Több pénzt kapnak a fiatal magyarokat játszató klubok

Vágólapra másolva!
2013.07.09. 22:15
null
(Fotó: mlsz.hu)
A Magyar Labdarúgó-szövetség a jövőben támogatja azokat a klubokat, amelyek hazai nevelésű játékosokat szerepeltetnek bajnoki mérkőzéseiken. A szövetség elfogadta Egervári Sándor szövetségi kapitány beszámolóját. Ezekről és még jónéhány témáról volt szó a szövetség mai ülésén.

EGERVÁRI BESZÁMOLÓJA – ELFOGADVA!

Ma ülésezett a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége. A testület meghallgatta a szövetségi kapitány beszámolóját válogatott első félévi teljesítménye kapcsán. Egervári Sándor pozitívumként emelte ki, hogy a csapat csoportmásodikként továbbra is saját kezében tartja a továbbjutás eldöntését és 32. helyen áll a világranglistán, ami jobb, mint a korábbi időszak átlagos helyezése.

Az eredményesség az elvárásoknak megfelelő, de a Csehország elleni augusztusi felkészülési mérkőzést követően nagy jelentőségű selejtezők várnak a magyar csapatra (Románia, Észtország, Hollandia és Andorra ellen), amelyeken a korábbinál is nagyobb csapategység, jobb teljesítmény szükséges.

FIATALOK TÁMOGATÁSA


A Magyar Labdarúgás Fórumán korábban már volt szó a most bevezetett szabályokról. Erről a Nemzeti Sport Online is beszámolt.

SEGÉLYALAP A BAJBA JUTOTT KLUBOKNAK
A televíziós jogdíjbevételek felhasználásával a klubok 48 millió forintos „segélyalapot” hoznak létre az NB I-ben szereplő, esetlegesen rendkívüli gazdasági helyzetbe kerülő klubok számára, amelyek gyors segítség nélkül nem tudják teljesíteni a szabályzatokban foglalt feltételeket. A kockázati alapból kizárólag az NB I-es bizottság támogató véleménye esetén, hangsúlyozottan visszafizetendő kölcsön formájában részesülhet a bajba jutott csapat.

A fejlődő színvonalú magyar utánpótlás-nevelés speciális problémája, hogy a tehetséges, 17-19 év közötti játékosoknak nincs elég lehetőségük a továbbfejlődésre, a meccsrutin megszerzésére. Igen kevés kivételtől eltekintve nem jutnak el az első osztályú csapatok keretéig, ugyanakkor az utánpótlás-bajnokságba már nem nevezik őket.

Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé azt, hogy az MLSZ kötelezze az élvonalbeli klubokat arra, hogy ne külföldi játékosokat részesítsék előnyben. Ennek ellenére a szövetség minden lehetőséget megragad arra, hogy pénzek felhasználásával segítse a hazai nevelésű játékosok foglalkoztatását a felnőtt csapatokban.

Az MLSZ az egyesületeknek juttatott pénzek kifizetésénél differenciálással fogja ösztönözni a klubokat a fiatal játékosaik szerepeltetésére. A szövetség minden hatáskörébe tartozó forrás elosztásánál a forrás egy jelentős hányadát a felnőtt csapatban játszó hazai nevelésű fiatal játékosok szerepeltetését ösztönözve osztja ki. Ezen túlmenően, az MLSZ keresni fogja azokat a további eszközöket, amelyek ösztönzik a hazai, MLSZ nevelésű játékosok (aki 15-21 éves kora között az MLSZ-hez tartozó egy vagy több sportszervezetben, legalább három évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt) szerepeltetését.

AKÁR STADIONBEZÁRÁS IS JÁRHAT RASSZIZMUSÉRT
Az elnökség korábbi célkitűzésének megfelelően, a verbális és tettleges erőszak minden formájának megszüntetése érdekében szigorodott a fegyelmi szabályzat.

Az új idényben az esetleges nem kívánt eseményeket, már az UEFA és a FIFA által is elvárt szigor alapján, a kiszabható fegyelmi büntetések széles spektrumán, a szankciók fokozatosságának alkotmányos elvét biztosítva fogja megítélni az MLSZ fegyelmi bizottsága. A szabályzat több helyen lehetőséget biztosít arra, hogy a klubok és szurkolóik többségének együttműködő, sportszerű viselkedése enyhítő körülményként jelenjen meg az eljárásban. A legsúlyosabb cselekmények, mint a rasszizmus, a gyűlöletkeltés esetén a komoly pénzbüntetés mellett – indokolt, végső esetben – a szektor- vagy stadionbezárás is megjelenhet a szankciók között. Ezzel párhuzamosan a szövetség folytatja kampányát, a "Gyűlölet nem pálya" akciót is, a prevenciót fontosabbnak, célravezetőbbnek tartja, mint a büntetést.

Általános szabályként a 2013–2014. bajnoki évtől a hivatásos bajnokságokban az alábbi, fokozatosan növekvő arányokat kell teljesíteni az MLSZ nevelésű labdarúgók szerződtetésénél.

–2013–2014. évi bajnoki évben 25 fős keret esetén minimum 8 fő,
– 2014–2015. évi bajnoki évben 25 fős keret esetén 12 fő,
– 2015–2016. évi bajnoki évben 25 fős keret esetén 13 fő.
(A 25-nél nagyobb keret esetén lineáris arányosan kell értelmezni az előírást)

A tévés jogdíjakból származó bevételek sportszervezetek részére történő elosztásánál a 2013–2014. bajnoki évben a szabályozásba az alábbi szempontok kerültek be:

– az NB I-es bajnokságban a tévés pénz 15 százaléka annak arányában kerül kiosztásra a csapatok között, hogy az adott bajnoki évben a férfi felnőtt bajnoki mérkőzéseken a 23 év alatti magyar játékosok összesen hány percet töltenek a pályán (a tervek szerint a korhatár a következő években csökken)

– az NB II-es bajnokságban a tévés pénzből nem kapnak azok a csapatok, amelyekben a mostani határozat után igazolt külföldi játékos is pályára lép bajnoki mérkőzésen

– az NB III-as bajnokságok esetében azon csapat, amely nem csak MLSZ nevelésű játékosokat foglalkoztat, csupán a törvény által előírt minimális mértékben részesülhet TAO-s forrásokból

TOVÁBBI HATÁROZATOK
– A szövetség ismét egy időpontban, 2014. május 13. kedden rendezi meg a Ligakupa és a női Magyar Kupa döntőjét, így olyan kettős mérkőzés jön létre, amely a sportág igazi ünnepe lehet.

– Ami az NB II-es bajnokság tevékenységét felügyelő bizottságot illeti, annak mandátuma a bajnokság átalakításával lejárt. Széles körű egyeztetést követően összeállt az új másodosztályú bizottság. A mai döntés alapján Margitai Zoltán lett az NB II-es bizottság elnöke, tagként pedig Dézsi Attila, Földi Sándor, Kaibás Dezső, Kovács Mihály, Nemes Ferenc és Potoczki Tamás vesz részt a testület munkájában.

– Új versenykiírás lesz a női NB I-ben is, amely minden érintett sportszervezet támogatását bírja, és egyben ösztönzi a bajnokság színvonalának emelkedését is. A bajnoki idény 2013. július 1-én kezdődik és 2014. június 30-án ér véget. A bajnokság alapszakasszal, rájátszással és helyosztókkal kerül lebonyolításra. A csapatok az alapszakaszban őszi és tavaszi fordulókban, körmérkőzéses rendszerben, oda-vissza alapon mérkőznek egymással 2x9 fordulóban.
A felső- és alsóházi rájátszásban a csapatok (felsőház: az alapszakasz 1-4. helyezett; alsóház: az alapszakasz 5-8. helyezettje) kétfordulós rendszerben, oda-vissza alapon mérkőznek meg egymással 2x3 fordulóban. A rájátszásban résztvevő csapatok az alapszakaszban egymás ellen elért eredményeiket magukkal viszik. A rájátszás végén a bajnokság végeredménye két győzelemig tartó helyosztókon dől el.

További részleteket az mlsz.hu-n olvashat!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik