Szerbek döntenek a magyar aranyról vagy a Fradi VBP-je?

Pór KárolyPór Károly
Vágólapra másolva!
2018.05.04. 18:23
null
A rangadó egyik kulcskérdése: meg tudja-e állítani a Fradi védelme Lazovicsot (Fotó: Dömötör Csaba, archív)
Az már a labdarúgó NB I 27. fordulójában eldőlt (az Újpest kispesti döntetlenjével), hogy matematikai esély sincs harmadik csapat sikerére, biztos, hogy a Ferencváros vagy a Videoton nyeri meg a 2017–2018-as bajnokságot. A két csapat szombati, felcsúti mérkőzése alighanem döntően befolyásolja az egypontos előnnyel listavezető Fradi és a legutóbbi két idényben egyformán ezüstérmes Vidi versenyfutását. De vajon mi dönthet a szombati meccsen? Erre keressük a választ az InStat Football elemzőrendszer statisztikáinak segítségével is.

AKIÉ A LABDABIRTOKLÁS, AZÉ A MECCS?

Bár a futballt még mindig gólra játsszák, a játék képe szempontjából az egyik legérdekesebb kérdés az lesz, melyik együttes tudja többet birtokolni a labdát, és arra hogyan reagál az ellenfél. Az ugyanis a Ferencváros és a Videoton kapcsán is elmondható, hogy a legtöbb meccsén igyekszik irányítani a játékot, próbálja nyomás alatt tartani az ellenfelét, ritkán engedi át a területeket és a labdabirtoklás lehetőségét. Az eddigi 28 fordulóból a Vidivel tízszer, a Fradival csupán négyszer fordult elő, hogy ötven százalék alatt maradt a labdabirtoklása, azaz e tekintetben alulmaradt aktuális ellenfelével szemben.

A Ferencváros otthon a Mezőkövesdet (5–0-ra, 48 százalékos labdabirtoklás mellett), idegenben a Paksot (2–0-ra, 48 százalékos labdabirtoklással) és a Honvédot (3–1-re, 43 százalékos labdabirtoklással) annak ellenére legyőzte, hogy kevesebbet birtokolta a labdát ellenfelénél (százalékosan nézve a Honvéd elleni 43 százalékos mutató volt a legalacsonyabb labdabirtoklási aránya az FTC-nek ebben a szezonban). Csak egy olyan meccse volt, amikor nemcsak labdabirtoklásban maradt alul, hanem veszített is, éppen a Videotontól kapott ki (Felcsúton 3–1-re), ezen a találkozón a Vidi labdabirtoklásban is lenyomta a Fradit (53–47 százalék volt a fehérváriak javára).

VIDEOTON–FERENCVÁROS, 2017. augusztus 27.

A zöld-fehérek tehát a négy közül csak egyszer nem tudtak győzni (akkor ki is kaptak), amikor kevesebbet birtokolták a labdát. A Videoton a tíz ilyen mérkőzésből hetet nyert meg, kétszer ikszelt, és éppen a Fradi elleni, az Üllői úton 3–1-re elveszített bajnoki volt az, amelyen a Vidi labdabirtoklásban is kikapott (52–48 százalék volt az FTC javára). Vagyis a két csapat szezonbeli eddigi két egymás elleni meccsén a labdabirtoklás is ugyanúgy alakult, ahogy a végeredmény – egy ide, egy oda.

Ezzel együtt megállapíthatjuk, hogy százalékos arányban a Fradi jobban kezeli azokat a helyzeteket, amikor az ellenfél birtokolja többet a labdát, viszont ennek ellenére a Videoton több gólt szerzett kontrából (17-et, az összes gól 30 százaléka), mint a Fradi (10-et, 17 százalék). Ugyanakkor a kontra elleni védekezést is érdemes megnézni: a Videoton öt (a kapott gólok 19 százaléka), a Fradi nyolc gólt kapott kontrából (31 százalék).

Mindezek azt mondatják velünk, hogy tudatosan egyik csapatnak sem áll érdekében, hogy magára húzza ellenfelét, átadja a területet a másiknak. A Fradinak annyiból kényelmesebb a helyzete, hogy döntetlennel is nagy lépést tehet a bajnoki cím felé, ám a kontrák ellen kimondottan eredményesen védekező Videoton ellen így sem lesz érdemes védekezésre, az eredmény tartására berendezkednie. Tippünk szerint a két csapat első két mérkőzéséhez hasonlóan ezúttal is az a gárda nyeri meg a találkozót, amelyik labdabirtoklásban is a másik fölé nő.

Videoton: labdabirtoklás, lövési hatékonyság (balról jobbra) és egyéb statisztikák meccsenkénti bontásban – NAGYÍTÁSHOZ KATT A KÉPRE!
Videoton: labdabirtoklás, lövési hatékonyság (balról jobbra) és egyéb statisztikák meccsenkénti bontásban – NAGYÍTÁSHOZ KATT A KÉPRE!
Ferencváros: labdabirtoklás, lövési hatékonyság (balról jobbra) és egyéb statisztikák meccsenkénti bontásban – NAGYÍTÁSHOZ KATT A KÉPRE!
Ferencváros: labdabirtoklás, lövési hatékonyság (balról jobbra) és egyéb statisztikák meccsenkénti bontásban – NAGYÍTÁSHOZ KATT A KÉPRE!

HA LAZOVICS NEM SZEREZ GÓLT… – KULCSEMBEREK

A héten már foglalkoztunk a Lazovics-kérdéssel, és az InStat számai is arról árulkodnak, hogy a támadó teljesítménye alapjaiban határozhatja meg a Vidi–Fradi végkimenetelét.

Arról már írtunk, hogy a Videoton 11 bajnoki meccsen nem tudott győzni ebben a szezonban, a szerb légiós a 11 meccsen csak két gólt lőtt – egyet pont a Fradinak (1–3 fehérvári szempontból), egyet a Balmazújvárosnak –, ezekből négy találkozón nem is lépett pályára. Sőt, a Videoton a négy veresége közül csak a Fraditól kapott ki úgy, hogy Danko Lazovics betalált, a másik három vesztes meccsen nem volt eredményes a támadó. Vagyis ha Lazovics betalál, akkor általában nyer is a fehérvári együttes.

NIKOLICS 69 SZÁZALÉKON ÁLL

Ha már statisztikák és Videoton: megnéztük, hogy milyen a nyáron érkezett szerb vezetőedző, Marko Nikolics mérlege az NB I-ben, összevetve a csapat legutóbbi két szakvezetőjével, a norvég Henning Berggel és a jelenleg már Balmazújvárosban dolgozó Horváth Ferenccel. Nos, a Vidi Nikoliccsal 28 bajnokin eddig 17-szer nyert, 7-szer ikszelt, 4-szer kikapott, a megszerezhető 84 pontból 58-at gyűjtött, ami 69 százalékos teljesítménynek felel meg, és még akkor is 66 százalék fölött maradna, ha a Fraditól esetleg kikapna a Videoton. Ez csak azért érdekes, mert a két előd közül az idény közben érkező, és a rossz kezdés után a csapatot helyrerakó Horváth Ferenc két évvel ezelőtt 28 bajnokin 65 százalékos mérleget tudott felmutatni (22 meccsen 13 győzelem, 4 döntetlen, 5 vereség, 43 pont), míg az előző szezonban Berg „csak” 63 százalékon zárt (33 bajnokin 18 győzelem, 8 döntetlen, 7 vereség, 62 pont). Horváthtal és Berggel egyformán a 2. helyen fejezte be a bajnokságot a Vidi, és másodiknál rosszabb helyen már ebben az idényben sem végezhet. Különbség viszont, hogy 2016-ban Horváth a Magyar Kupában a negyeddöntőig jutott a csapattal (a Ferencvárossal szemben maradtak alul), míg a norvég és a szerb mester irányításával már korábban búcsúzott a fehérvári gárda a sorozattól, és mind a kétszer alacsonyabb osztályú riválissal szemben (Bergnél az akkor NB III-as Budafok, Nikolicsnál az NB II-es Vác parancsolt megálljt a Videotonnak).

Az InStat kimutatásaiból azt tudhatjuk meg, hogy a Videoton góllal záruló támadásainak 57 százalékában játszott valamilyen szerepet Lazovics. Tizennégyszer gólt szerzett, hétszer gólpasszt adott, de másik 11 alkalommal is részt vállalt a gólt eredményező támadásban. Nem mellesleg csapatából ő vette eddig a legtöbbször célba a kaput és ő is találta el a legtöbbször, 58-ból 27-szer (47 százalékos hatékonysággal célzott, meccsenként 2.5 lövéséből 1.2 talált kaput), továbbá a legtöbb gólhelyzetet eredményező passza is neki volt (123 kísérletből 55 sikeres kulcspasszt adott).

Lazovics után a tíz gólt és hat gólpasszt jegyző, a gólt eredményező támadások 40 százalékában szerepet vállaló Marko Scsepovics a második legeredményesebb Vidi-támadó, aki a lövés per kaput eltaláló lövések számában is a második helyen áll (46-ból 25, meccsenként 2.2/1.2).

Érdekesség, hogy a góllal záruló támadásokban a harmadik a sorban a korábbi újpesti jobbhátvéd, Loic Nego, aki 25 százalékban vett részt a gólt hozó támadásokban, ő maga öt gólt szerzett (ezzel a ferencvárosi Miha Blaziccsal holtversenyben a leggólerősebb védő az NB I-ben), két gólpasszt adott.

Más kérdés, hogy a fiatalabbik Scsepovics (Marko) ebben a naptári évben, vagyis a szintén csatárként szereplő bátyja téli szerződtetése óta nyolc mérkőzésen csak egyszer talált a kapuba, és azt sem mondhatjuk, hogy testvére, Sztefan termeli helyette a gólokat, mert a kilenc találkozón elért három találat tőle sem kimagasló teljesítmény. Marko Scsepovics és Danko Lazovics egyébként eddig egyaránt öt bajnokin játszott a Fradi ellen, és mind a ketten két gólt szereztek. Ebben a szezonban a 3–1-es Videoton-győzelemmel záruló meccsen Marko Scsepovics vette be Dibusz Dénes kapuját, az Üllői úton elveszített találkozón Lazovics szépített.

Videoton,  Ferencváros: csapat mutatók (fentről lefelé: akciógólok, felépített  támadás, kontratámadás, jobb oldalon, középen, bal oldalon, rögzített  helyzetek, azok típusai, alul gólok megoszlása meccsenként és  fordulónként) és egyéni mutatók (teljesítmény index, gól+gólpassz, gólt  érő támadásokban való részvétel, gólt eredményező hibák) – KATT A KÉPRE!
Videoton,  Ferencváros: csapat mutatók (fentről lefelé: akciógólok, felépített támadás, kontratámadás, jobb oldalon, középen, bal oldalon, rögzített helyzetek, azok típusai, alul gólok megoszlása meccsenként és fordulónként) és egyéni mutatók (teljesítmény index, gól+gólpassz, gólt érő támadásokban való részvétel, gólt eredményező hibák) – KATT A KÉPRE!

A Videoton támadójátékát ebben a szezonban ők ketten alapjaiban határozták meg. Az eddigi 28 fordulóból 12-szer fordult elő, hogy egyikük sem volt eredményes, viszont a 12 ilyen meccsből csak ötöt tudott megnyerni a Vidi. Ellenben a Fradi támadójátéka nem kettő, hanem három lábon áll.

A Varga Roland, Böde Dániel, Joseph Paintsil trió tagjai egyaránt legalább 30 százalékban szerepet vállaltak a gólt hozó támadásokból, de az FTC-nél 48 százalékkal élen járó, az NB I góllövőlistáját 17 találattal vezető Varga sem volt annyira meghatározó, mint a Vidi esetében Lazovics. Ugyanakkor az említett hármas együttesen már kiemelkedett, hiszen a Fradi 60 góljából 37-et jegyeztek, és csupán egy meccset nyert meg úgy a csapat, hogy egyikük sem talált be (2–0-ra a Vasas ellen), és csak öt olyan mérkőzést játszott a Fradi, amelyiken egyikük sem szerzett gólt. Viszont a trió mögött van még egy kulcsembere Thomas Dollnak a támadásépítésekben, méghozzá a most többnyire jobbhátvédként szereplő, korábban támadóként játszó Lovrencsics Gergő, aki eddig kilenc gólpasszt adott. Övé a harmadik legtöbb gólhelyzetet teremtő passz (23) is, Varga Roland (29) és Fernando Gorriarán (24) mögött – az uruguayinak is volt már egyébként három gólpassza és két gólja.

A statisztikák alapján a Fradinak látszólag több olyan játékosa van a támadójátékban, aki adott pillanatban nyerő emberré léphet elő, mint a Videotonnak. Viszont éppen ezért lehet például kulcsfontosságú, hogy mennyit tesz hozzá a Vidi játékához volt csapata ellen Huszti Szabolcs, aki a télen érkezett, és korábbi sérülése után fokozatosan építette őt be az együttesbe Marko Nikolics. Ezért hét meccsen még csak 498 percet töltött a pályán, de egy góllal és két gólpasszal már így is jelezte, hogy lehet rá számítani. Persze például a múlt héten, a Paks ellen ő sem tudott segíteni, hiába játszotta végig a mérkőzést. Huszti pályafutása során a negyedik bajnoki meccsét játszhatja nevelőklubja, az FTC ellen: 2004-ben a Sopron játékosaként háromszor is játszott a Fradi ellen, két meccs döntetlennel zárult (0–0 és 2–2), egyszer kikaptak Husztiék 3–0-ra, azon az összecsapáson a szélsőt a 35. percben kiállították.

Ferencváros: csapat mutatók (fentről lefelé: akciógólok, felépített támadás, kontratámadás, jobb oldalon, középen, bal oldalon, rögzített helyzetek, azok típusai, alul gólok megoszlása meccsenként és fordulónként) és egyéni mutatók (teljesítmény index, gól+gólpassz, gólt érő támadásokban való részvétel, gólt eredményező hibák) – KATT A KÉPRE!
Ferencváros: csapat mutatók (fentről lefelé: akciógólok, felépített támadás, kontratámadás, jobb oldalon, középen, bal oldalon, rögzített helyzetek, azok típusai, alul gólok megoszlása meccsenként és fordulónként) és egyéni mutatók (teljesítmény index, gól+gólpassz, gólt érő támadásokban való részvétel, gólt eredményező hibák) – KATT A KÉPRE!

OTIGBA ÉS FIOLA A GYENGE LÁNCSZEM? – A VÉDELMEK

A támadók után érdemes egy pillantást vetni a védelmekre is, azt keresve, hol vannak a gyenge láncszemek, kik azok a védők, akiknél a statisztikák alapján jobban benne van a hiba lehetősége. Érdekesség, hogy a Fradinál az InStat számai alapján a legtöbb, közvetlenül gólt eredményező hibát két kulcsember, a két belső védő, Otigba Kenneth és Miha Blazic követte el, előbbi hibáiból hét, utóbbi rontásaiból hat gólt kapott a Fradi. Vagyis az összesen kapott 26 gól felénél a belső védők hibáztak. Ez azért mindenképp figyelmeztető jel lehet az FTC számára a nyári kupaszereplés előtt is, mert a nemzetközi porondon az NB I-esnél még jóval nagyobb nyomás alatt is helyt kellene állnia a védelemnek. Éppen ezért Balzic és Otigba számára a Lazovics, Scsepovics (Markót és Sztefant is ideérthetjük) tengely elleni védekezés jó tesztnek is felfogható a kupameccsek előtt.

Másrészről azt is érdemes megnézni, hogy melyik oldalon sebezhetőbb a Fradi. A fent említett statisztika a helyezkedési hibákat, az üresen hagyott területeket nem jelzi, viszont egy másik statisztika megmutatja, hogy az FTC a felépített akciókat figyelembe véve a jobb oldalról kapta a legtöbb gólt, nyolcat (ebben a rögzített helyzetek nincsenek benne). Ez azért is érdekes, mert ugyanakkor a legtöbb gólját (17-et) is jobbról lőtte a Fradi, köszönhetően a már említett Varga Rolandnak és a sok gólpasszal jelentkező Lovrencsics Gergőnek. Viszont talán ezért is védekezésben ezen az oldalon nagyobb területek maradnak a szélsők mögött.

Áttérve a Videotonra, rögtön egy fontos kérdést kell feltennünk: vajon Fiola Attila kezd-e a Ferencváros ellen a védelem közepén Juhász Roland mellett, vagy a hosszú sérüléséből felépülő, de legutóbb a Paks ellen csak a kispadon ülő Vinícius kap majd szerepet. Ez ugyanis a számok alapján nagyon nem mindegy. Vinícius kilenc meccsen volt kezdő a bajnokságban, abból egyszer sem kapott ki a csapata (igaz, négyszer ikszelt), öt találkozón gólt sem kaptak vele, de a kilenc mérkőzésen összesen is csak öt gólt kapott a Videoton.

Ellenben Fiola hibáiból hétszer mattolták a Vidit, az egyik legemlékezetesebb hibát éppen a Fradi ellen követte el, amikor Paintsil ültette a hintába, azt a gólt az Év Sportolója gála keretében a szurkolók az év legszebb találatának is megválasztották.

FERENCVÁROS–VIDEOTON, 2017. december 2.

Másrészről a Videoton esetében is igaz az, hogy a jobb oldalról lőtte a legtöbb gólját (16-ot), köszönhetően a támadásokban aktív szerepet vállaló jobbhátvédnek, Negónak, viszont onnan is kapta a legtöbbet (kilencet).

SZÖGLETBŐL A FRADI, SZABADRÚGÁSBÓL A VIDI VESZÉLYESEBB – RÖGZÍTETT HELYZETEK

Még egy tényezőről feltétlenül szólnunk kell az „aranycsata” előtt, ezek a rögzített helyzetek, ugyanis a Videoton és a Fradi is a góljai 32 százalékát ilyen szituációból szerezte (szöglet, szabadrúgás, tizenegyes). Szögletből a Videoton hét, a Ferencváros kilenc gólt szerzett, szabadrúgás után a Vidi volt eredményesebb (5–3), közvetlen szabadrúgásból egyaránt két gólt szereztek a csapatok.

Ami a tizenegyeseket illeti: a Videoton hétből négyet váltott gólra, a Fradi hatból ötöt. A Vidinél kettőt Danko Lazovics értékesített, kettőt Marko Scsepovics, viszont Lazovics egyszer rontott is, míg Kovács István kétszer hibázott (mind a kétszer az Újpest ellen). Az FTC-nél mind az öt büntetőt Varga Roland értékesítette, egyszer Böde Dániel is próbálkozott, de ő kihagyta a tizenegyest a Balmazújváros ellen.

A szögletekre visszatérve, a Videoton játékosai a 157 sarokrúgásból 47 alkalommal tudták kapura továbbítani a labdát (30 százalék), és ezekből hét gól született (a szögletek 4.5 százalékából lett gól), ellenben négy gólt kaptak is Juhász Rolandék szöglet után. A Fradinál ezek a mutatók: 166 szögletből 57 kapura lövés vagy fejes (34 százalék), kilenc szerzett gól (a szögletek 5.4 százalékából lett gól), és az FTC is négy gólt kapott szögletből.

JÓSLAT

Szögletekben tehát minimálisan hatékonyabbnak tűnik a Fradi, de ennél, illetve általában a többi statisztikánál is elmondható, hogy nagyon kicsik a különbségek a két csapat között. Így leginkább az dönthet, hogy a Ferencváros semlegesíteni tudja-e a Lazovics, Scsepovics, (Sztefant és Markót is ideértve) tengelyt – ha igen, és a szerb támadók nem tudnak gólt lőni, vagy előkészíteni, akkor a Fradi véleményünk szerint nem kap ki Felcsúton, és óriási lépést tesz a bajnoki cím felé. Viszont ha Otigbáék nem tudják semlegesíteni Lazovicsékat, fordulhat a kocka, bár akkor a másik oldalon még válaszolhat a VBP, vagyis a Varga, Böde, Paintsil hármas.

AZ INSTAT OBJEKTÍV ELEMZÉSE

Az InStat Football statisztikai elemzőrendszer munkatársai a rangadó elé kért statisztikák mellé az alábbi gyors elemzést is prezentálták.

„A Ferencváros a hosszú labdabirtoklásra törekszik, átlagosan 57 százalékban birtokolja a labdát. 31 gólt szerzett felépített támadásból, 75 százalékban a széleken vezetett támadásokból volt eredményes. A gólt eredményező ferencvárosi támadások átlagos hossza 28.5 másodperc volt, vagyis nem a gyors támadásbefejezések jellemzik a Fradit. Az utolsó 15 percekben 35 gólt szerzett az FTC, ami az összes találatának a 60 százaléka.

A Videoton hatékonyan vezeti a gyors támadásait, ezekből 17 gólt szerzett. Minden ötödik, középen vezetett kontra lövéssel végződik. A gólt eredményező támadásaikhoz átlagban 6.7 passzt használnak a fehérváriak.

A Ferencváros játékosai gyakrabban lőnek kapura, átlagban 15.1-szer, és 9 alkalommal szereztek gólt a tizenhatoson kívülről. A Videoton játékosai „csak” 11.7-szer lőnek átlagban egy mérkőzésen, és háromszor találtak be a büntetőterületen kívülről.

Varga Roland a harmadik helyet foglalja el a bajnokságban a legtöbbet lövő játékosok között, 76 kapura lövéssel, a csapata gólt eredményező támadásaiban a legaktívabb játékos.

A Videoton gyakrabban igyekszik gyors kiugratásokkal sikert elérni, átlagban 18 kulcspassza van egy meccsen a Ferencváros 14 próbálkozásával szemben, viszont ebből mindkét csapatnál átlagban nyolc kulcspassz a sikeres, vagyis az FTC hatékonyabb. Viszont a hazai csapatban játszik a bajnokság legtöbb,123 kulcspasszkísérletét jegyző Lazovics.

A Ferencváros játékosai átlagban 33-szor cseleznek, ebből 56 százalékban sikeresen. Moutari (9) és Paintsil (8) az NB I legjobbjai közé tartozik ebben a kategóriában. A Videoton játékosai 22-szer próbálkoznak cselezéssel, 58 százalékos hatékonyság mellett, a legaktívabb játékosuk Loic Nego (4.5 csel/meccs)

Konklúzió

A Videoton középen, Lazovics által, gyors passzokkal, a Ferencváros hosszabb labdajáratásokkal a széleken támad inkább.

Lazovicsnak és Varga Rolandnak kiemelt szerepe lesz a támadásokban, ők egyben a védekezési célpontok kulcsszereplői, a cselezések hatékonyságának vizsgálata alapján a Ferencváros több egy-egy elleni párharcot fog felvállalni, kezdeményezni. A Ferencváros távolról veszélyesebb lesz a kapura, a Videotontól viszont több mélységi kiugratás várható.”

InStat Football

HARC AZ ARANYÉREMÉRT
FORDULÓ FERENCVÁROS VIDEOTON
29. Videoton (i) Ferencváros (o)
30. Vasas (o) Haladás (o)
31. Honvéd (i) Vasas (i)
32. DVTK (o) Honvéd (o)
33. Balmazújváros (i) DVTK (i)
NB I, 2017–2018, 29. FORDULÓ
MÁJUS 5., SZOMBAT
HELYSZÍN
JÁTÉKVEZETŐ
17.00: Budapest Honvéd–Debreceni VSC Budapest,Bozsik József Stadion
Kassai Viktor
17.00: Vasas FC–Paksi FC
Budapest,Szusza Ferenc StadionVad II István
17.00: Balmazújváros–Újpest FC
Balmazújváros, Városi Stadion
Solymosi Péter
17.00: Diósgyőri VTK–Mezőkövesd
(Tv: M4 Sport)
Miskolc, Diósgyőr, DVTK StadionErdős József
17.00: Haladás–Puskás Akadémia
Szombathely,Haladás Stadion
Andó-Szabó Sándor
19.30: Videoton FC–Ferencváros
(Tv: M4 Sport)
Felcsút,Pancho ArénaBognár Tamás
TABELLA •TÉLI ÁTIGAZOLÁSOK
AZ ÁLLÁS
1. Ferencvárosi TC 28 17 8 3 60–26 +34 59
2. Videoton FC 28 17 7 4 56–26 +30 58
3. Újpest FC 28 10 11 7 36–34 +2 41
4. Budapest Honvéd 28 11 7 10 43–45 –2 40
5. Paksi FC 28 10 9 9 41–43 –2 39
6. Debreceni VSC 28 10 7 11 46–38 +8 37
7. Puskás Akadémia FC 28 9 9 10 35–40 –5 36
8. Szombathelyi Haladás 28 9 4 15 30–43 –13 31
9. Diósgyőri VTK 28 8 6 14 40–45 –5 30
10. Vasas FC 28 8 6 14 35–53 –18 30
11. Balmazújváros 28 6 10 12 30–41 –11 28
12. Mezőkövesd Zsóry FC 28 6 10 12 31–49 –18 28
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik