt hét alatt megtörténik, vajon az Újpest esetében miért kell egészen áprilisig várni a tervezett végső hazatéréssel?

„Attól függően, hogy egy vagy több valamivel modernebb, vagy régebbi géppel végzik a befűzést, tíz-tizennégy nap egy ekkora pálya elkészítése. Az ütemezésen ugyanakkor már nehezen, leginkább sehogy sem lehet változtatni.”

Vagyis leginkább kapacitásbeli, semmint a folyamat hosszát érintő kérdés a lila-fehérek hazatérése.

Ami addig is biztos: mint arról beszámoltunk, a Ferencváros elleni derbit szombatról elhalasztották, ennek pótlásáról, az időpontról és az esetleges új helyszínről később születik döntés. A klub pedig már azt is bejelentette, a Mol Fehérvár elleni Magyar Kupa-nyolcaddöntő első mérkőzését a szegedi Szent Gellért Fórumban játsszák le. Mindez azt jelenti, hogy a fővárosi klub eredeti stadionjától több mint 170 kilométerre lesz majd „otthon”.

Áprilisig a bajnokságban a Kaposvári Rákóczit, a Puskás Akadémia FC-t és a Paksi FC-t fogadja az Újpest, ezeket a hazai meccseket kell jelen állás szerint albérletben lejátszania.

2020.05.28 22:28:13

Labdarúgó NB I VINCZE ANDRÁS

NS-VÉLEMÉNY. Ne félj, babám, pályán a Tabán!

2020.05.28 10:48:26

Labdarúgó NB I P. K.

Pakson már csak a Böde-gólok hiányoznak. Diósgyőri vereségek, felcsúti győzelmek.

2020.05.27 22:21:47

Labdarúgó NB I L. P. I.

A Nemzeti Sport csütörtöki számából ajánljuk.

2020.05.27 18:07:22

Labdarúgó NB I THURY GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Semmit sem ér, ha nem nyered meg.